Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.

Ülésnapok - 1875-360

S6». országos ülés február 26. 187S. 65 következő hivatalos értéket tüntetik fel. A keskeny szövetekre nézve — mert az angolok a szöveteket keskenyekre és szélesekre különböztetik meg — tehát a keskeny szöveteknél és pedig a vegyes pamutszöveteknél 1874-ben 1 angol fontnál 15 század sterling az érték, átszámítva a mi pén­zünkre és 100 kilogrammra az érték 340 frtot. Ha ezen 340 írtra 80, 60, 40 vámtételt alkalmaz­zuk, akkor 23, 20 és 17 °/ 0-ot nyerünk. A széles szöveteknél, — szintén a vegyes szöveteket értem — kapunk hivatalos értéket 340 frt, az előbbi években pedig 270 frt volt, ugy hogy itt átlag 22 °/ 0-ot tett. Ha a teljesen tiszta pamutszövetet vesszük, akkor kapunk még az angol számítás szerint ós átlagul 14 és 9 °/ 0-ot, a szerint, a mint keskeny vagy széles áruknak értékét vesszük, ugy hogy az angol átlag szerint összesen 14 °/ 0 a vámtétel. Ha a franczia hivatalos adatokat vesszük és pedig itt nem a kiviteli árukat, hanem beviteli czik­keket vesszük, — miután ezekben lehet csak angol czikk — ezeknél azon áruk, melyek vegyes pamut árukat képezik, 706 forinttal vannak 100 kilogram­monként értékesítve, átlag tehát kapunk 8 °/ 0-ot. Ha ehhez képest az étoffes diverses név alatt elő­forduló czikkeket vesszük, a melyekre nézve szin­tén lehetnek ily áruk, 630 frt érték után kapunk átlagban 19 °/ 0-ot. Ha akármely más ország ke­reskedelmi értékeit vesszük, az angol értékeknél csekélyebb százalékot kapunk, mint azon angol hivatalos érték után, melyet az angolok, mint helyi értéket kiszámítottak. De még az angol ér­ték alapján is 19 %, és pedig az általam előbb emiitett átlag számítás szerint 19 °/ 0 a jövendőben tervezett vám. s így a mit a t. képviselő ur pro­ponált : tulajdonképen már el van érve. Ennél fogva a t. háznak e vámtétel változatlan elfogadását ajánlom. (Helyeslés és tetszés a középen.) Pulszky Ágost: T. ház! Szabadjon csak az imént hallottakra néhány észrevételt tennem. Nem akarom a t. ház türelmét hosszasan igénybevenni; azonban néhány pont lett itt elő­adva, melyek az idézett számoknak a valódiaktól merően eltérő jelentőséget tulajdonítanak. Mindenekelőtt csak azt szabadjon megjegyez­nem, hogy ha az ujabb években a fogyasztás a régivel szemben a magyar gyapjúnak nagyobb felhasználását tünteti fel, nem mondom, hogy egészbea, de kétségkívül nagy rósz van ebben azon meghatározásnak, melyek a hadsereg részére szállí­tási szerződésekben ujolag bevétettek s a melyek­nek alapján a hadsereg számára készítendő posztóra tulnyomólag csak is magyar gyapjút szabad fel­használni az ujabb időkben ; mig a régibb időkben szabadságukban állt a vállalkozóknak külföldről behozott gyapjút felhasználni. És hogy ezen ösz­szeg nem olyan jelentéktelen, legyen szabad csak KÉPV. H. KAPLÓ 1875-78. XVI. KÖTET. arra hivatkoznom, hogy épen a hadügyminister előterjesztései szerint ezen alapon a magyar gyapjú számára 20,000 mázsányi consum lett'biztosítva. Nem tudom megfelel-e ezen számítás a valóságnak, de a hadügyminister előterjesztésén alapszik, tehát ón azt csak oly hitelesnek fogadom el, mint a keres­kedelmi miniszterét. Második észrevétel, melyet az előttem szóló tett, vonatkozik azon nehézségekre, melyek az Apponyi t. barátom által javaslatba hozott elv gyakorlati keresztülvitelénél előállanak, a mennyi­ben a félgyapjú-gyártmányok cassificatiója igen nehéz. Nem kívánom azt a legkevésbbé se kétség­bevonni; de itt szintén hivatkozhatom azon tacti­cára, mely előjő mindennemű tariffánál és vámsza­bálynál , mely szerint, ha valami az ő irányukkal ellenkezik s bizonyos czélokat el nem tudnak érni, mindenben nagy kezelési nehézségeket lát. (Helyes­lések jobb/elől.) Mig ellenben minden kezelési mód, mely az ő czőlzataiknak megfelel, könnyű : ha még annyi nehézségekkel járna is. Látjuk ezt a szesz­adónál, a czukoradónál. nem akarom mondani azon törvényekben, melyeket jelenleg terjesztett be a pénzügyminister ur, hanem átalában a szesz s czukoradónál Európaszerte. Mindazon tárgyalá­sok, melyek a különféle államokban folytak, e mel­lett szóknak. Arra nézve, hogy mi értetik félpamut-gyárt­mány alatt és mi nem, nem érzem magamat com­petensnek előttem szólóval versenyezni, hanem kétségtelen előttem az, hogy a gr. Apponyi indít­ványának concrét és határozott értelme van. És hogy van ós kell módnak lenni, melynek alapján azon nagy különbségeket, melyeket ő szemelőtt tartott, lehessen biztosan constatálni; ámbár nem tagadom, hogy az ipar haladásának mérvét a sta­tistikai számítás ingataggá teszi; hiszen maga a kormány ós a szakértők részéről a vámügyi bi­zottság tárgyalásai alkalmával elismertetett, hogy a statistikai adatok nem nyújtanak semmiféle biz­tosítékot, a mennyiben az idegen anyagok bele­keverésével igen könnyű egészen más látszatot adni a szöveteknek. De a miért leginkább felszólalok, az azon nagy ós bővebb mérvben alkalmazott argumentum, melyet előttem szóló használt, az az átlagoknak azon valóban igen sajátságos felhasználása, me­lyet ismételve tapasztaltam mind az eredeti előter­jesztésben, mind előttem szóló mostani fel r :ólalá­sában ezen classisokban igen különféle minőség áruk és nehézségek szerint felhozott különböző értékek, áruk összecommassalásával. Az c yikből behozatik 5 —10.000 mázsa és ennek 20 — ^4%-jét teszi a vám értéke; a másikból behozatik 50—100 mázsa és itt 4°/ 0-jét teszi a vámértéknek. Ekkor ez, mint két egyforma tétel, összesittetik, és a 4—20% vámtétel átlaga vétetik és az mondatik ezen classisnak átlagban 12°/ 0 a vámja. 9

Next

/
Thumbnails
Contents