Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.

Ülésnapok - 1875-361

78 S61. országos Illés február 27. 1878. oda való viszonyokat közelebbről ismerik, hogy az osztrák-magyar monarchia tekintélye és súlya keleten főleg a Lloyd társulaton alapszik. Nincs kétség benne, hogy a Lloyd társulat ügynökei és képviselői a Keleten sok tekintetben és sok irányban nagyobb befolyást gyakorolnak, mint monarchiánknak ott levő képviselői. {Felkiáltások : Ez sajnos!) Meglehet, hogy sajnos, de a tényállás ez, (Derültség balfelöl) s nem kelleze n nevetni, mert ez az állapot a gyakorlati életből igen könnyen meg is magyarázható. Az oly egyének ugyanis, kiknek sok kereskedelmi összeköttetéseik vannak, kik minden perczben képesek valakinek előnyt nyújtani, vagy hátrányt okozni, kik folytonosan érintkeznek a népességgel: sokkal nagyobb befolyást fognak rá sok tekintetben gyakorolhatni, mint, olyanok, kiknek egyedül a czim a tekintélyük (Élénk helyeslés), mert t. ház a befolyás nem a czim utján érhető el, hanem az emberekkel való folytonos érintkezés által. Ma a Lloyd társulattal kötött szerződést megszüntetni annyit jelentene, hogy ép a legkényesebb viszonyok közt, akkor, a mikor a keleten egészen uj alakulások vannak keletkezőben, hogy ma akarjuk elejteni mindazt, ami a magyar-osztrák monarchia tekintélyét a keleten emeli, annak súlyát fokozza. Ha már most a mai viszonyok közt oda visszük a dolgot, hogy a lobogó, a mely évtizedek óta lengett ott : ne lobogjon többé ott; ha oda visszük a dolgot, hogy mindazon egyének, a kik eddigelé az osztrák-magyar érdekeket ott képviselték, azokat hathatósan támogatták, onnan egyszerre elfognak menni: kétséget sem szenved, hogy ennek visszahatása azon viszonyra, a melyben mi a Kelethez jövőre leszünk, súlyos és nagy lesz, ennek pedig ma az országot kitenni felfogásom szerint nem lehet, nem szabad. De ezen tekinteten kivül, hogy t. i. a politikai óvatosság követeli, hogy jelenlegi viszonyaink közt — különösen midőn azon áldozatok, a melyek a Lloyd vállalat érdekében hozattak, 10 év óta majdnem felére apadtak le ós kilátás van arra. hogy újra apadni fognak, ha ezen szerződés megujittatnék, — ne ejtsük el e vállalatot, ezen tekinteten kivül mondom — s itt csak egyéni nézetemnek adok kifejezést — szól e szerződós mellett még egy másik politikai tekintet, a melyet a kiegyezési tárgyalások óta többször volt alkalmam a házban kiemelni. Megengedem azt és határozottan bevallom : hogy ez egyezséget egyes részeiben, pontjaiban, igen sok tekintetben Magyarország érdekeinek meg nem felelőnek tekintem és ennek daczára szavazatomat az itt is, ott is, az én felfogásom szerint is egészen meg nem felelő egyezségre azért adom: mert az egyezség léttrejöttét óhajtom s mert az egyezség megkötését jelen viszonyaink közt sürgősnek, el nem odázhatónak tekintem. (Helyeslés a középen.) Nem szavaztam meg — daczára annak, hogy sok tekintetben egyetértettem az ellenzék különböző fractióinak érveléseivel, — nem szavaztam meg sem a provisoriumot, valamint nem szavaztam azon indítványoknak egyikére sem, a melyek az egyezség elhalasztását követelték, nem szavaztam ezekre azért: mert ma egyáltalában nem akarom kitenni az országot annak, hogy hajótörést szenvedjen az egyezség aprólékos dolgok miatt, olyanok miatt, melyek az országnak érdekeit nevezetesen nem sértik. Készemről én azért minden olyan módosítást pártoltam, magam is tettem ilyeneket mind a pénzügyi bizottságban, mind az illető szakbizottságban, a melyek felfogásom szerint, ha csak méltányosan akarnak velünk bánni, a kiegyezést egyáltalában nem hátráltatják. Óvakodtam ellenben minden olyan módositvány tételétől vagy elfogadásától, mely felfogásom szerint határozottau oda visz bennünket, hogy ezen egyezség ma létre ne jöhessen. A pénzügyi bizottság ezen törvényjavaslatnál is igen lényeges módositványokat hoz javaslatba ; de a melyek felfogásom szerint nem olyanok, hogy kérdésessé tennék ezen törvényjavaslatnak a túloldal által való elfogadását. Előadom ezeket. (Halljuk!) Az általunk javaslatba hozott módositványok a következők: fogadja el a t. h Italánosságban a törvényjavaslatot; tartassék meg leszállított mértékben a segélyezés összege azon vonalakra nézve, a melyek a Lloyd vállalat által eddigelé is kezeltettek; hanem ejtsük el ennek minden kibővítését, ejtsük el a segélyezési összeg emelését, ejtsük el az újból tervezett vonalakat. Hogy a Kelet-Ázsia felé vezető vonalak, melyek — a suezi csatornailletékeket is hozzácsatolva, — éven kint 637,000 frtba kerülnek. Magyarországra nézve sem kereskedelmi, sem póstaszállitás szempontjából nem szükségesek és hogy ezek mellett még politikai indokok sem harczolnak: ezt nemcsak a mi kormányunk vallotta be, hanem a Lajthántuliak is beismerték a tárgyalások alkalmával azt, hogy ezen vonaloknak fentartása egyedül és csakis osztrák czéloknak felel meg. Nekünk öalcutában, Singaporeban és Bombayban esetleg Honkongban semmi teendőnk sincsen, kereskedelmi összeköttetéseink bennünket nem vezetnek oda; mi ottan az osztrák-magyar monarhia tekintélyét nevelni nem akarjuk és igy nincs ok arra, hogy ezt a vonalat támogassuk. De t. ház, a kormány által előterjesztett törvényjavaslat ellensúlyozza reánk nézve ezt a vonalat az által, hogy egyszersmind egy másik oly vonalat is javasol, mely kizárólagosan Magyarország érdekéből terveztetik. A íiume-liverpooli vonal — erre nem lehet véleménykülönbség, egyetértettünk a kérdésben itt is, ott is, — egyáltalában nem osztrák érdekből létesíttetnék. Ez, ha elfogadtatik,