Képviselőházi napló, 1875. XVII. kötet • 1878. ápril 9–május 20.
Ülésnapok - 1875-385
104 SSő országos ülés május 2. 1878. melyen sem a kormány, sem a t. ház rögtön segíteni nem képes. Ez egy ideig fog tartani még, mert nem tarthalunk fenn annyi tanitóképezdét. hogy annyi tanitó kerüljön ki, miszerint minden állomást olyan tanítóval lehessen betölteni, aki magyarul is tud Felhozatott a néptanítói nyugdijalapra nézve, hogy a kormány nem alkalmazza a kellő erélyt. hogy a tanítók járulékaikat rendesen befizessék. Én pedig másfelől nagyon osíroinoltatom aziránt, hogy elnézéssel legyek ós számtalan panasz érkezik, hogy az adóvégrehajtók kíméletlenül liánnak a tan dók kai. Ez ismét olyan állítás, mint az, hogy a eultura érdekében nem teszek semmit; az egyik oldalról azzal vádolnak, hogy elnyomom a nemzetiségeket, a másik oldalról pedig azt mondják, hogy nem történik semmi Megtörténik minden: a no csak történhetik, hogy a fizetések a nyugdijalapba behajtassanak; de tudjuk tapasztalatból, hogy nemcsak a nyugdij-járulék, de általában minden adó nehezen fizettetik És a mi egyes eseteket illet, ha méltóztatott volna engem azokról értesíteni, azonnal rendelkeztem volna. T. ház! Helfy t képviselő ur most ismét felhozta azon ügyet, mely a múlt évben szóba hozatott, t. i. az alapok és alapítványok kérdését. Miután a műit év óta e kérdésben a helyzet nem változott, s így a mi tavaly helyes volt. annak most is helyesnek kell lenni: elég 'esz talán, ha felolvasom azon nyilatkozatot, melyet tavaly e tekintetben tettem, vagy hogy a t. ház türelmét hosszasan igénybe ne vegyem, legalább reassumálom ezen nyilatkozatot, kijelentvén, hogy miután ez alapok ós alapítványok legalább bona fide katholikus alapítványoknak tartatnak és mini ilyenek kezeltetnek : ezeket most a budgetbe felvenni lehetetlen. A tények constatálása végett hozzá teszem, hogy mint ezt a múlt évben jelentettem, ón felkértem ő Felséget, méltóztassék egy bizottságot kinevezni, mely ez alapok és alapitványok kezelését átvizsgálván, erről a t. háznak jelentést tegyen. Ez meg is történt, s én ugy emlékszem hogy annak idejében meg Helfy képviselőtársam is helyeselte ezen eljárást. (Helfy ,!!n>>t mond.) Ezen bizottság megtette jelentését s tett egyszersmind egy javaslatot, mely abban culminál, hogy ő Felsége nevezzen ki egy ellenőrző bizottságot, mely évenként egyszer vagy a szükség szerint többször is összejővén, azzal legyen köteles a ministerium az előirányzatot közölni s annak tartozzék bemutatni a zárszámadásokat, s egyszersmind vele tárgyalja és beszélje meg a nevezetesebb reformokat Ezen javaslat jelenleg a ministerium nál van ; ős mivel ez nem tárczakérdés, én nem éreztem magamat feljogosítva arra, hogy azt akár positiv, akár negatív értelemben ő Felsége elé terjeszszem Az összes kormány fog erre nézve határozni, ós mint már másfél év előtt t. barátom a ministereinök és én magam is nyilvánítottam, mihelyt e tekintetben megállapodások történnek: a t. ház elé fogjuk azokat hozni. Azt hiszem, hogy ez meg fog történhetni a nélkül, hogy az alapok és alapítványok jogi természetének praejudicálnánk. Ezt nem fogjuk tenni. Egyébiránt ha ezen utón legalább ideiglenes megoldás nem létesülne, nem maradna egyéb hátra, mint speciális törvénynyel hozni tisztába a kérdést. Mert bár mennyire tiszted is a kormány a képviselőház határozatait: mégis ki kell jelentenem, hogy ezen kérdést nem lehet határozatok által eldönteni; mert a határozatok sem ő Felségére, sem a főrendiházra, sem a bíróságokra kötelező erővel nem bírnak, tehát az ilyen határozatok utján történő megoldás csak coinplicatiókra vezetne. Annál is inkább kell ilyen törvényt hozni, mert én nem tartom bölcs eljárásnak azt, ha a katholikus állampolgárok e kérdésben minden évben nyugtalanittatnak s azt hiszik, hogy nekünk szándékunk van ezen alapokat, melyeket ők legalább bona fide katholikus alapoknak tartanak, nem mondom confiscálással, de incameratióval illetni. Ami Paczolay képviselő ur felszólalását illeti, én minden részleteket most előadni absolute nem vagyok képes; de annyi áll először, hogy legalább én oly rendeletet nem adtam ki, melyben ki volna mondva, hogy az aradi gymnasium, mely a Bibics-alapból tartatik fen: nem bírna katholikus jelleggel Másodszor, ami magát az alapítványi levelet illeti, az oly elastikus természetű, hogy tulajdonkép mindent ki lehet belőle olvasni. Eredeti feladata volt egy convictus felállítása, de az alapítványi levélből azt is ki lehet olvasni, hogy a convictust iskolával kívánja összeköttetni, ami meg is törtónt. Midőn tehát Aradváros és Aradmegye azt kívánta, hogy uj épület állittassék fel és az ottani gymnasium egészen átalakittassők s más tanerőkre bizassék: az alapítványi levél szerint a kormány azon meggyőződésben volt ás van, hogy teljesen fel volt jogosítva valamint uj épület felállítására, ugy a tanárok fizetéseinek kiszolgáltatására. Ami az ösziöndijakat illeti, azok most is-folynak, épen azon oknál fogva, mert elvégre az építkezési számadásokkal egyszer már rendbe jönni, ós az alapítvány állapotát tisztázni kell. Miután pedig minden igénynek nem vagyunk képesek eleget tenni, az ösztöndijak számát 20-ra tettük. Egyébiránt miután éppen a t. képviselő ur mint érdekelt is. nagyobb figyelemmel kiséri a dolgot mint mások, Ígérem, hogy a mint a dolog el lesz intézve, az eredmény Arad megyével tudatni fog, ós ezen utón a t. képviselő ur is tudomására jöhet. Ezek után kérem a t. házat, méltóztassék a vallás- es közoktatásügyi ministerium budgetjót a
