Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.
Ülésnapok - 1875-373
873. orsíágos ülés máredus 30 1878. 237 de hogy azon képviselő urak. a kik jelenleg is a ! t. kormánypártban vannak és kik a volt Deákpárt j régi gárdáját képezik, — ámbár ma már ezen | pártban nem irányadók, — mondom, hogy ezek j beleegyeznek abba, hogy azon iv lassankint meg- j bontassák és az 1867-iki kiegyezés lassankint, de ! biztosan czélra vezető módokon megingattassék: '• azon igen csodálkozom. {Tetszés balfelol.) Én tisztelt ház, nem tagadom, hogy azon esetben, hogy ha például az egyik fél részé- j ről ezen alaptörvény megváltoztatására nézve j valamely indítvány tétetik, a másik fél nem köteles, azt mereven visszautasítani; mert megle- j bet, hogy a másik fél is óhajtja azt, tehát az | érintkezés minden esetre szükséges, és ha a két kormány a két dologra nézve megegyezik, az illető parlamenteknek terjessze elő az ügyet, és ! ezek adják rá a sanctiót Ezek azt mondják : elfogadjuk ; vagy a íenforgó esetben azt is mond- j hatják: nem fogadjuk el, jogi álláspontunknál fogva j nem tartjuk magunkat kötelezetteknek és kimondják például azt, hogy a bankegyezmény talán ; annyira előnyös és oly nagy vívmány Magyarországra nézve, hogy ennek árát is meg kell adnunk és ennél fogva participálnunk kell az adósságban. Nem tartom azonban lehetőnek és a törvénynyel megegyezhetőnek azt, hogy kimondassák : amint az egyik fél a törvény valamely tétele iránt két- | séget támaszt, okvetlenül uj egyezségre keli lépni, ' és ezen oknál fogva a kormány első álláspontját, j mely szerint az ügy eldöntése választott bíróságra ! bizassék, a törvény szellemével szintén ellenkező- , uek tartom. Ami azt illeti, hogy az ügy a quóta-bizottsághoz utasittassék, ezt szintén hibás lépésnek j tartanám, mert a quóta-bizottság a határozati ja- j vaslat szerint azzal bízatnék meg, hogy ragasz- ! kodjék a jogi állásponthoz. Én a quóta-bizottság- j ról nem merem feltenni, és nem is teszem fel, hogy azzal lépjen a ház elé ; mi a jogi álláspon- , tot sértetlenül fentartottuk, kimondjuk, hogy nem I tartozunk, de azért mégis a 80 millióból 24 milliót fizettünk. Ez igen perfíd eljárás volna. Hasonlókép nem igen tartom lehetőnek, hogy a quóta-bizottság a másik felet capacítálja, a mely nincs felhatalmazva arra, hogy egyezséget kössön. Én némi tekintetben attól tarfok, hogy a quóta- | bizottság nem ugyan egészében, mert azt nem • merem feltételezni, hanem részben ugy fog haza I jönni, hogy nem ő capacitálta a másik felet, hanem ő capacitáltatott. E tekintetben az igen t. előadó ur tegnapi nyilatkozata némileg megütközést szült bennem, (Halljuk!) mert már nem azt mondja, hogy a quóta-bizottság arra küldetett ki, hogy a másikat capacítálja, hanem azt mondta: kölcsö- j nős capacitatió végett Én attól tartok, hogy a I bizottságnak egyik része sem fogja capaeitálni az ! osztrák bizottságot, hanem capacitálva lesz ő maga. A quóta-bizottság tehát semmi tekintetben oly módot nem terjeszthet elő, a mely egyezséget foglal magában. Ezen egyezség csak a kormányok ós parlamentek közt jöhet létre. Az országgyűlés intézkedett is e tekintetben, s a javaslatot a bankügyi bizottsághoz utasította. A bankügyi bizottság el akarván magáról hárítani az ódiumot, áthárítani akarja azt a quóta-bizottságra. Én felteszem a quóta-bizottságról, hogy nem fog oly egyezséget kötni, a melyre nincs is felhatalmazva, hanem eredmény nélkül fog visszajönni s ez esetben még rosszabb lesz a helyzet a kiegyezésre, mint az előtt volt; mert az ilyen meghiúsított kísérlet semmi esetre sem fog a kedélyek lecsillapitására vezetni . Ezen oknál fogva az egyedüli correct lépést abban láttam volna, hogy a kormány alkotmányos állásához illően kimondotta volna, én ezen 80 millióra nézve igy és igy egyezkedtem meg. Vagy azt mondja, köteles az ország elfogadni bizonyos arányt, mert ezen adósság nem foglaltatik azon államadósságokban, mely azon átalános összeírásban ben foglaltatott vagy pedig azt mondja, mi nem járulunk ezen adóssághoz. Vagy azt mondja: mi nem tartozunk ugyan, hanem hát bizonyos méltányossági szempontból, vagy tudja isten milyen okokból, még is fizesse meg ezen adósságot az ország, s ezt előterjesztem az országgyűlésnek. Ez tiszta, indokolt eljárás. De a dolgot kerülgetni jobbra-balra, s ezt a kérdést még inkább bonyolítani : ezt részemről helyes eljárásnak nem tartom, s ez okból én a pénzügyi bizottság kisebbségének véleményét elfogadom. (Helyeslés balfelol.) Pulszky Ágost: Azok után, miket az előttem felszólalt tisztelt képviselő ur mondott, igen rövid lehetek. Csupán némely dolognak constatálására akarok szorítkozni, melyek azt hiszem, nem egészen jelentőség nélküliek, ha a kiegyezési tárgyalások folyamán végig tekintünk. A bankügyi bizottság többsége által elénk terjesztett indítvány állítólagosán azon hajlamból származik, hogy mivel a túlsó fél megindította a quótabizottsághoz való utasítás által ezen kérdésnek egy bizonyos irányba való terelését: békülékenyeknek mutatkozzunk ez irányban mi is, s ne zárkózzunk el a kölcsönös capacitatió lehetősége elől. Értem ezen gondolatmenetet, értem akkor, ha a capacitatiónak lehetőségére és eredményére kilátásunk volna. Hanem, ha azon szempontokat veszszük figyelembe, melyekből a túlsó fél részéről ezen indítvány tételénél és elfogadásánál kiindultak, akkor csakugyan egyáltalán nem láthatjuk a czélt, mely felé a capacitatió törekszik. Azon indokolásban ugyanis a melylyel a szóban levő indítvány a birodalmi tanács elé terjesztetett, egyátalában nem a capacitatóról volt szó, hanem tisztán arról, hogy a
