Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.
Ülésnapok - 1875-377
377. országos ülés ápril 5. 1878. 327 quota, mint alkalmasint a bankkérdés, mint a vámügy, szóval mindez uj rendezést kivan Nem mondom, hogy ezen szempontból kívánom a háborút; de igenis kívánom, hogy a háborúnak azon haszna legyen Magyarországra, hogy ezen kiegyezés megbukjék. (Élénk helyeslés a baloldalon. Mozgás a középen.) És nem tudnók nagyobb hibát, mintha a jelen kormány épen a háborús viszonyokra való tekintettel forcierozná ezen kiegyezés keresztülvitelét, hogy azután kötött kezekkel álljunk egy teljesen uj helyzettel szemben. Én t. ház, teljesen felfogom a fontosságot, mely Magyarországra nézve abban rejlik, hogy külügyeit az általam igen t. és ügyességében bámult Andrássy Gyula gróf vezesse ; mert tudom azt, hogyha azon a helyen egy nem magyar ember ül, igen sok hátrány és veszély barátnőinek reánk; ele azon előnyöknek, melyek abból származnak, hogy magyar ember a külügyminister, természetes határa az, hogy azon ember, ki a monarchia külügyeit vezeti, ha magyar, a magyar érdeket képviselje, s ha a magyar érdeket feladja, abból nem hasznunk, de azon kárunk van, hogy mig egy német vagy cseh külügyministerrel szemben a nemzet teljes erővel opponálhatna, a magyar emberrel szemben loyalis hittel megadja magát és tűri a rósz következményeket. A jelen körülmények közt ott kezdődik részemről, mint ellenzéki ember részéről Andrássy gr. és Tisza Kálmán támogatása, hol a hazafiság ezt tanácsolja, s mihelyt látom, hogy a külügyi politika iránya hazánk érdekeinek megfelel, s hogy a kormány változtatása belügyi veszélyekkel jár: azon perczben igenis, én és hiszem az egész nemzet, sorakozni fognak a tényleges kormány körül és annak útjába nem fognak akadályokat gördíteni. Ezzel bevégeztem beszédemet ós csak néhány szóval kívánok reflectálni Szapáry Gyula gr. tegnap mondott beszédére. (Halljuk! Halljuk!) 0 felvetette a házban a pártalakulás kérdését és beismerte azt, hogy szerinte a jelen pártalakulás a kiegyezés után nem is tartható fen. Én e nyilatkozatát örömmel fogadtam, és csak azon kérdést vetem fel magamnak, hogy ki rontotta meg a magyar parlamentben a természetes pártalakulást ? Erre nézve a felelet könnyű, minthogy ennek főokát a jelenlegi kormányelnök ur személyében keresem, mert midőn nehéz küzdelmek után Magyarország alkotmánya visszaállíttatott, akkor ő volt az, ki ferde pártállás választása utján nem a magyar parlamentalismus természetes működését, hanem annak hibás pártviszonyokban megkövülését eszközölte. Később midőn ezt belátta — és itt acceptálom a ininisterelnök ur tegnapi beszédét, — a fusiót szívesen fogadtuk azon negatív szempontból, hogy a közjogi oppositió békóiból megszabadulunk; de hogy a tusiénak ezen negativ eredménye mellett a fusió positiv czéljainak teljes meghiúsulása következett be : ez nagyon megrontotta a fusió értókét. Ugyanakkor az igen t. kormány természetes pártalakulásokat kívánván, kitűzte a szabadelvüség zászlóját. Hogy ezen szabadelvüséget hogyan értelmezte, hogyan vezette, arról sokat lehetne szólni, de fölösleges. Nem terjeszkedem ki arra sem, hogy Magyarország viszonyai közt a szabad el vüségnek ellentéte, t. i. conservativ politika szintén nem felel meg sem a nemzet kívánságának sem természetének, hisz ezt az akkori választások is bebizonyították. Nem kívánok az uj pártalakulások kísérleteiről szólni, mert azokba beavatva nem vagyok, azonban igenis ki akarom mondani, hogy micsoda elv az, a mely szerintem Magyarországnak szükséges és a mely előttem iráíiyíűképen lebeg. Én Magyarország viszonyait ugy fogom fel, hogy nálunk az alkotmányosság a parlamentalis chablonnak mintájára nem verhető. Előttem oly politika az irányadó, mely a magyar fajnak és a magyar nemzetnek létét ós fejlődését biztosítja és ( erre nézve a magyar államnak erejét emeli. (Élénk helyeslés.) Tehát magyar állami és magyar nemzeti politika az, a mit kivánok, a magyar fajra való tekintettel különösen, de minden államfentartó elemek és intézmények belevonásával és felhasználásával. Neveztessék valamely rendszabály reactionáriusnak vagy conservativnak: ha az a magyar nemzetnek, a magyar államnak és intézményeinek megállapítására és consolidálására vezet, acceptálom. (Helyeslés.) Nekem a szabadelvüség kívánatosabbnak tűnik fel azért, mert Magyarországot nem az elszigeteltség utján kívánom fentartani; hanem a magyar nemzetet és a magyar államot csak az európai culturállamokba való beleillesztése, az Európával való együttélésben hiszem felvirágoztatható uak. Es mert minden európai haladás ez idő szerint szabadelvű és bizonyos tekintetben democraticus természettel bír, azért én azon ideáktól, a melyeket az követel, nem irtózom, ellenkezőleg azokat óhajtom. De ha azt látjuk, hogy az igen t. kormány feladja Ausztriával szemben a magyar fajnak anyagi érdekeit, mint gróf Szapáry Gyula helyesen kiemelte, s még mezőgazdasági érdekeit illetőleg is, a melyek pedig a magyar fajnak legprimitívebb életszükséglete, sem fejt ki tevékenységet, sőt a vámszerződóssel, az autonóm tariffával, az oláh szerződéssel stb. még mezőgazdasági érdekeinket is feladja; ha továbbá látom, hogy idehaza a cultur-érdekek szempontjából keveset tesz, talán keveset tehet; ha tapasztalom azt, hogy Ausztriával szemben labancz, idehaza pedig kuruez politikát követ: (Derültség balról.) a Írkor nem tudom, hogy én miben és hogyan támogassam a kormányt és pártját?
