Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.

Ülésnapok - 1875-377

377. országos ttlés áprll &. 1878. 341 mihelyt az állíttatik fél, pedig ez állíttatott fel a követelésnek maga a kormány által formált állásával, hogy ezen követelések jogosak, mert nem jogos követeléseket a kormánynak formálni sem szabad, az állíttatik, hogy azok egyszersmind méltányosak ; és még sem realisálhatók: akkor, mint a viták folyamában már valaki mondotta, a meghódolás kérdése áll elő. E meghódolástól való idegenkedés az, a mi azon symptomákat felidézi. (Helyeslés balfelöl és a szélső jobbon.,) De most már rövid akarok lenni. (Derültség.) Tudom, hogy ezen szándék egy kissé későn jött, de a dolog, a miről szólottam, kimenti, ha még ennyi idő igénybe vétele után is az ember rövidségről beszél. (Halljuk !) Ismétlem, legyen meggyőződve a t. képviselő ur, hogy a személyes érdekek, a sympathiák és antipathiák nem fognak a mérlegben döntő súlyt képezni. A személyes tekintetek különben is szótbúznak ; a mi egyesíteni bir, az csak a nagy közczól, mely előtt a személyes tekintetek meghunyászkodnak. Ismétlem tehát, vagy lesz egyesülés, s akkor az a közczól pajzsa alatt lesz meg; vagy egyáltalán nem lesz: mert mint mondám, a személyes tekintetek nem egyesítenek, sőt inkább széthúznak. (Helyeslés balfelöl és a szélső jobbon.) Az előirányzatot egyébiránt mint a helyzetnek egészében kétségkívül hű tükrét, s annak inegfe lelőt én a részletes vita alapjául elfogadom. (Élénk helyeslés a bal- és a szélső jobboldalon.) Csernátony Lajos: T. ház! (Zaj. Halljuk! Halljuk \) Én egyáltalában nem azért várok, hogy reám figyeljenek, hanem azért, mert én nem birok az előttem szólott t. képviselő urnák sem mellével sem hangjával. (Felkiáltások: Sem eszével! Derültség. Zaj.) Az eszét tagadták önök hosszú éveken át. (Derültség. Zaj.) T. ház! Én azok közé tartozom, a kik egyenesen azért szólalnak fel, mert ezen vitában, melyet rövidnek reméltünk, két beszéd történt, melyre reflectálni akarok. Apponyi Albert gróf azért beszélt, mert Szapáry gi'ófnak beszédében volt egy passus; én pedig azért beszélek, mert Szapáry gróf és Apponyi Albert gróf beszéltek. Mindenekelőtt azonban az előttem szólott t. képviselő urnák beszédére bátor vagyok egy pár észrevételt tenni. Magától értetik, hogy én azon számok tömkelegébe, melyeket a t. képviselő ur sajátjaikép ugy mutatott be, hogy nem áll jót róluk, nem megyek bele, az igen t. pénzügyminister úrra bizom a választ annyival inkább, mert nem is tudnám követni, mert megvallom, nem értem; de nem birnak azon számok súlylyal még azokra sem, a kik értik: mert maga a szónok kijelentette, hogy nem áll jót correctsógükről. (Kerkapoly Károly közbeszól: Nagyban és egészben.) Hanem megvallom, a t. képviselő ur beszédje nagyban és egészben rám milyen két impressiót gyakorolt. Az első impressió, hogy a t. képviselő ur egész pénzügyministersége, az nem létezik, az egy rósz állam az országra nézve. Mert számaiból, azon meg nem bizható számokból világos, hogy mi nagyon virágzó állapotban voltunk. Egész sorozatát olvasta fel a számoknak, a melyből kiderül, hogy mennyivel boldogabbak voltunk. így tehát az impressió rám az, hogy nem létezik sem a 9-es bizottság, és nem létezik a 153 milliós kölcsön boszorkány nyomása, és nem léteznek sok más csekélyebb dolgok, a melyeket most nem akarok fejtegetni. Ez az első impressió. A másik impressió pedig, — ezt ugyan máimáskor is tapasztaltam, de ezen alkalommal a tapasztalás megújul, — hogy mikor lehet egész biztonsággal állítani azt. hogy egy aera kezdődik, a mikor egy ország közgazdasági és pénzügyi dolgaira nézve tökéletes joga van boldognak boldogtalannak mindent követelni rögtön. (Halljukl) Ez az aera mindig akkor kezdődik egy volt pénzügyminister részére, midőn megszűnt minister lenni. (Derültség.) Addig, bár mily jobb viszonyok közt is és bármennyi ideje volt: nem lehetett semmit tenni, vagy ha lehetett, az roszul volt téve. Mihelyt ő azonban megszűnik minister lenni: roppant bölcsességgel követelő hangon mindjárt előáll s azt mondja: itne itt van a pénzügyminister már három év óta, ezt sem tette, azt sem tette, (Tetszés a középen. Zaj balfelöl.) pedig tudja a képviselő ur, hogy neki mennyi baja volt csak azzal a nyomorúságos escompíe bankkal is. (Ugy van ! a középen.) Kerkapoly Károly (közbeszól:) Tudja jól! Csernátony Lajos: Hanem én most ezekkel a dolgokkal bajlódni nem akarok, majd rá jöhetek erre később, hanem egyenesen arról szólok, a mi tulajdonkép szólásra bírt. Szapáry gr. beszédében a következő volt mondva: „Én kívánom, hogy ezen nagy fontosságú kérdések megoldásánál azon elemek, a melyek egyenlően, mérsékelten és higgadtan gondolkoznak és a melyek a magyar állam eszméjének fentartását mindenek fölé tűzik, ezen kérdések megoldásánál döntő befolyással bírjanak. Ezt nem látom biztosítva: ha látom, hogy heterogén elemek egyesülnek, a melyek nézetem szerint negatióra egyaránt alkalmasak, de alkotásra nem. Ha látom, hogy oly elemek, a melyek a házban egymás ellen két pártra, két csoportra oszolnak nem elvi, hanem talán személyes rokon, vagy ellenszenv alapján, mind ez nern elég arra, hogy nézeteiket érvényesíthessék ; ha látom azt, hogy hazánk százados átka: a viszálkodás magva a kiegyezés után is a t. ház pártjait egymás ellen állítja" ós a többi.