Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.
Ülésnapok - 1875-358
258. országos ülés február 28, 1878. 19 Ha ellenben elfogadtatik az öt évi fölmondás: méltóztassanak elhinni, hogy ez valósággal öt évi provisoriumot jelent, mert akkor megindul az agitatió azon a napon, melyen ez a törvény szentesittetik. Ne ámítsuk magunkat t. ház, — és itt tartózkodom minden személyeskedéstől, s igy ne méltóztassanak azt, a mit mondandó vagyok, félreérteni , vagy személyekre vonatkoztatni. — (Halljuk !) A parlamentalis élet következménye az, hogy a pártok sorakoznak, hogy igyekeznek hatalomra jutni; a hatalomra jutás azzal jár, hogy a hatalommal birókat onnan elmozdítsák, és mások jöjjenek helyükbe. A pártok sorakozására alkalmul szolgálnak az épen szőnyegen forgó kérdések. Ha ma elfogadtatik a provisorium, méltóztassanak elhinni, hogy holnaptól kezdve ez az összes kiegyezési ügy oly tárgygyá lesz, a mely körül fognak sorakozni a pártok, (Felkiálltások a baloldalon: Jfczí akarjuk! Igaz ! Ugy van !) a pártok, a melyek meg fogják kezdeni a harezot. (Felkiáltások a baloldalon : Igaz ! Ugy lesz !) Méltóztatnak ezt elismerni ? Ha elismerik, méltóztassanak tovább hallgatni, hogy én hogyan nézem a dolgot. (Halljuk!) Üdvösnek tartják-e önök az országra nézve, hogy ezen kérdés körül folyjon öt esztendeig a harcz, a mennyi ideig folyni fog. Előttünk áll azon sajnos tapasztalás, hogy az elmúlt tiz év nyolcz esztendején át meddő harez folyt ós ennek következtében mind az, ami anyagi haladásunkra, a mi az administratiónak, a törvénykezésnek és minden egyébnek javítására lett volna szükséges, egészen háttérbe szoríttatott. (Élénk helyeslés a középen. Igaz! Ugy van!) Innen volt, hogy nem természetes alapokon sorakoztak a pártok. Nem ez az, t. ház, a mire nekünk szükségünk van. A legközelebbi tiz esztendő alatt, — és méltóztassanak ezt elhinni azoknak, a kik a közjogi kérdésekre nagy súlyt fektetnek, — a legközelebbi 10 év alatt az imént emiitett téren kell működnünk, anyagi jólétünk, közigazgatásunk javításának terén. (Tetszés a középen.) Az indítványozott clausula elfogadása esetében öt évig meddő harezot fogunk folytatni, mert hisz ez idő alatt az egyezségen nem változtathatunk, és fogjuk ezt folytatni, a nélkül, hogy más irányban üdvös tevékenységet fejthetnénk ki. Kerkapoly t. képviselőtársam fél attól, hogy a külföld oly retorsiókat alkalmazhat mi irányunkban, a melyek kiszámithatlan kárunkkal járnak. Méltóztassék itt megint azon aggodalmunkat figyelembe venni, hogy ha mi most megkötjük ezen szerződést 5 évi felmondással; vajon maga az a tény, hogy 5 évi felmondással kötjük meg, nem helyez-e bennünket hátrányba szemben a külfölddel s vajon a külföld azon körülményt, hogy mi 5 évi felmondással szerződtünk Ausztriával, nem fogja-e felhasználni követeléseinek felsrófolására ? (Tetszés a középen.) Emlékeztetem egy szomorú tényre, a melyet szemrehányásképen emiitett föl Zsedényi képviselőtársam, és a melyre nézve egyformán osztozunk a felelősségben, t. i. a 150 milliós kölcsönre. Magamra veszem a felelősségnek reám eső részét, mert hisz együtt működtünk. Lehetett-e akkorában jobb feltételeket elérni: e felett nem akarok vitázni, a tapasztalás bizonyította, hogy nem lehetett, mert az illető consortium nem nyert azon semmit. Most következik be ezen kölcsön visszafizetésének ideje. Gondolja-e Kerkapoly t. barátom, hogy erre s egyéb pénzügyi miveleteinkre nem lesz-e a bizonytalan állapot semmi hatással és vajon azon egy-két °/ 0-nyi kár, a melyet az előttünk fekvő javaslatok elvetése esetében az érintett műveletnél szenvedünk: nem éri fel azon netán elérendő előnyöket, melyek egy később köthető, esetleg jobb szerződés által ránk háramolnának ? Én nem akarom a t. ház türelmét tovább fárasztani, (Halljuk ! Halljukl) különben is nem szivesen szólottam e tárgyhoz. Egyszerűen ajánlom a törvényjavaslat 22. §-ának elfogadását. (Ménk helyeslés és éljenzés a középen. Felkiáltások : Szavazzunk ! Nagy zaj. Elnök csenget.) Elnök : T. ház ! Csendességet kérek. Folytatjuk a tanácskozást. Gr. Zichy Nándor: T. ház! (Nagy zaj.) Kérem a t. házat, ne méltóztatnék figyelmetlensége által azon helyzetnek súlyát nevelni, — a melyben felszólalok. — Érzem én az előttem szólott egyéniség politikai múltjában rejlő jelentőség súlyát, mely az én politikai multammal szemben rám nehezedik, és a melyet a ház ily ékesszólóan constatált; azonban az én multam és jelentőségem csekélyebb volta bennem sem a meg# győződés, sem az öntudat erélyét nem fogja lerontani ; (Élénk helyeslés a baloldalon és a szélső jobboldalon?) és azért kérem a tiszt, házat, hogy csekély személyem nézetét is kegyesen meghallgatni méltóztassék. (Halljuk!) Igen is t. ház, valamint az előttem szólott igen t. képviselő ur, ugy én is, azon kapcsolatnak vagyok hő barátja, a mely Magyarországnak polititikai jövőjét ós súlyát szerintem lényegileg biztosítja ; és én is kész vagyok e kapcsolatnak kitelhető nagy áldozatokat hozni; de én azon argumentumot nem értem, mely akkor, midőn épen az összetartozandóság érzelmét akarja nevelni és erkölcsi alapokra akarja fektetni ezen együttesség súlyát: oly kérdések körül, melyek tisztán anyagiak és életbevágók, hogy ezek eldöntése azon súlytól függ, azon anyagi erőtől, melyet a dualisticus mérlegbe Magyarország vetni képes: (Élénk helyeslés a baloldalon és a szélső jobboldalon,) én azt hiszem, hogy ezen okoskodás nem bizalom, a remény, az összetartozandóság iránti
