Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.

Ülésnapok - 1875-359

44 369. országos Ülés február 25. 1878 Beöthy Algernon jegyző (olvassa IV— VII. czikkeket, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak.) Baross Gábor előadó: A 9-ik czikk |3-ik és 6-ik bekezdésü pontjaira nézve leszek bátor módositást előterjeszteni. A 3-dik pont az appretur-eljárásról szól szemben a várukulzetekkel, fogalmazása azonban határozatlan, a mennyiben onnan, a hol igyszól: „kijavítva, megmunkálva visszahozatnak" többféle magyarázatra szolgáltathat alkalmat. Bátor vagyok tehát e helyett a következő szöveget javaslatba hozni: „oly áruk és tárgyak, melyek a vámkülzetekböl, ott leendő kikészítés , kijavítás vagy feldolgozás végett vitetnek ki és az illető vámkülzetekböl kikészítés, kijavítás vagy feldolgozás végett a vámterületre ismét behozatnak, a 2-ik pont alatt felsorolt — feltételek mellett"; A 6-ik bekezdésben azon forgalmi könyitésekről van szó, melyeket az első négy pont tartalmaz. Nehogy a szöveg félreértésekre adjon alkalmat, bátor vagyok itt azon módosítást javaslatba hozni, hogy ezen szó: „könnyítések" után zárjel körzé „1—4" tétessék. Elnök: Mielőtt a beadott módositvány felolvastatnék, jelentem a t. háznak, hogy a főrendiháztól üzenet érkezett. (Halljuk!) Nyáry Jenő a főrendiház jegyzője: Méltóságos Elnök ur! T. képviselőház! Bátor vagyok jelenteni, hogy a főrendiház a magyar büntető törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot módosításokkal fogadta el és az ezekhez való hozzájárulásra kéri fel a t. képviselőházat. Van szerencsém az illető jegyzőkönyvi kivonatot átnyújtani. (Éljenzés!) Elnök: Ezen jegyzőkönyvi kivonatok nagyobb terjedelműek, ha kívánja a t. ház mindjárt felolvastathatnak. (Felkiáltások: Felolvasottaknak veszszük!) A jegyzőkönyvi kivonatok tehát ki fognak nyomatni, a ház t. tagjai közt kiosztatni és előleges tárgyalás végett az igazságügyi bizottsághoz utasíttatnak. (Helyeslés!) Fel fog olvastatni a módositvány, melyet az előadó ur beadott. Beőthy Algernon jegyző (olvassa Baross Gábor módositvanyát:) „Oly áruk és tárgyak, melyek a vámkülzetekböl ott leendő kikészítés, kijavítás, vagy feldolgozás végett vitetnek ki és az ölető vámkülzetekböl kikészítés, kijavítás vagy feldolgozás végett a vámterületre ismét behozatnak, a 2-ik pont alatt felsorolt feltételek mellett;" „a 6-ik bekezdésben „könnyítéseket" szó után, közbeszúrandó zárjelbe „1—4" Trefort Ágoston, a földinivelés-, iparés kereskedelmi ministerium vezetője: A t. előadó ur által beadott módositványhoz a Kormány hozzájárul. Elnök: Először is a bizottság által beterjesztett szöveget fogom szavazásra kitűzni, ha az nem fogadtatnék el, a beterjesztett módosítás fog szavazás alá kerülni. Méltóztatik a t. háznak ezen ezikket a vámügyi bizottság által beterjesztett szövegben elfogadni? (Nem!) A bizottsági szövegezés nem fo gadtatván el, méltóztatik-e a IX. ezikket a Baross Gábor előadó ur által beterjesztett módositással elfogadni? (Igen!) A IX. czikkely e módositással elfogadtatott. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a X. XI XII. czikkeket, melyek változtatás nélkül elfogadtatnak; olvassa a XIII. ezikket.) Trefort Ágost, mint kereskedelmi minister: T. ház! Méltóztassék megengedni, hogy e czikk első bekezdéséhez egy toldalékot nyújtsak be. (Halljuk!) Megmaradván a szöveg, hozzájönnének a következők: „A két forinton aluli összegek ezüstben fizetendők!" Beőthy Algernon jegyző (olvassa a mádositványt.) Kautz Gyula: Engedje meg a t. ház, hogy a jelen szakaszra nézve lehető tárgyilagossággal véleményemet elmondhassam. A vámtariffai javaslat XlII-ik szakasza a vámoknak eddig ezüstben történt lefizetése helyett ezentúl a két forinton felüli összegeknél aranyban való lefizetésöket állapítja meg. E szakaszhoz részemről, mint egyikéhez azon tételeknek, a melyek miatt a törvényjavaslatnak átalánosságban való elfogadása ellen szavaztam, nem járulhatok. A szóban levő intézkedésnek fontossága és hordereje sokkal nagyobb, mint a minőnek első pillanatra látszik. Mint egyik lényeges eleme ugyanis azon vámprotektionistikus kedvezményeknek, melyek az osztrák gyárosoknak az uj tariffa által nyújtatnak, az aranyvámok elve elfogadhatatlan mindazokra nézve, kik e kedvezményezést egyátalában indokolatlannak, hazánkra nézve pedig (mint tulnyomólag agrikól államra s az osztrák iparczikkeket nagymérvben fogyasztó országra) visszautasitandónak tartják. Jelesen azon okból, mert (mint az átalános vita alkalmával több oldalról kiderittetett) a már amúgy is meglehetős magasmérvü vámokat még jóval sulyosbbá teszi, s az országra egy semmiféle raisonnement által el nem vitatható positiv s jelentékeny kiadástöbbletet képez. S e súlyosító hatás tekintetében kiemelendő különösen az, hogy az aranyvámok által előidézendő vámemelés nemcsak az uj (csak most megállapítandó) magasb vámtételek, hanem az összes import (annak minden ágai és elemei) tekintetében foglal helyet, összes behozatalunkat drágítja, s így több százezerre menő terheltetést képez a magyar állampolgárok háztartásában. S hogy nemcsak én, s a kik hasonló felfogásból indulnak ki, hanem köreinken kivül álló