Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.

Ülésnapok - 1875-370

184 370. országos Illés mároius 86. 1878. főrendiház hozzájárulásával történtek, mondom, a t: ház ezen határozata a főrendiházzal is közlendő lesz. A napirenden levő tárgy e szerint kimerítve levén, a háznak már hozott határozata szerint a holnap 10 órakor tartandó ülésben az interpellatiós és inditványkönyvben esetleg található bejegyzések felolvasása után tárgyaltatni fog a jogügyi bizottság jelentése a főrendiház által a büntető törvénykönyvi javaslatra tett módosításokról. Most még Ghorin képviselő ur teszi meg a mai napra bejelentett interpellatióját. Chorin Ferencz: T. ház! (Halljuk] Halljuk \) A gyülekezési jog fontosságáról alkotmányos országban, s alkotmányos testületben csak egy szót is szólani valóban fölösleges volna. Azon képviselőt és azon ministert, ki ezen jog fontosságától áthatva nincs, a magam részéről alkotmányos érzülettel birónak nem tekinthetem, mert ezek tagadják az állampolgárok azon jogát, hogy fontos politikai kérdésekben meggyőződésének és érzületének kifejezést adjanak, s ez által képviselőikre és közvetve a közvéleményre ós az országgyűlésre befolyást gyakoroljanak. A gyülekezési jog a politikai közérzület fentartásának egyik leghathatósabb eszközét képezik ; oly annyira fontos e jog, hogy czivilizált nemzetek szükségesnek tartották ezen jogot alaptörvényezikkbe iktatni s azt a végrehajtó hatalom minden túlkapásai ellen biztosítani. Az 1848-iki törvények, melyek főleg Austria irányában való függetlenségünk és állami önállóságunk biztosítását tűzték ki feladatukul, nem gondoskodtak a politikai jogok codiflcatiójáról, s azok törvénybe iktatását a nyugalmas fejlődés korszakának hagyták fenn. De azért 1867-től kezdve az alkotmány visszaállítása óta a nemzet minden korlátozás nélkül gyakorolta ezen jogát és nem létezett még felelős ministerünk, ki a nemzet ezen jogát kétségbe vonni, vagy megcsonkítani merészelte volna. Ezen előzmények daczára az igen t ministerelnök ur jogosítottnak érezte magát a gyülekezés tárgyában oly rendelet kibocsátására, a melynek intézkedései meggyőződésem szerint ellenkeznek a joggal, az igazsággal, melynek intézkedései megfosztják a nemzetet azon lehetőségtől, hogy a most szőnyegen lévő fontos politikai kérdésekben nyilatkozhassak; megfosztják a képviselőt azon jogától, hogy választóival érintkezvén a beszámolás jogát és kötelességét teljesítse (ügy van\ Igazi a bal- és a szélső baloldalon.') ki érintett rendelet Pestmegye törvényhatóságának közgyűlésén nyilvánosságra került, ós igy intézkedései nem képeznek többé titkot. Ezen rendelet nézetem szerint annyira sérelmes, hogy a képviselőház tagjainak kötelességök sorakozni arra nézve, hogy a nemzetnek ezen fontos jogát a ministernek jogtalan rendelete ellenében megvédjék. {Élénk helyeslés a szélső jobboldalon, a bal- és a szélső bal felöl), s én nem is kételkedem, hogy a t. ház ez alkalommal is tanúságot fog tenni arról, hogy ép oly élénk tagjainak a politikai szabadság iránt való érzéke, mint az eddigi országgyűléseknek és hogy a t. ház ezentúl is, ugy mint eddig a nemzet politikai jogainak őre gyanánt akar szerepelni. (Tetszés a baloldalon.) A rendelet első pontjának intézkedését hallgatással akarom mellőzni, nem mintha azon intézkedést, mely szerint a gyülekezésnek szándéka három nappal előbb a politikai hatóságokhoz bejelentendő, — mig az eddigi szokás csak 24 órával előbb követelte a bejelentést, — mondom, nem mintha ezen intézkedést a politikai gyülekezési jog lényeges korlátozásának nem tekinteném ; hanem hallgatással mellőzöm azért, mert a rendelet ezen pontjában foglalt sérelem csekélynek tűnik fel azon sérelmekkel szemben, melyeket a rendelet többi pontjai tartalmaznak A rendelet második pontja értelmében a népgyűlés megtarthatására szükséges, hogy azt 6 — 10 oly tekintélyes helybeli egyén kérelmezze, kiknek megbízhatóságáról a népgyűlést engedélyező hatóság meg van győződve. Tisztelt képviselőház ! Hogy kit tartok én megbízható, kit megnembizható egyénnek, az egészen egyéni felfogásomtól függ: igy tehát a rendelet felolvasott intézkedése értelmében a politikai hatóság felfogásától, vagyis önkényétől fog függni: vajon megengedhetőnek tartja-e a szándókba vett gyülekezési jog érvényesítését. Minthogy pedig a politikai közegek élén maga a t. ministerelnök ur, mint belügyminister áll, kétségtelen, hogy a t ministerelnök úrtól fog függni : vajon Magyarországon a népgyűlési jog egyáltalán érvényesíthető. (Helyeslés és tetszés a baloldalon.) Hogy pedig az olyan jog, mely másnak önkényétől függ, a jog elnevezését nem érdemli meg, ezt — azt hiszem, — bővebben fejtegetni fölösleges, (Elénk helyeslés balfelöl) Ha az összehívó egyének jelleme a megbízhatóság útlevelével felruháztatott, akkor a rendelet harmadik pontja értelmében a népgyűlést bejelentő egyének írásbeli nyilatkozatot kötelesek kiállítani, melyben kötelezik magukat, nemcsak a népgyűlés, hanem az ott és annak következtében összegyűlt nép által utólagosan is elkövetett minden kárért és kihágásért a felelősséget magukra vállalni. (Mozgás a baloldalon.) T. ház! A rendeletnek ezen intézkedése valóságos unicumot képez, ós én nem hiszem, hogy európaszerte, a müveit világon a kormányok rendeleteiben ehhez hasonló intézkedést találni lehetne. Én felelős lehetek oly cselekvényért, me-