Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.

Ülésnapok - 1875-372

372. országos Ülés márczius 29. 133$. 227 való részrehajlásból, vagy kedvezménytől közölt valamit. A mi pedig a deczemberi dolgokat illeti, ezekről bővebben nyilatkozni nem tartom hivatá­somnak. Mindjárt akkor elmondottam nézeteimet, elmondottam azt, hogy minden küldöttséget elfo­gadni kötelességemnek tartom; de küldöttség elfogadását néptömeg által magamra erőszakol­tatni nem engedek. (Élénk helyeslés a középen.) És ezen nyilatkozatomat akkor alig néhánynak kivételével az egész ház helyeselte. A mi azt illeti, hogy ez a portás által ada­tott tudtokra: (Felkiáltások a szélső balon: Igen \ Igen!) engedelmet kérek a képviselő úrtól, ha nem is vagyok oly nagy demokrata, mint ő; de még soha sem vettem rósz néven, és senki sem szokta rósz néven venni, ha valaki akár látoga­tásból, akár más czélból jő, és nem egy minis­teri tanácsos várja a kapuban, mert annak más dolga van, hanem az, a kinek ez hivatása és kötelessége, mondja meg, hogy most a minister­rel beszólni nem lehet. Egyébiránt Helfy képviselő ur emlékező tehetségéről ép ugy mint igazmondóságáról fel­teszek annyit, hogy ha emlékeztetni fogom rá, nem fogja megtagadni, hogy még másnap rögtön önmaga mondta nekem, hogy ón igen szépen és nyájasan adattam neki tudtára egy épen történe­tesen referada végett nálam levő ministeri taná­csos által, hogy másnap a küldöttséget igen szí­vesen elfogadom ; de most ez alkalommal nern. Midőn tehát igy a tényeket helyreállítottam, nem marad egyéb hátra, mint az, hogy a legha­tározottabban visszautasítsam, mintha én valaha életemben Magyarország népét insultáltam volna. (Helyeslés a középen.) E népet, Magyarország né­pét, először nem is lehetne insultálni, mégha in­sultáltatnék is néhány ablak-beverő, mert azt mon­dani, hogy ez Magyarország népe: ez lenne / Ma­gyarország népe ellen valóságos insultus. (Élénk helyeslés a középen.) Chorin Ferencz: T. képviselőház! Mielőtt a t. ministerelnök ur, mint belügyminister által adott válaszra néhány rövid megjegyzést tennék, arra kérem a t. házat, hogy akkor, midőn ezen fontos kérdés felett méltóztatnak határozni, mél­tóztassanak egyszersmind emlékükből száműzni azon sajnos eseményeket és zavargásokat, me­lyek a Budapesten utoljára tartott népgyűlés után a ministerelnök ur palotája előtt elkövettettek. (Helyeslés a bal- és szélső jobboldalon.) Én azt hiszem, t. ház. hogy mindenki csak sajnálattal gondolhat azokra, a mik akkor elkö­vettettek. (Égy hang a szélsőbalon : Miért í) Saj­nálattal azért, mert a jó ügyre semmi sem ká­rosabb és veszélyesebb, mintha az annak érde­kében történt tüntetések rendzavarásokkal hozat­nak kapcsolatba. (Élénk helyeslés a bal- és szélső jobboldalon.) De ép<sn azért, mert Budapesten za­vargások merültek fel: ne méltóztassanak véle­ményüket praeoccupáíni akkor, midőn nem egye­sek visszaélései^ hanem az egész nemzet joga felett ítélnek. (Élénk helyeslés és tetszés a szélső jobb- és bal/elöl.) A t. ministerelnök ur egész ren­deletének szükségességét, ugy látszik, az akkor felmerült rendzavarásokkal akarja indokolni. Engedelmet kérek a t. ministerelnök úrtól, ez oly tan, melyet az absolutismus felállithat, de a melyet az alkotmányasság és a jogérzet min­dig határozottan visszautasitott. (Helyeslés a bal­oldalon.) Ha egy nemzetet egyesek visszaélései miatt jogától, szabadságától meg lehet fosztani, akkor nincs oly jog e világon, melyet elvenni nem lehetne; nincs oly nemzet, melyet alkotmá­nyától és politikai szabadságától megfosztani ne lehetett volna, mert nincs jog, melylyel visszaélni ne lehetne, és melylyel világszerte viszszaélést nem követtek volna el. (Ugy van! a bal- és szélső jobboldalon.) A jogvesztés elmélete nem oly elmé­let, melyre egy alkotmányos ország ministerelnö­kének eljárását alapítani lehetne ; a jogelvesztés elmélete az absolutismus tana, (Élénk helyeslések.) mely tant egykor ellenünk alkalmaztak, de a me­lyet az ország nagy hazafia, Deák Ferencz, tekin­télyének egész súlyával a magyar / nemzet nevé­ben határozottan visszautasitott. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Áttérve a t. ministerelnök urnák válaszára, mindenekelőtt kijelentem azt, hogy a válasznak tartalma s a rendeletnek általam felolvasott s a t. ministerolnök ur által hitelesnek elismert szö­vege közt lényeges eltérés mutatkozik és én min­denekelőtt tisztázandónak vélem azon kérdést: va­jon a ministerelnök ur által kibocsátott rendelet, a mint én állítottam, akadályozza-e a képviselőt abban, hogy választóival érintkezzék, vagy sem? (Halljuk]) A rendeleletnek érintett passusa következőleg hangzik: Megjegyzendő egyébiránt, hogy a fönebbi rendszabályok nem vonatkoznak azon választási gyülekezésekre s utczai körmenetekre, melyek or­szágos képviselő választások alkalmával tartatni szoktak." Mit értünk mi országos képviselői választás alatt ? Értjük azt, midőn vagy országszerte ki van­nak írva az országos képviselő választások, vagy egyes kerületek képviselősége megürülvén és annak betöltése iránt a törvény értelmében a választási mozgalom megindul. De azt, midőn megválasztott képviselő kimegy választói kerületébe, hogy be­számolási tisztét teljesítse, hogy választói meggyő­ződésével megismerkedjék és összehívja választói összességét: azt hiszem, nem lehet azon gyűlések közé sorolni, melyek az országos választások al­29*

Next

/
Thumbnails
Contents