Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.
Ülésnapok - 1875-372
372. országos ülé« márezlus 29. 1878 2.25 ülésén jelen voltam és a metyre beszédemben ele- I jén hivatkoztam. Itt van Napóleonnak rendelete a népgyűlésekről. Az igaz, hogy neki volt annyi érzéke a szabad gondolat nyilvánítás iránt, hogy ő kijelentette, hogy nem politikai gyűlésekre nézve nem szükséges az előleges bejelentés sem, hanem meglehet tartani az összejöveteleket, az ünnepélyeket s ezekre nézve semmiféle előleges bejelentés nem kell. Ez az első czikk tartalma. A másodikban átmegy a másnemű gyűlésekre s azt mondja: „2. Oiiaque reunion dóit étre prócódée d'une déelaration signée par sept personnes." Tehát mit kivan ez? Kivan hét személyt. De a t. ministerelnök ur, hogy ne mutassa, hogy a rendelet alapvonásait innen vette: variálja G ós 10 személy között; de tul tesz a napóleoni rendeleten, mert ez nem kivan egyebet, mint hogy e hót személy legyen: „domieiliées dans la commune, ou elle doii avoir lieu et jouissant de leurs droits civils et politiques." Semmi egyebet nem kivan tehát, mint hogy legyenek oly feddhetlen jellemű polgárok, a kik a polgári jogok teljes élvezetében vannak. Ez még érthető ; de nem jutott néki eszébe hozzátenni azt, hogy a hatóság által teljesen megbízhatóknak docJaráltassauak. Erre nézve a rninisterelnök ur azzal nyugtat meg, hogy ennek megbirálása nem a kormánytól, hanem a választott polgárokból álló hatóságtól függ. De ott vau kérem a három nap, a mely ezt ellensúlyozza, mert meg kell sürgönyözni a ministernek, és igy mindenesetre tőle függ : tetszik-e neki ezen hat egyén, vagy nem. Minde/.ek után a t. rninisterelnök ur kijelenti nagy patkóssal azt, hogy nincs senki e házban, a kinek annvira szivén feküdnék a szabad eondolat nyilvánítása, mint neki, sőt hogy ő a népgyűlésekre nagy súlyt helyez. Ez utóbbi állítását teljesen elhiszem a rninisterelnök urnák. Németh Albert: De én nem hiszem! Helfy Ignácz: Nem csak elhiszem, hanem esküszöm reá. hogy nagy súlyt helyez reá. Bebizonyította ezt a szóban forgó rendelettel; azért tiltja el: mert súlyt helyez reájok, (Derültség balfelől.) mert nem akarja, hogy útjában áiljanak, mert tudja, hogy nagy fontosságúak az alkotmányos éleiben, és mert ismeri azoknak egész súlyát, egész fontosságát, azért tiltja el. (Helyeslés. Iga^l Ugy vaui a szélső haha.) Hiszen hanem tartana tőlük, nem tiltaná el, hagyná menni a maga utján. (Helyeslés és derültség a szélső balon.) És itt még egy tényre vagyok kénytelen a rninisterelnök urat figyelmeztetni. Azt mondja, hogy ő a rendőrség beavatkozását csak ott tartja mellőzhetőnek, a hol az intézők magok, a népgyűlés rendezői vagy vezetői olyan emberek, a kik magok is tudnak afelett KÉPV. H. NAPLÓ 1875-78. XVI KÖTET. őrködni, hogy a törvény meg ne sértessék. Nem tudom, hogy ezzel a t. rninisterelnök ur mire czélzott. Mindazon népgyűlések, a melyek Magyarországon eddigelé tartattak: épen azt bizonyították, hogy oly emberek által vezettettek, a kik tudják azt vezetni. Nem is volt példa, még a legutóbbi népgyűlésen sem, a mely ezen kellemetlenségre nyújtott alkalmat, még ott sem sértetett meg a legkevesbbó sem a törvény ós a rend a népgyűlés alatt. A népgyűlés utániakra annyit mondok, hogy arra nem kell semmi rendelet, a most fenálíó szokás szerint is, mikor valaki bejelenti, hogy népgyűlést tart, bejelenti, hogy kinek az elnöklete alatt ós mi czélja a népgyűlésnek: a rendőrségnek kötelessége jelen lenni, a mint rendesen szokott is jelen lenni; s a mikor a népgyűlés be van fejezve, a mely perezben az elnök kijelentette, hogy a népgyűlés fel van oszlatva, azon perezben megszűnik a népgyűlést rendezők felügyelete és előáll a rendőrség kötelessége; hanem rendőröket csinálni a polgárokból, ez nem alkotmányos eljárás. (Élénk helyeslés a szélső bilon.) De kérdem, még azon jelenet alatt is, a mi deozember 16-án a népgyűlés után történt, a melynek részleteit ón bizony nem dicsérem, nem helyeslem : történt e talán törvénysértés? jelen voltam ott elejétől végig. Mi törtónt? Két szóval csak annyi történt: a magyar rninisterelnök insultálta a magyar népet, a magyar nép insultálta a magyar niinistorelnököt, (Elénk helyeslés a szélső balon.) Elnök: Figyelmeztetem a t. képviselő urat, azon nyilatkozat köreiébe, a melylyel a rninisterelnök ur által adott válaszra felel, nem valók azok, a miket mondani méltóztatott és kérem: méltóztassék oly kifejezésekkel élni. a melyek a ház méltóságával összeférnek. (Helyedéi a középen. Mozgás a szélső balon.) Helfy Ignácz: Interpellátiómnak első pontja és ugy emlékszem Ohorin képviselő ur interpellátiójának is legelső pontja épen az volt, hogy mi birta a kormányt arra, hogy ezen rendeletet kibocsássa ! Erre nem méltóztatott a t. rninisterelnök urnák válaszolni. Kénytelen vagyok tehát válaszúi elfogadni azt, a mit csak érinteni méltóztatott, hogy okul szolgált a deozember 16-iki jelenet. Ott semmisem történt volna : ha a minister ur akkor, amint illik, elfogadja a 25 tagú küldöttséget; (Ugy van\ bal/elől.) azonban, midőn oda érkeztünk, nem a rninisterelnök ur, sem titkára, sem pedig valamely hivatalnoka, hanem portása által utasíttattunk vissza, mi által irritálva lett a nép, ós erre történt, a mi történt. (Ugy van! a szélső bal/elől.) Hisz utóvégre nem is tértónt egyéb, mint hogy összetörték a rninisterelnök ur palotájának egy vagy két ablak-tábláját. (Nagy