Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.

Ülésnapok - 1875-358

24 858. országos ülés február 23. ISIS. resztül összmüködni örömnek, hogy ne mondjam, dicsőségnek tartottam, határozott állást elfoglalni magamat indíttatva érzem : az legyen azon mély és erős meggyőződésnek bizonyítéka, mely által erre magam kényszeríttetni éreztem, s nem hagy­tam magam visszarettentetni e kötelesség teljesí­tésétől annak meggondolása által sem, — pedig nem hiányzott ez a meggondolás és ha hiányzott volna, elég jókor lettem volna figyelmeztetve rá, hogy személyes kellemetlenség özönét vonandom magamra. — De az a hazafiság, mely ily szemé­lyes kellemetlenség felidézésének veszélye által magát talán téves, de mindenesetre erős meggyő­ződés által parancsolt kötelességtől visszatartatni engedi: no az nagyon keveset érő és nagyon ke­vésre becsülendő hazafiság lenne. (Helyeslés bal­fel'6l.) t Én t. képviselőház, megmondhattam volna előre akárkinek, hogy ily személyes vonatkozá­sokkal kellemetlenségekkel épen Zsedényi Eduárd t. képviselő ur részéről fogok találkozni. Én őt, mint e politikai aerának bajnokát, hosszú idő, 34 év óta vagyok szerencsés ismerni; elég hosszú idő arra, hogy ezen ismeret elég mély és alapos legyen. Ismerem őt e hosszú pályáról, e hosszú megfigyelés után gyengéivel, melyektől, bocsásson meg, valamint senki, úgy ő sem ment, valamint ismerem erényeivel és előnyeivel, a melyeket elismerni soha sem tartózkodtam, ós me­lyek elismerésétől — legyen meggyőződve, — semmi személyes kellemetlenség, melyben én ta­lán még ezen tul is az ő részérói részesittetni fogok, engem eltántorítani ezentúl sem fog. (Élénk helyeslés a balon.) Tudom, hogy ha még ezen eszköz használatára is elszánta magát, ezt nem teszi örömmel, de teszi ugyancsak azon mély meg­győződéssel, mely neki azt mondja : „Flectere sí necmeo superos, Ácheronta movebo." (Tetszés bal­felöl.) De az ügy iránt, melyet jónak tartok, ne­kem csak elégtételül szolgál, ha azt hiszi, hogy miután flectere superos nequit: a személyek múlt­ját és azok cselekedeteit veszi itt bírálat alá, és hívja segítségül ott, hol dologi érvekkel czáfolni nem bir, legalább a hitet és bizalmat iparkodván megingatni azon személy nézete irányában, (He­lyeslés a bal és jobbfelöl.) hogy azon az utón ha­ladva, mások is kövessék felhivasát, mely igy hangzik : ne nézzétek azt, igazak-e, a mit ez az ember mond, hanem nézzétek azokat az eredmé­nyeket, a miket ez az ember felmutatni képes. T. képviselőház ! Akár milyenek legyenek az én működéseim eredményei, hozzáteszem, akár legyen azoknak kevésbé kielégítő volta az én hibáim és gyengeségeim, akár a rajtam kívül fekvő hatalmaknak müvei: egy vonalnyit sem von le az én most elmondandó érveim helyességéből, vala­mint akkori működésemnek bármi fényes ered­ményei is szemernyi súlyt sem kölcsönezhetnek a mai tárgyra vonatkozó nézetemnek. (Elénk helyes­lés jobb és balfelöl.) Én t. képviselőház az első pillanatban, midőn azt látám, hogy az ország és a képviseletnek köz­véleménye elveszte a hitet az én működésem si­kere iránt: nem kérdem, hogy a többség vesz­tette-e el; nekem az is elég volt, hogy általam nagyrabecsült férfiak, kiknek véleményére sokat adni mindig okom volt, azok közé sorakoztak, és én azontúl azt mondám: én szolgálni akarom a hazát annak érdekében, nem pedig uralni, de nem volt módja a t. képviselő urnák engem leszavazni. A mint a bizalom megszűnt, mentem én anélkül is De azt mondám, hogy e dolog egyelőre be van fejezne, azt gondolom, hogy a többi a históriához tartozik; de azt nem gondoltam, hogy akkor, mi­dőn én mint képviselő helyet foglalok: elébbi el­járásom eredménytelenségéből arra vonassék kö­vetkeztetés, hogy nekem itt meggyőződésem ki­mondására nincs ^Helyeslés) legalább nem erkölcsi jogosultságom. (Élénk helyeslés a jobb és balfelöl.) A t. képviselő ur azt monda, hogy mikor ő ve­lem, mint ministerrel szemben állott, ellenezte azon 4 milliónak megszavazását, melyet a Ferenczcsa­tornára kiadtunk. Megjegyzem mellesleg, hogy ennek egyik fele korábbi időben lett már elha­tározva és az én szereplésemre csak 2 millió esett. Monda továbbá, hogy ellenző a keleti vasúti prio­ritások beváltását. Én azt tudom és érdemeit e tekintetben szívesen concedálom; de merem mon­dani, hogy még eljön az idő, a mely nem ad an­nak igazat, ki egy oly vállalatot, mint a Perenez­csatorna diadalérzettel elitéi, hanem annak, a ki azt mondja, hogy állapotásainknak szomorú tanu­sága az, hogy az ily vállalat nem gyümölcsöző­nek bizonyult; mert oka nem a vállalatban, de valami másban van, a mire ón most kiterjesz­kedni nem akarok. De ezt csak mellesleg mondom. Azt gondolom, hogy ez a minimuma annak, a mivel magamnak tartoztam s azt gondolom, hogy ebben a képviselőház nekem igazat ad. (He­lyeslés balfelöl.) Áttérek már most a tulajdonképeni tárgyra, a miért felszólalok. A t. képviselőház méltóztatott az előttünk fekvő javaslatokat most már egész terjedelmükben szavazás által elfogadni, s ez által mint hiszem a birodalom egységét, gazdasági te­kintetben is fönálló egységét is megerősítette és biztosította azon egységet, mely iránti érzékünk nem egy oldalról kétségbe vonatott. Legyen sza­bad állítanom, hogy mi a monarchia ez egysé­gére, ha lehet még nagyobb súlyt fektetünk, azért kívánjuk, hogy álljon ez necsak az intézmények­ben, melyeknek hatalma szerződések sérthetetlen­ségében gyökerezők; de álljon az egyúttal a keb­lekben a belső egyezségben, hogy annak mélyéből kisarjadzék az rendkívüli erővel akkor is, ha bármi

Next

/
Thumbnails
Contents