Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.
Ülésnapok - 1875-376
S76. országos illés áprll 4. 1878. 299 meg t. ház, hogy az 1875-ről 78-ra tett müveleteket egyenkint felolvashassam és reassummálhassam. T. ház! Az 1876-iki előirányzatban egyenes és közvetett adók czimén 4.111,527 írttal több volt kivetve, mint 1875-ben kivetve volt; 1877-ben 8.709,885 írttal több; 1878-ra czéloztatik magasabb kivetés 3.228,869 írttal több. Három óv alatt tehát az egyenes és közvetett adók emelkedése tesz 16.050,281 irtot; tehát 16.050,281 írttal lett az adó emelve, a t. kormány 3 év alatt azon kiadási tételekből, melyek nagyrészt investitiókra, hazánk virágzó fejlődésére lettek volna fordítandók : törült 1876-ik évben 4.892,471 irtot, 1877-ik évben 3.491,675 frtot, 1878-ra törülni vél 2.944,352 frtot: összesen 11.328,498 frtot. Holott nézetem szerint ilyen kiadások törlése káros, mert ezek által állami fejlődésünk gátoltatott meg. Eszerint a mólyen t. kormány ezen rövid három évi pályafutása alatt emelte az egyenes és közvetett adókat 16.050,281 írttal. Ha már most a 11.328,498 frtot, a levonást reassummálom az adóemeléssel, a 16.005,281 írttal, akkor a kormány összesen 27.378,779 írttal részint többet vett be, részint pedig apasztotta a kiadást. Ha ehhez hozzászámítom, hogy 1876. előtt tisztán államjószág-haszonbérek és erdők czimén követelése van a magas kincstárnak 12.596,058 frt : akkor nem tudom, hogy a mi budgetünkben mit keres örökké ezen vég megsemmisülésünket jelző hiány, nem tudom, miért nem lehet azt egyszer mindenkorra cassálni. Azt hiszem, hogy aggályaink eloszlatása végett a mélyen t. pénzügyminister úrtól felvilágosítást kérni jogosult vagyok, s ennek értelmében leszek is bátor a mélyen t. képviselőházhoz határozati javaslatot beterjeszteni, mely a következőket foglalja magában: (Olvassa) Határozati javaslat. Miután az államköltségvetés néikülözhetlen kelléke az, hogy minden néven nevezhető állami tartozás, vagy állami követelés kellőleg kimutattassék, — mert csak a valóság teljes ismerete után alkothatott magának a képviselő tiszta meggyőződést az ország pénzügyeinek miben létéről. Tekintve, hogy a t. kormány által előterjesztett államköltségvetésben, — sem a t. pénzügyi bizottság jelentésében egyetlen szóval sem lön jelezve, hogy az 1876-ik évi zárszámadásban kitüntetett államjószágok czimén való 8.572,560 frt 59 x / 2 kr, úgy a hivatkozott zárszámadásokban — a már 661,759 frt 23 kr. elengedett összeg leírása után kimutatott 3.937,197 irt 81 kr. államérdek czimén kint levő követelések — így összesen 12.509,658 frt 40V 2 kr. állami hátralékok, hogy miben állanak; — és hogy ezen összegpénzzel kik vannak tartozásban. Tekintve, hogy az államkincstár részére «a „Tisza-vidéki vasút" részvényeiből a mint tudva van. több millió forintra menő részvényeket vásároltatott össze a t. kormány. A költségvetésben azonban ezen részvényekről, vagy ezek jövedelmeiről említés sem fordul elő. Tekintve, hogy a költségvetéshez nem mellékeltetett azon néikülözhetlen íőkellék, hogy az államkincstár követelése egyenes és közvetett adókban mennyi lehet, és hogy 100 forinton felül kik vannak az állam iránt tartozási kötelezettségben, holott hitem szerint addig, a mig a kimutatások a t. képviselő uraknak birtokukban nem lesznek, lehetetlen, hogy az államkincstár cselekvő és szenvedő állapota iránt magukat kellőképen tájékozhassák. Ezen tekintetek őszinte érzetéből indíttatva következő határozati javaslatot bátorkodom az igen t. képviselőházhoz elfogadás végett beterjeszteni. Határozati javaslat. Határozza el a t. képviselőház, hogy a t. pénzügyminister ur haladéktalanul, még a költségvetés részletes tárgyalása előtt — sietve terjeszsze be e három kimutatást — a t. képviselőházhoz. 1-ször. Hogy az államjószágok ós államerdők után az 1877. év végéig az összes hátralék mennyi, és hogy kik, és mily összegekkel tartoznak az államkincstárnak'? 2-szor. A „Tisza-vidéki vasút" részvényei milyen összeget képviselnek, és hogy mennyi jövedelmet hoznak? például 1878. évre. 3-szór. Hogy mennyi egyenes és közvetett adó hátralék van kint, és 100 írton felül kik vannak tartozásban az államkincstár iránt? Yégre; 4-szer. Hogy e három kimutatás beterjesztése és szétosztása előtt, az államköltségvetést nem tárgyalja. T. ház! Magára a budgetre nézve jó formán előadtam mind azt, mi a dolog érdeméhez tartozik. Most engedjen meg a t. ház, hogy annak egyes tételei irányában az egyes tárczáknál egyes általam érzett hiányok megvilágítása szempontjából elmondhassam szerény nézeteimet, s minthogy ezek életbevágó dolgok, mert pénzről van szó, pedig anyag és erő, e kettő az, mi a világot fentartja, következéskép kérem, méltóztassanak meghallgatni. (Zaj. Halljuk!) T. ház ! Megfoghatatlan előttem azon könnyelműség, melylyel a t. kormány eltért programmjától, mely programra e szavakból állott, hogy a megtakarításokban el fog menni a lehetőség végső határáig; megfoghatatlan azért, mert fájdalommal észlelem, hogy ezen szavak csak üres hangzatok voltak a nélkül, hogy eredményét látnók, a nélkül, hogy ezen Ígéret gyümölcsét élvezhetni szerencsések volnánk. Hiszen uraim, ha e költségvetésen tételről tételre végig megyünk, s minden tételnél csak két perezre megállapodunk, s azok
