Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.

Ülésnapok - 1875-379

379. országos ülés ápril 8.1878. 375 nusitja ezt az, hogy ha összebasonlittatik az 1878. évi költségelőirányzat az 1874-iki zárszámadások­kal és ez egyenlő alapon történik, akkor kitűnik, hogy 1878-ra a rendes kiadások összege csak annyi mint az 1874-i zárszámadásokban, 226 — 227 millió 1878-ra és 226 millió s'néhány száz­ezer az 1874-iki zárszámadásokban. Ez tehát kétségtelenül tanúsítja, hogy azon jövedelmi többlet, a mely bejött, egyenesen a hiány fedezésére fordittatik. De azt mondják a t. képviselő urak, hogy ha a haladás megvan is : ez nem olyan jelentékeny, mint a hogy a költségvetés felmutatja. Én azt hiszem, t. ház, hogy arra, hogy azt megítélhessük, milyen a haladás az 1878-iki költ­ségvetésben, ós milyenek annak mérvei: csak egy mód van, a melylyel biztosan lehet magunkat tá­jékozni és ez, ha a rendes bevételeket és a rendes kiadásokat, szóval a költségvetés rendes rovatait összehasonlítjuk. Itt megint az 1874-iki zárszáma­dásoknál maradok. Az 1874-iki zárszámadások szerint, mindig hozzátéve azt, hogy egyenlő alapra állítva az 1878. évi előirányzattal: a rendes költ­ségvetésben 80 milló volt a deficit. Ha most méltóztatnak az 1878. évi költség­vetési előirányzatot megtekinteni, a rendes kia­dások 226 millióval, a rendes bevételek 213 mil­lióval, tehát a rendes költségvetésben 13 millió volt a hiány. Ez mindenesetre mutatja a haladás arányait, a haladás jelentőségét, a mely az 1874-iki költségvetéshez képest beállott. De azt mondják a t. képviselő urak, hogy a bevételi emelkedés egészen improductiv czélokra fordittatik, hogy a közgazdaság állapotát rontja, mert azaz államadósságokra, a nyugdijakra stb. fordittatik. Az előbb mondottakban már bátor voltam kimutatni azt, hogy a bevételi többlet egé­szen a hiány fedezésére fordittatik, és azon ellen­vetéssel szemben, hogy ez improductiv kiadás : bátor vagyok kijelenteni, hogy ez a legproduc­tivabb kiadás, melyet az ország tehet, mert ez az ország államháztartásának javítására, az ország hitelének emelésére van forditva, a mely — ha szerencsésen keresztülvitetik, százszorosan fogja kifizetni gyümölcseiben az arra fordított összegeket. ! Végre azt inodják, t. ház, hogy maga a rend­szer is hibás; mert míg 1874-ben és az azelőtti években nagymérvű beruházások tótettek, addig jelenleg semmi sem történik a beruházások tekin­tetében, vagy alig történik valami. Én nem csu­dálom, t. ház, hogy a képviselő urak közül ez irányban sokan felszólalnak, mert magam is ér- | zem azoknak hiányait az országra nézve, kivána- j tosságát, és tudom, hogy okszerű beruházások i ezen ország felvirágzását is eszközölhetnék. De legyen szabad erre mégis azon megjegyzést ten­nem, hogy amit annyi nemzedék elmulasztott: azt j egy nemzedék életében megtenni csakugyan lehe­tetlen, hogy azon nemzedéket azon költségekkel terhelni nem csak méltánytalan, hanoin igazság­talan is. Legyen szabad azt kérdeznem t. ház, hogy oly állapotban vagyunk-e, hogy ma tömegesb ruházásokat tehessünk ? hogy ha magunk erejé­ből nem tehetjük : oly olcsón kapjuk-e a pénzt, hogy minden válogatás nélkül beruházásokat te­hessünk, olyakat is, melyekről előre tudhatjuk, hoay a kamatokat sem hozzák be. Legyen szabad arra is hivatkoznom, hogy az államháztartási hiány még nincs megszüntetve. Hogy ha javult is 'állapotunk: hitelünk még töké­letesen megállapítva nincs. Legyen szabad hivat­koznom arra, hogy a 153 milliós kölcsönt a jövő évben okvetetlenül fedezni kell. Es ha ezekkel szemben azt vagyok bátor mondani, hogy meg­győződésem szerint a törvényhozás bölcsessége a beruházások tekintetében is megtalálta azon egye­dül helyes utat, melyen ma haladhatunk: és hogy az ellenkező ut csak romlásra vezetne: a t. kép­viselőház meg foja engedni, hogy e tagadhatat­lan igazságra hiva ; kozzam és e szempontból is bátor lehetek a költségvetést általánosságban a részletes tárgyalás alapjául ajánlani. {Helyeslés a középen.) Elnök : Az elleninditvány beadója Helfy kép­viselő ur van most a szólásra jogosítva. Helfy Ignácz: T. képviselőház! Hat napja már, hogy az 1878-iki költségvetés megvitatásá­hoz fogtunk. Legelőször történik c házban, hogy a nagyfontosságű általános vita ily rövid idő alatt befejeztetett. Nem kételkedem benne, hogy a t. ház tagjai ezt örömmel üdvözlik és nekem sincs szándékomban ezen örömet azzal megzavarni, hogy a vitát még hosszabbra is nyújtsam, Ipar­kodni fogok tehát a mennyire lehet, az általam előadandókat a lehető legszűkebb körre szorítani. A t. pénzügyminister ur tegnapelőtti jeles be­szédét azon kezdte, hogy a vitának első felén vagyis három napon foglalkoztak csak a budget­tel s a másik felében a budgettel semmi össze­köttetésben nem levő tárgyak beszéltettek meg, melyekhez neki semmi köze, semmi szólása nin­csen. Igaza van ebben a t, pénzügyminister urnák, de bocsánatot kérek, ha azt mondom, hogy a két dolognak a kormány és pártja az oka. Hogy a tulajdonképi budget vita a har­madik napon megszakadt s más dologra terelte­tett : ennek oka az, hogy a pénzügyminister ur három napig hagyta beszólni az ellenzéki szóno­kokat a nélkül, hogy méltóztatott volna álláspont­ját velünk szemben igazolni. A mennyire helye­seltem, midőn a vita megkezdetett, hogy a pénz­ügyminister ur nem tartotta szükségesnek expo­sóját ismételni: annyira lehetetlen nem roszalla-

Next

/
Thumbnails
Contents