Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.
Ülésnapok - 1875-358
20 358. országos lilás február 23. 1878. érzet növelésére szolgál, hanem a csüggedés és kétségbeesés előidézésére. (Zajos helyeslés a szélső jobb és balfelöl.) Igen, t. ház, én is meg vagyok győződve, hogy dolgoznunk és tanulnunk kell sokat; sokat kivált azokban is, a mik anyagi jobblétünket nevelni hivatottak (Helyeslés.) Azonban t. ház, ezen tanulásra és tevékenységre nem az a fatalismus vezet, mely a most kötendő egyezség folytán már előre is lemond arról, hogy 10 vagy 5 év múlva a jelenleginél nagyobb súlyt lehessünk képesek a dualistieus mérlegbe vetni. (Élénk helyeslés a szélső jobb és balfelol.) Azon okoskodást sem értem, a mely, midőn egy részt constatálja, hogy hitelre van szükségünk, és ezen hitel megnyerésére nézve vindicálja számunkra a pénzerők sympathiáját: akkor nem vitatja és nem vizsgálja a hi.íelnek egyedüli reális alapját.; nem nézi, vajon akár a bei-erő, akár a közgazdasági fejlődés lehetősége előttünk föl van-e tárva; vajon azon helyzet, melyet most megteremteni készülünk : jólétünk kifejlődésének nyujt-e megnyugtató alapot: vajon azon helyzet a hitel megnyerésének lesz-e tartós és maradandó alapja. (Elénk helyeslés a szélső jobb és balfelol.) Azon ephemer előny, mely egy pillanatnyilag eszközlendő kölcsön elnyerésében rejlenek a mi helyzetünkben, — midőn hitelre töbször is nagy mértékben lesz még szükségünk, nem compensálhatja azon hátrányokat, melyek abból erednek, ha a hitel jövőben való megszerzésének alapfeltételei, a nemzeti erő és jollét, a ^pénzügyi rendezkedés fejlődhetóse veszélyeztetik. (Elénk helyeslés a szélső jobb és balfelol.) T. ház! Azon okoskodás, mely szerint az öt évi felmondás folytonos izgalmat idéz elő : a múlt által legalább nem igazoltatik ; nem igazoltatik azért, hnert ezen felmondási clausula a lejárt kereskedelmi és vámszövetségben is benfoglaltatott. Ha azon okoskodás, mely e részben előttünk érvényesíttetek, alapos volna; akkor nem a dolgoknak lényegét ; hanem a parlamenti hullámzásokat kellene tekintenem mint olyanokat, melyek az ország fejlődésének és anyagi jólétünk emelésének kiindulási pontjait képezik. (Elénk helyeslés a jobb és balfelol.) Akkor magára a parlamentalismusra kellene végitéletet mondanom, hogy ha mindazt, a mi jó, szükséges és hasznos, elejtenők azért, mert agitatióra adhatna alkalmat és mert a parlamentalis küzdtéren fegyverek kovácsolhatok belőle (Élénk helyeslés ) Hogy ha valamely biztosítékot ily okból kellene mellőzni: akkor az ország jóléte, anyagi fejlődésünk, és a mi jövőnk biztosítása, mely a parlamenti pillanatnyi harczoknál sokkal nyomasztóbb, ezek miatt elejtetnék vagy veszélyeztetnék (Zajos éljenzés és helyeslés a szélső jobb és balfelol.) T. ház! Ne méltóztassanak azon hiedelemben lenni, hogy bármily ephemer harezok vívassanak is itt: ezek az országot mélyen alterálják, vagy hogy ezzel jövő fejlődését veszélyeztetjük. Ezen harezok csak akkor bírnak valódi jelentőséggel, ha valódi tényleges alapjuk van, hogy ha a nép érzi, hogy érdeke van megtámadva; akkor igenis részt vesz a parlamentálismus harczaiban; de ha azok csupán színlegesek: a ház falain ki nem hatnak. (Élénk helyeslés a jobb és bal felől.) T. ház! Félnek attól, hogy az öt évi fölmondás által létünk veszélyeztetik és ujabb krízis elé vezettetünk és más részről biztosítanak, hogy kereskedelmi szerződéseket fognak kötni. Ám kössenek szerződéseket, hozzák a ház elé : és ha jók lesznek, meg fognak szavaztatni, megköthetők lesznek azok nem öt, de tiz évre, és akkor biztos alapját fogjuk birni annak, ami jelenleg csakis egy előítéletes véleményen nyugszik. A jövendőt egyedül ugy biztosithatjuk, ha kereskedelmi szerződések fognak köttetni, melyek Magyarország érdekét nem veszélyeztetik. Én mindazokban, mik előttem elmondattak, sem magára a kereskedelmi szerződésre nézve, sem pedig az öt évi felmondásnak szükségtelenségére és veszélyes voltára vonatkozólag semmi oly érvet nem hallottam, mely e részben meggyőződésemet megingathatná: s azért Bittó István t. képviselőtársam módositványát elfogadom. (Élénk helyeslés a jobb és bal felöl.) B. Simonyi Lajos: T. ház/ Igen röviden néhány észrevételt akarok tenni azokra, amiket Szlávy József t. képviselő ur mondott. Mindenekelőtt az igen t. képviselő ur arra utal, hogy azok, akik bizonyos aspiratiókat keltettek a nemzetben, a melyek következtében a nemzet sokkal többet várt, mint a mennyi jelenleg eléretett, hibáztak. Nekem e tekintetben a t. képviselő úrétól eltérő nézetem van ; mert kimondom őszintén, hogy nekem is voltak olyan aspiratióim és miután voltak, én azon aspiratiókat másokban is felkeltettem; felkeltettem azért, mert megvoltam győződve, hogy Magyarországnak ezen aspiratiói jogosak. A mi azt illeti, hogy Magyarországnak ezen jogos aspiratiói nem értek czélt, ós hogy azok nem teljesültek, — igaz, hogy vannak azok közt, akik ezen aspiratiókat felkeltették, sok olyanok, kik azután sokkal roszabb helyzetet idéztek elő, mint a milyen azelőtt volt. Az igen t. képviselő ur azt mondja, hogy a provisorium nem helyes, mert a provisorium alatt mindenesetre nagy izgalmak fognak az országban megindulni és hogy az 5 év is ilyen provisoriumnak tekintendő, mert kérdi mi egyébb a parlamenti küzdelem, mint küzdelem a tárcza és hatalom után. Én kijelentem a magam nevében és azt hiszem,sokan fogják helyeselnie nyilatkozatomat, hogy mi nem vágyunk sem tárcza, sem hatalom után, (Helyeslés balfelöl) mi csak az országtól akarjuk elhárítani ezt a keserű poharat, (Élénk helyeslés a
