Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.

Ülésnapok - 1875-374

374. országos ülés ápril 2. 1878. 259 emelés által a nemzet áldozatkészségére hivat­kozni. Addig is, inig e nagyszabású programm megoldathatott volna, az 1875-iki költségvetés el­fogadtatott és a jelenlegi kormánynak-körülbelül 4 milliónyi adóemelés anticipáltatott. A fusionalis kormány hozzá látott programmja valósításához, elment Bécsbe alkudni, a 76-iki költségvetés fé­nyes exposé kíséretében csak 8 milliónyi deficittel terjesztetett elő, meghallottuk akkor államháztar­tásunk rendezésének programmját, a mint a t. pénzügyminister ur azt az 1875. évi szeptember 19-én tartott nagyszabású beszédében előadta. „Minden irányban alkalmazott és mélyen bevágó rendszabályok segítenek bajainkon 1 " — monda a pénzügyminister. „Ezek elseje állami kiadásunk megszorítása, másodika állami jövedelmeink pon­tosabb befolyásának biztosítása, harmadika fo­kozása az állami jövedelmeknek, negyedike gyors megoldása azon kérdéseknek, melyek közállapo­taink javulását minden irányban az anyagi ér­dekek és 'adóképesség fejlesztését eredményezik és az áldozatok elviselésére képesítenek." Lelkesedésünkben, melyet a t. pénzügymi­nister ur exposéja keltett, a mely kilátásba helye zett egy fél milliárd rente kibocsátást: rögtön megszavaztunk körülbelül 12 millió forintnyi adó­felemelést. Csak mellékesen kívánom megérinteni, hogy magam is azok közt voltam, a kik ezen adóemelést nem csak megszavazták, hanem vé­delmezték is : mert én már azelőtt is azon meg­győződésben voltam, hogy az adóemelés állam­háztartásunk rendezése szempontjából nélkülöz­hetetlenül szükséges. A mint mondám, az 1876-iki költségvetés 8V 2 milliónyi hiánynyal terjesztetett elő, pedig már akkor tudhattuk az 1874. évi zárszámadások alapján, hogy az 1874-iki deficit 61 millió frtot tett ki. Lelkesedésünk azonban mégis oly határ­talan volt, bizalmunk és hitünk a dolgok jobbra fordulása iránt oly őszinte, mondhatnám annyira naiv volt, hogy elhittük, hogy a dolgok rövid 2 év alatt annyira javulhatnak, hogy a deficit, mely 1874-ben Gl millió volt, két év alatt leapadhat 8 millió forintra. Azonban az idők, az események és viszonyok kíméletlenül bánnak el a legszebb programmokkal is és ezen alkalommal nem igen sokat törődtek a fusionált szabadelvű párt lelke­sedésével. Az 1875-iki deficit ugyanis, mint a je­len kormány első gazdálkodási évének eredménye, 40 millió forintot tett. E mellett a pénzügymi­nister ur tervezgetései és a tényleges eredmények közt, már 1876. év folyamában igen nagy diffe­rentiák mutatkoztak. — A kormánynak már ezen évben nyílt alkalma tapasztalatokat szerezni azon irányban, hogy a mit akar, óhajt és tervez és a közt, a mit keresztülvinni képes, határtalanul nagy a különbség. Az 1876. évi deficit például, mely a jelenlegi kormány által a költségvetésben 8'/ 2 millió frtban, később a hozzá érkezett póthitelek folytán 12 millió frtban lőn előirányozva, tényleg 31 millió forintot tett ki. Nem csoda tehát, ha már az 1877. évi pénz­ügyministeri exposé kevésbbé rózsás szinü és ke­vésbbé gazdag nagyszabású tervekben. Az 1877. évi exposéban hiányoznak a megelőző év pénzügyi phantasiáinak képletei és a pénzügyminister in­kább azon kérdésnek bizonyítására szorítkozik, hogy „realis-c az ő költségvetése ?" Ezen expo­séban a pénzügyminister ur azt mondja, hogy „a bevételek az 1876. évi költségvetéshez képest, 7 millió írttal valószínűbbé tétettek és így kö­zelebb hozattak a tényleges eredményhez." A pénzügyminister ur ezen exposójában azzal vi­gasztalja a képviselőházat, hogy „a mint kisebb lesz az 1876. évi hiány a 75-ikinél," pedig az 1875-iki az 1874-ikiné'l 24 millióval volt kisebb, ugy az 1877-ik évi ismét jelentékenyen apadó deficittel fog teljes valószínűséggel végződni, aminek csakugyan nagyon valószínűnek kellett lenni; mert már 1877-ben 1874-liez és 1875-hez képest milliókra menő beruházások lettek meg­szüntetve és milliókra menő adófelemelés lett el­rendelve. Daczára, hogy az 1875-iki mérleg a pénzügyminister ur állítása szerint 8'/ 2 millióval javult: a deficit az 1876-ban 8 millió előirány­zat helyett 1877-ben mégis 22 millióval irá­nyoztatott elő s ez csakugyan az 1877-iki költ­ségvetésnek még érdeme, s mint helyes tényt con­statálom magam is, hogy azáltal, hogv az 1877-iki költségvetésnek ugy bevételi mint kiadási tételei, a pénzügyminister ur kifejezésével élve, közelebb hozattak a tényleges eredméayekhez, azáltal az 1877-iki költségvetés reálisabbá és a valónak megfelelőbbé tétetett. Azonban az 1877-iki deficit a pénztári kimutatások szerint 24.791,000 frtot tett ki. A tényleges eredmény minden valószínű­ség szerint nagyobb lesz, mert a zárszámadások­ban véglegesen megállapított deficit rendszerint nagyobb mint azon deficit, melyet a pénztári ki­mutatások tüntetnek fel. Például 1876-ban a pénz­tári kimutatások szerint 29 millió volt a deficit, a zárszámadások szerint pedig, melyből az' egyenes vagyonapasztással és értékcsökkenéssel bíró tóte­lek leszámittatnak: 31 millió frtot. így az 1877-iki kimutatásokban is van egy 2.676,000 frtnyi be­vételi tétel az ingó államvagyon czimén, mely té­tel nagy részben vagyonapasztásból, értékcsökke­nésből, a meglevő értékpapírok eladásából folyha­tott be, tehát a deficitet növeli, s igy minden valószínűség szerint az 1877-iki deficit, mint azt már Helfy képviselő ur is megjegyezte, nem fog nagyon alatta maradni a 30 millió írtnak. Ezen 1877-iki év folyamában a t. kormánynak ujabb alkalmi) nvilt tapasztalatokat tenni azon 33*

Next

/
Thumbnails
Contents