Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.

Ülésnapok - 1875-385

106 385. országos Illés május 2. 1878. az országgyűlésnek azon jogát, hogy ezen kérdésekhez hozzá szólhasson. Paczolay János: T. képviselőház ! . . . Elnök : A központi igazgatás cziméhez kivan a t. képviselő ur szólani V Paczolay János: Majd ha szólottam, méltóztatik meglátni, hogy éhez szólok-e. (Nyuglalavság a középen) Annyit föltehet rólam az elnök ur, hogy vagyok oly tisztelettel a ház iránt és hogy van ismeretem arról, mihez van jogom szólani. Elnök: A t. képviselő ur ezen ezimhez már szólott. Paczolay János: Nem szólottam a részletes, hanem az átalános vitában. Elnök: T. ház! A költségvetés tárgyalásának folyama alatt az egyes ministerek költségvetésénél átalános tárgyalás uem foly, hanem, midőn felolvastatik a ezim, — igy történt ez tegnap és a megelőző napokon is — akkor hozzászoknak a t. képviselő urak, de ismétlem átalános tárgyalás az egyes tárezák előirányzatának részletes vitája alkalmával nem volt, (Hely ed és a középen,) s igy a t. képviselő urat, kivéve, ha a t. ház erre engedélyt ad : a kétszer szóihatás joga ugyanegy ezimnél nem illeti meg. (Helyeslés a középen.) Paczolay János: T. ház! Az előbb Molnár Aladár képviselő ur után szólottam ón, s most ismét ő előzött meg. Azt hiszem, hogy azon jog, mely Molnár Aladár képviselő urat megilleti, megillet engem is, (Élénk helyeslés a baloldalon,) s gondolom a t. elnök ur, kinek személyét igen tisztelem, ezt kétségbe nem vonhatja, de ha vonná is: én azt figyelmen kivül fogom hagyni, (Mozgás a középen.) Én csak a minister urnák azon nyiíatkozára vagyok bátor észrevételt tenni, hogy még törvény, illetőleg biró által nem határoztatott el: vajon az egyetemi alap katholikus-e vagy sem. Ne hogy a t. minister urnák előadásából a katholikus alapokra vonatkozólag bármi káros következtetést lehessen vonni, én ellenében ezennel kijelentem, hogy ón az egyetemet ép ugy katholikus alapnak tartom, mint a többi fundus studiorumot, addig inig az illető hatóság nem fog intézkedni. (Helyeslés halfelől) Elnök: T. ház! Több képviselő az összeg ellen nyilatkozván, szavazással kell dönteni. Méltóztassanak azok, a kik az előirányzott 183,294 frtot megszavazzák, felállani. (Megtörténik.) A többség megszavazza. Beőthy Algernon jegyző (olvas:) Dologi kiadások 18,757 fit. Kautz Gyula előadó: T. ház! A bizottság az előirányzott összegnek megszavazását ajánlja; a személyi és dologi kiadások közt való átruházás-jogot pedig, melyet a minister kér, akként véli megadandónak, hogy az külön, egyfelől a személyi s másfelől a dologi kiadások tételei közt foglalhasson helyet, Elnök: Ha méltóztatnak elfogadni, (Elfogadjuk!) akkor a 18,757 frt megszavaztatik és az átruházás egyfelől a személyi, másfelől a dologi kiadások tételei közt külön megadatik. Beöthy Algeruon jegyző (olvas:) Bevétel 42,085 frt. Kautz Gyula előadó: Megszavazásra ajánltatik. Elnök: Megszavaztatik 42,085 frt. Beőthy Algernon jegyző (olvas-.) Tanulmányi ügyek igazgatása. Kiadás. 1. tétel. Tankerületi főigazgatóságok 28,200 írt. Kautz Gyula előadó: Nincs észrevételElnök: Megszavaztatik 28,200 frt. Beöthy Algernon jegyző (olvas:) Népnevelési tanfelügyelőségek 160,000 frt Kautz Gyula előadó: Nincs észrevétel. Elnök: Megszavaztatik 160,000 frt Beőthy Algernon jegyző (olvas-.) Vizsgálati bizottmányok 7900 frt. Kautz Gyula előadó: Megszavazásra ajánltatik. Elnök: Megszavaztatik 7900 frt. Beőthy Algernon jegyző (olvas-.) összesen 196,100 frt. Elnök: Eifogadtatik összesen 196,100 frt. Beőthy Algernon jegyző (OIVJS:) Tanintézetek, rendes kiadások: XIX. fejezet 3. czim. Kiadás- Felsőbb tanintézetek : Budapesti királyi egyetem, személyi járandóságok 284,212. Dologi kiadások 128,500 frt, nyugélvezmények 26,097 frt, összesen 438,809 frt. Kautz Gyula előadó: A pénzügyi bizottságnak ezen tételeknél következő észrevétele van (Olvass,, :) a) Az első tétel alatt lévő budapesti királyi egyetemre nézve előirányoztatik 438,809 frt, a melyből személyes járandóságokra 2S4,212 frt, dologi kiadásokra 128,500 frt ós nyugélvezményekre 26,097 frt esik. A szükséglet e szerint az 1877-re megállapított összeget 4409 forinttal meghaladja, a mi abban találja indokolását, hogy a dologi kiadások körében (névszerint: fűtésre, légszeszvilágitásra és tűzkár elleni biztosításra a helyiségek fokozódott terjedelmének megfelelőleg) ez alkalommal nagyobb összeg volt felveendő. E tételekre vonatkozólag egyébiránt tudomásul vette, illetőleg megemlitendőnek tartja a bizottság a minister által tett azon nyilatkozatot, hogy az egyetemi épületek lógszeszvilágitási költségeit csekélyebb mérvre szándékozván leszállitani, a tárgy megvizsgálására és javaslattétel végett bizott-