Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.

Ülésnapok - 1875-370

370. orísigos filé» mArczioü 26. 187S. 185 lyet magam elkövettem, vagy melynek elkövetésére mást rábírtam, vagy rábírni törekedtem. A magánjogi felelősség elve kiterjeszthető azon károkra, melyek vétkes vigyázatlanságomból, vagy a felügyeletem alatt álló személyekre való fel vigyázat elhanyagolásából származtak; — de hogy felelős legyek oly károkért, melyek egyének által követtettek el, kiknek cselekvényére semmi befolyást nem gyakoroltam, és gyakran nem is gyakorolhatok : ez oly elv, melyet az önkény decretálhat, de a jpgérzet ós az igazság határozottan visszautasít. (Elénk helyesles bal/elöl.) Ezen rendelet értelmében az összehívó személyek vagyonbeli és személybiztonsága ellenségeiknek kezébe van letéve, kik felfogadott emberek, felbérelt csőcselék által oly garázdálkodásokat, oly anyagi károkat idézhetnek elő, melyek az összehívók tönkrejutására vezethetnek. (Élénk helyeslés balfelöl.) Ki fogja a rendeletnek vagyonjogi kártótelére vonatkozó intézkedéseit végrehajtani? A politikai hatóság ? Vagy talán a bíróság ? Gondolhatj t. minister ur, hogy létezik oly biró Magyarországon, ki engem a mások által befolyásom nélkül elkövetett károkért személyemben , vagyonomban bántalmazni merészkedjék? (Elénk helyeslés a baloldalon.) Az idézett rendelet azonban mindezen intézkedésekkel meg be nem éri, hanem követeli azonkívül, hogy nemcsak a bejelentett népgyűlés tanácskozásának tárgyairól, hanem a kijelölt szónokok névsoráról is a belügyministerhez távirati tudósítás intéztessék. (Derültség balfelöl.) Ezen rendelet értelmében tehát a népgyűlést összehívó egyéneknek kötelessége volna egyszersmind bejelenteni azon szónokok neveit, kik a kitűzött tárgyhoz szólani fognak; mert különben a rendelet ezen pontja értelmetlen és végrehajtható nem lehet. (Ugy van\ balfelöl.) Ámde a népgyűlésnek épen az képezi természetét, hogy a kitűzött tárgyhoz az ott lévők közül bárki is felszólalhasson ós a hozandó határozat az ott jelenlévők közérzületének legyen kifolyása. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Ha az összehívott népgyűlésben csak előre bejelentett szónokok szólalhatnak fel, akkor az ily gyülekezet elveszti nyilvános jellegét és oly gyűléssé fajul, ahol előre kirendelt szónokok a maguk meggyőződósét ráoktroyálhatják az összegyűlt népre, mi által a népgyűlés jelentőségétől, politikai fontosságától egészen megfosztatik. (Helyeslés balfelöl.) Ezen rendelet t. ház — az igaz — nem semmisiti meg a gyülekezési jogot, de elcsempészi azt a nemzettől; (Mozgás a középen; Helyeslés a baloldalon.) mert oly feltételektől teszi ezen jog gyakorlatát függővé, mely feltételek teljesithetlenek, KBPV H. NAPLÓ 1876-78. XVI. KÖTET. melyek ellenkeznek a jogórzettel, ellenkeznek a felelősségnek európaszerte eddig elfogadott elveivel. Ezen rendelet folytán a képviselő meg van fosztva annak lehetőségétől, hogy választóival a szőnyegen levő fontos politikai kérdések felett eszmecserébe bocsátkozzék, irányukban a reá ruházott hatáskörnek mikénti gyakorlásáról számoljon, mi azon képviselőkre nézve, kik nem a kormány befolyásától , hanem a választók bizalmától várják megbízólevelük meghosszabbítását, a választások küszöbén különös fontossággal bír. T. ház! Ezen rendelet csapást mór egyszersmind a ház jogaira, melynek együttléte ideje alatt a nemzetnek fontos politikai jogairól a törvényhozás megkérdezése és közreműködése nélkül intézkedik. A t. ministerelnök ur által kibocsátott rendelet nem tartozik azok közé, melyek a törvények végrehajtására vonatkoznak; ezen rendelet törvényt pótol, sőt mi több, a nemzet által eddig tényleg gyakorolt jogot megsemmisíti vagy legalább is lényegesen korlátozza, már pedig hogy a gyülekezeti jogról intézkedni egyedül a törvényhozás lehet hivatva: ez, azt hiszem, vita ós kétség tárgyát egyátalában nem képezheti. Ha a t. ministerelnök ur jogosítottnak érzi magát az országgyűlés együttlétének ideje alatt a nemzet fontos politikai jogairól intézkedni: ily úton a törvényhozásnak befolyása, a törvényhozásnak jogköre idővel egészen megsemmisülhet; (Helyesles a baloldalon); akkor a ministernek módjában van, hogy a nemzetnek csak a törvényben nyilatkozható souverain akarata helyébe a maga meggyőződésót, a maga egyéni felfogását léptesse. Régibb törvényeink, nevezetesen az 1715: III. t.-cz. értelmében Magyarországon másként uralkodni, kormányozni mint, a törvény éneimében egyátalában nem lehet. Én megengedem, t. ház, hogy parlamentalis kormányrendszer mellett lehetnek egyes rendkívüli esetek, a mikor a kormány a közjóra való tekintettel a törvény helyett a maga rendeleteinek intézkedéseit bizonyos időre léptetheti; de ezen jog gyakorlatának nélkülözhetetlen előfeltétele az, hogy a törvényhozás közreműködése igénybe vehető ne legyen ós hogy oly sürgős szükség támadjon, mely az ország közjava szempontjából a ministeriuumak rendelkezését nélkülözhetetlenné teszi. A jelen alkalommal, azt hiszem, e két eset egyike sem forog fön. A törvényhozás folytonosan működött és együtt volt és ha a kormány szükségesnek tartotta a gyülekezeti jog tekintetében intézkedni, kötelessége lett volna az országgyűlés közreműködését kikérni, törvényjavaslatot előterjeszteni, vagy legalább is az országgyűléstől felhatalmazást kérni. (Helyeslés a baloldalon). 24