Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.

Ülésnapok - 1875-358

lg 8&8. országos ülés február 28.1878. dón szerencsés voltam e bársony székeknek hol I egyikét, hol másikát elfoglalni és midőn én és társaim néha óva intettük a házat, hogy telje­sülhetlen aspiratiókkal ne ámítsák a nemzetet és kik akkor bennünket gyáváknak mondottak, és szemünkre lobbantották, hogy mi a nemzetben el­fojtjuk az aspiratiókat: most talán megtértek és talán enyhébb Ítéletet mondanak rólunk. (Nagy derültség balfelöl.) Ragályi Nándor (közbeszól:) A ministeri szék teszi azt. (Halljuk]) Szlávy József: De ha ma, a jelen viszo­nyok közt nem reméltem e kiegyezésnél sokkai jobbat — és itt térek át a XXII. czikkre: — va­jon hihető-e, hogy 4—5 esztendő múlva a vi­szonyok annyira kedvezőkké válnak ránk nézve, hogy a jelenleginél sokkal jobb szerződést tud­junk kivívni ? (Mozgás balfelöl.) T. ház ! Értem és méllánylom azok súlyos érveit, kik a jelen kiegyezést egészben és] nagy­ban — ugy a hogy van — az országra káros­nak tartják s szavazatukat arra adják, hogy a kiegyezés elvettessék, helyébe kényszerűségből al­kottassák egy provisorium s azután kisértessék meg egy vrj kiegyezés; de t. ház, azok, kik ezen kiegyezést relatíve' kielégítőnek tartják, kik azt hiszik, hogy e kiegyezés elvetése, egy proviso­rium létesítése és az ezzel járó izgalom és bi­zonytalanság lehetőleg vagy eshetőleg sokkal na­gyobb kárral járna, mint a mily nagyok azon előnyök, melyek egy ezután kötendő szerződósben elérethetnének, ezektől, kik ily véleményben van­nak : megvallom, nem igen értem, hogy kívánják az 5 évi felmondási cluasulának a törvényjavas­latba való igíatását ? Mert t. ház ! ha igaz — bo­csánat az ismétlésért — hogy csak az a súly, melyet mi fektetünk a kiegyezés mérlegébe, ké­pes jobbá tenni a szerződóst, akkor méltóztassa­nak elhinni, hogy e súly 5 óv múlva aligha lesz sokkal nagyobb mint ma. Midőn a t. pónzügyminister ur emiitette, hogy munkára szorgalomra és takarékosságra lesz szüksége e nemzetnek, hogy gyarapodjék, akkor mosolylyal méltóztattak fogadni e felhívását, pedig méltóztassanak elhinni : igazsága van. Szellemi és anyagi hosszas munkásságra, takarékosságra^ lesz szükségünk, hogy ezen súlyt fokozzuk! (Élénk helyeslés a középen.) S itt mellékesen legyen szabad megjegyezni azoknak, a kik olyan feketének hirdetik ezen ki­egyezést, a kik oly setét színben látják ennek ká­ros következményeit, a kik például azt állították, hogy nem arról lesz majd szó, hogy hány fo­rinttal, hány garassal lesz drágább valamely öl­töny, hanem arról, hogy lesz-e még valakinek Öltönye, (Zajos közbekiáltások a baloldalon : Igaz ! ügyvan !) legyen szabad azoknak megjegyeznem : óvakodjanak az ily hyperboláktól: mert meglehet, hogy azok, a kik ezen nyilatkozatokat elolvas­sák, el is hiszik, meglehet, hogy már is elhiszik ; pedig t. ház, ón, a ki ugy vélem, hogy ismerem nemzetünknek minden jó és rósz tulajdonait, — alkalmam volt megismerkedni velük elég hosszura terjedt életemnek különböző fasisaiban, — nem­zetünk hibái közt egyet tartok igen nagynak, és ez az, hogy nagyon hajlandó akkor, midőn baj éri: ezen bajt nem magában, hanem másutt ke­resni, (Élénk helyeslés a középen.) elkezdve az úr­istentől magától, a kit a pór-nép oly sokszor minden oknólkül káromol, folytatva az időjárá­son, a törvényeken, kormányon s annak minden­féle közegein : mindenütt keresi a bajt, csak ön­magában nem. (Helyeslés a középen. Igaz ! Ugy­vanl) Óvakodjunk t. képviselőtársaim, azon hitet terjeszteni a nemzetben, hogy ez a kiegyezés, hatör­vénynyé válik, lehetetlenné fog tenni minden emel­kedést, minden anyagi gyarapodást ; mert a mint egyrészt a gazdaság egynémelyeknél gátul szol­gál szellemi és anyagi erejüknek kifejtésében: szintúgy és még bizonyosabban a reménynólküli szegénység, melyet önök hirdetnek: nagyon is arra fog szolgálni, hogy népünk minden reménytől letéve ölbe tegye kezét s ugy nézze a jövőt. (Nagy tetszés a középen) Már pedig t, ház, akár igy, akár ugy, ezen nemzetnek sok munkára lesz szüksége; szüksége lesz, hogy sokat tanuljon, szorgalmaskodjék, takarékoskodjék, ha meg akar élni. (Élénk helyeslés a középen. Mozgás a bal­oldalon.) Ezeket mellékesen megjegyezve, ismétlem, hogy én egészben véve e szerződést, mi reánk nézve nem tartom kedvezőtlennek. Mint Kerka­poly Károly t. képviselőtársam emiitette, annak előnyeit, hátrányait hozzávetőleg számokkal ki le­het fejezni, és igy mérlegelni is lehet, de az bántja — és én tisztelem ez aggodalmát — hogy ha nem sikerül a külországokkal szerződóseket kötni, ők irányunkban retorsiókat fognak alkalmazni, s ennek hátrányai pedig kiszámithatlanok. Ezen ag­godalmat értem és tisztelem; azonban engedje meg, hogy ha ő ebbeli aggodalmát oly alaposnak, oly súlyosnak tartja : viszont mi ő ellenében az aggodalomnak azon nemét, a melyről ő^ oly ki­csinylőleg szól, mi tartjuk súlyosnak, (Élénk he­lyeslés a középen.) értem azon bizonytalanságot, a mely elő fog állani, ha ezen törvényjavaslat nem fogadtatván el, provisorium lesz s a mely aggoda­lom még sokkal súlyosabb, ha az 5 évi cyclus fogadtatik el. Ha ma e törvényjavaslatok nem fogadtatnak el és lesz provisorium: ez tarthat egy évig, esetleg két évig. Én ugyan, a mint szeren­csém volt meg is említeni, nem hiszem, hogy egy-két év múlva sikerüljön ennél jobb egyezséget létrehozni. De végre, bármilyent, talán valamivel jobbat is, egy-két év alatt lehet majd létrehozni.

Next

/
Thumbnails
Contents