Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.

Ülésnapok - 1875-360

66 360. országos ülés február 26. 1878. Ez tökéletesen olyan, mintha összefoglalnánk j a uuzanemeket a zabnemekkel és azt mondanánk a szemes termények ára 2—8 fit ós e szerint az átlag 3—4 írtban állapittatik meg. Hogy ennek gyakorlati értéke nincs, az természetes; gyakorlati értéke csak ugy lehetne, hogy különböző tételek combináltatnának, ha az mondatnék, hogy ezen kategóriából ennyi mázsa hozatik be, ennek ennyi a vámja, a másik kategóriába esik ennyi mázsa ennek a vámja ennyi frt és az ilyen eljárás alapján az eredményt hasonlítsuk össze. Akkor nem tudom, hogy meg fog-e az átlag a practikus czélnak felelni, de a theoretikns czélnak mindenesetre megfelel; de azon számitások, amelyek a ház elé lettek terjesztve, egyáltalában semmi jelentőséggel nem birnak és nem tudom : mire van tulajdonképen számítva. Mert azon kérdés, hogy a pilot, vagy más posztónak vámja mily magas, és hogy azt mily szempontból kell megité'ni. arra semmi befolyással nem lehet, hogy a merino. vagy más gyapjaozikk milyen vám alá esik. Eset'eg egy kategóriába sorozni és ebből egy mesterséges átlagot vonni lehet, de ebből az iparra való határt kiszámítani nem lehet. És ezen átlagfe's?ámitást ré- j szemről irányadónak el nem fogadom. Miután meggyőződésem szerint sem a fogyssztókörönség érdeke, de még sok tekintetben az ipar érdeke sem követeli meg ezt a merőben kizárólagos rendszert, a mi épen a tarifa ezen tételeiben jelentkezik, részemről Apponyi Albert gróf t. képviselő ur indítványához járulok. B. Simonyi Lajos: T. ház! legkevésbé! sem akarom tagadni azt, hogy az osztrák gyapjú- i kelme gyárakban a Magyarországban termelt gyapjú ! most némi részben nagyobb mennyiségben fo- j gyasztatik, hanem semmi esetre sem fogyasztatik I oly nagy mennyiségben, mint ott a gyapjú-kelme termelés növekedett, mert tudjuk, hogy ami azon gyapjúáruk mennyiségét illeti, az osztrák gyárak j a magyar piaczot körülbelől 80%-tel uralják, — én , kétségbe merem vonni, hogy 80°/

0 magyar gyapjú dolgoztatik fel az osztrák gyárakban. Az ínén t. ministeri tanácsos ur azt mondta, hogy a brúnni gyárak igyekeznek ugyan magukat a magyar gyapjú alul emanczipálni; itt ezen java- j solt vámtariffa által az ellenkező akar eléretni | Magyarországra nézve. t. i. az akar eléretni, hogy j a magyar fogyasztó a brünni gyárak termelésétől , magát ne emanczipálhassa. Itt tehát az ellenkező irány követtetik. Amint megadatik a lehetőség a \ brünni gyárosnak, hogy a magyar gyapjútól ma- ! gát emanczipálja, ellenkezőleg nem adatik meg a magyar fogyasztónak, hogy magát emanczipálja a brünni gyárak termelésétől. A t. ministertanácsos ur azt mondta, hogy nehéz definiálni, hogy mi a tiszta gyapjúból készült kelme, mi pedig oly kelme, mely keverve i van, és erre nézve egy nyilatkozatot koozkáztatott, melyet bátor vagyok határozottan tagadni. Azt méltóztatott ugyanis mondani, hogy ma már tiszta gyapjú-kelme alig létezik. Az én nézetem szerint nemcsak kevés, hanem a finom gyapjú-kelmék túlnyomó nagy része tiszta gyapjúból készül. Azt mondja az igen t. ministertanácsos ur, hogy nagyon nehéz megismerni a mungo és schoddi keveréket. Ezt bátor vagyok kétsógbevonni. Igaz, vannak oly kelmék, melyeknél igen ügyesen vannak ezen anyagok belekeverve a szőtt és fonott gyapjú-kelmébe, de nagyobb része olyan, melynél az könnyen megismerhető, mert a lánczfonal pamutból van, és arra kallóztaíik, azután azon tósztaszerü anyag, mely mungó vagy schoddiból áll. Azon ellenvetésre, hogy azon ujabb megvámolás, melyet gr. Apponyi t. képviselőtársam ezólzott, nagyon complicált, igen találóan megfelelt már Pulszky t. képviselőtársam, hogy a mint valami előnyösnek tűnik fel azon czélra, melyet elérni szándékolnak: akkor nem ismernek semmiféle complicátiót; de a mint bizonyos hátránynyal jár : mindjárt sok a nehézség. Én ennek illustrálására nem akarok messziről vett példákat fölhozni, hanem csakis azt, a mi ezen tarifában már megszavaztatott, és pedig a pamutkelméknél, hol ki van mondva, hogy 50 milliméternyi pamutkelmében, ha 50 szálnál finomabb, legföllebb 38 szálon, ha pedig másféle szálakból szövetett, akkor finom kelmét képez. Hol kell ennél complicáltabb megvámol ás, hol az illető czikket ki kell vágni, és mikroscoppal megnézni. De természetes, itt nincs complicatió, nincs nehézség, mert az illetőknek malmára hajtja a vizet. Pulszky képviselő ur kimutatta, hogy menynyire csalékonyak az átlag-árak; de kimondom, hogy némileg természetesnek találom, hogy a kormány itt átlagárakat hoz fel, mert ha nem átlagárakat hozna fel, akkor mivel indokolná e törvényjavaslatot. Az átlag-árakra nézve csupán azt jegyzem meg, hogy mi, kik ezen javaslatát megtámadjuk, nem átlag-árakat emiitünk. Igaz, hogy apilotnál előfordul, hogy talán 30% értékvám van rá kivetve, de van pl. o. az unión és pilot könnyebb fajtájú áruknak nagyobbrósze, hol egyes igen nagy fogyasztásnak örvendő czikkeknéi 50—60% a vámemelés. Ez oly exorbitans emelés, melyet csak azok szavazhatnak meg, akik mindent készek elfogadni. Azt mondja az igen t. ministertanácsos ur, hogy gr. Apponyi szándéka valósittatik, ha mi ezen tarifát elfogadjuk. Azt hiszem éppen ellenkezője történnék, mert gr. Apponyi t. képviselőtársam, a mint indítványából megértettem, nem a súlyra akarja fektetni a megvámolásf, hanem ugy a mint az illető kelme egészen gyapjúból, vagy pamuttal keverten van kiállítva, a mint ez ratio-