Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.
Ülésnapok - 1875-378
364 378. országos ülés ápril 6. 1878. forint. így áll a dolog s miután igy áll, ezt csak azért is hozom fel, hogy constatáljam, hogy az 1877-ik évben a zárszámadási hiány a póthitelekkel együtt előirányzott hiányt nem haladta meg többel, mint az agió differentiával és a vám viszamaradásával. Hanem hát Lukács Béla t. képviselő ur azzal a kijelentéssel fejezi ki ítéletét e költségvetés felett, hogy van egy csekély, egy bizonyos „haladás", de bizony csak nyomai a_ haladásnak mutatkoznak 1874-hez képest is. Én erre azt válaszolhatom, hogy bár adja a gondviselés, hogy a jövő évben legyen megint olyan „bizonyos mérvű" haladás eszközölhető 1877-hez képest, a milyen volt 1877-ben 1876-hoz képest, olyan bizonyos mérvű haladásról, minő 1877-ben 1874-hez képest, nemis szólva, mert hiszen ez lehetetlen. De Lukács Béla t. képviselő ur ezt is nagyon kicsinyli, pedig az 1877-ik évi hiány 25.7—26 milliójaival 1874-hez képest, mikor 61 millió volt a deficit: épen 35 millióval kisebb. Csak félakkora haladást még egyszer, mint az, mely „bizonyos nyomait a javulásnak" mutatja és nem lesz hiány. Van haladás, mint a t. képviselő ur mondotta, de hogy aztán azon hatást, melyet ezen bizonyos fokig való haladás elismerése involvál, önmaga rögtön lerontsa, azt mondja, hogy beismeri, hogy kisebb a hiány, mint 1874-ben volt, de hát mit ér ez? mikor most beruházásokra nem adunk ki úgyszólván semmit: a mig 1874-ben kiadtunk 24 milliót és ezenfölül emeltük az adót 30 millióval, tehát felállítja azon sajátságos számítást, hogy 54 millióval kellene a mérlegnek javulnia. Erre először is azt kell megjegyeznem, hogy magában véve kissé sajátságos érvelésnek tartom azt, hogy valaki szemrehányást csinál s a deficitnek apadását az által akarja kétségbe vonni, és annak értókét azzal akarja lerontani, hogy hiszen könnyű dolog emelni a bevételeket és apasztani akiadásokat: mert akkor természetesen, hogy a hiánynak kisebbnek kell lenni. Éti a magam részéről oly könnyedén mégsem bánnám el a dologgal, mert a kiadások apasztása és a jövedelmek fokozása nélkül a hiányt apasztani csakugyan nem lehet; ez aztán más kérdés, mily utón és mily okok közreműködésével állott elő az eredmény. Már t. ház a t. képviselő ur ezen két állításának igen rövid szavakkal és adatokkal ugyan, de szemébe kívánok nézni. Az egyik már azért sem egészen alapos, mert 1874-ben mindössze azon tételek, miket a rendkívüli költségvetés tartalmazott és a miket beruházási czim alatt foglalni szoktunk, de a miben a honvédség felszerelésére másfél millió benne volt, 22 milliót tettek. Már most méltóztassék ezen 22 millióból leszámítani egy pár tételt, a mi nem tartozik szorosan azon kathegoriába, pl. a honvédségi felszerelésre felvett másfél milliót és a vizi és kőutak építési czimén felvett közel 2 milliót, a mi ma is benn van a költségvetésben. Ha azt beszámítjuk : akkor marad 17 millió. Ma a költségvetésben hat millió van a beruházásokra, akkor volt 17 millió. Hatot a 17 milliótól lehúzva, szerintem ós Prileszky t. képviselőtársam szerint (Derültség) 11 millió, és már nem 24 millió. De ebben a 11 millió forintban milyen tételek foglaltatnak? nem foglaltatnak-e olyan tótelek is. amilyet, hogy költségvetésünkből kiestek: én a magam részéről nem siratok meg? A t. képviselő ur azonban, ugy látszik, azok után sóvárog. Ebben a 11 millióban benne volt a pesti fővámhivatal ópitésére egy jó nagy összeg, ebben benne volt a Ferencz-csatornára szintén egy jó nagy összeg, benne volt a Margit-hid építésére 1'8 millió frt, benne volt a károly városfiumei vasút építésére két millió frt. Ha az ilyféle beruházásokat, miket nem gondolnám, hogy a t. képviselő urak vissza óhajtanák ezen költségvetésbe felvenni, leszámítjuk : akkor azután már nem olyan nagy ám a különbség azon összeg között, mi van beruházási czólokra felvéve és mi volt 1874-ben tényleg kiadva. És még egyet erről, t. ház. Ezen beruházások megtótettek nagy költséggel, arra kölcsönöket vettünk fel és épen e miatt fizetjük ama nagy kamatterheket azóta és az 1878-iki költségvetésben is. Igenis t. képviselő urak, azon egy pár száz millió írtnak, amit 1868 óta ilyen czimen kiadtunk és amit a tavalyi budget-tárgyalás alkalmával részleteztem, kamata, egyike azon terheknek, a melyek miatt a 77. és 78-iki deficzit nem kisebb. És ha mi a gazdasági mérleg megjavítása vagy vélt megjavítása czéljából 1868. és 69-ben rohamosan, pereznyi elhatározással nagy terhek decretalásával megrontottuk a pénzügyi mérleget: akkor ne tessék szemrehányást tenni, ha nekem a pénzügyi mérleg javítása tekintetéből a nemzet gazdasági erejét ós a gazdasági mérleget nagyon is igénybe kellett vennem. De az adótöbblet 30 millió frt, mondják, 30 millió frt teher az, a mi két évben 1875. óta az ország gazdasági erejére nehezedik. így van-e ez, vagy nem? Ez nagy fontosságú kérdés. (Felkiáltások balfelol: Nem adótöbblet! Jövedelmi többlet]) Igen sokan adótöbbletről beszéltek; engedelmet kérek, a képviselő ur is, mások is, igen vigyáztam rá, nem egy helyen ugy mondják, hogy 30 millió adótöbblet van ezen költségvetésben. Ezt akarom megvizsgálni. Itt a házban talán nem igy értetik az, de ha odakint megolvassák, akaratlanul azt olvasnák ki belőle, hogy 30 millióval emeltetett az adó. (Igaz! Ugy van! a középen.) Az adóteher többlet nem tesz ki 30 milliót, mert hogyan áll a dolog? A jövedelmi pótadó hoz 8 millió irtot, a szállitási-adó két millió frtot, a
