Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.

Ülésnapok - 1875-361

102 361. országos ülés február 37 1878. aziránt, hogy van oly — nem mondom, hogy esalódik-e vagy sem, e felett nyilatkozni nem akarok, mert nem akarok senkit sem sérteni, hanem az a kormány, a mely ily indokolás mellett terjeszt be törvényjavaslatot biztos lehet az iránt, hogy oly többsége van, — mely mindent a világon megszavaz, {ügy van ! balról. Ellenmondás középről.) És t. ház, csak most látjuk azt, hogy mennyi hálával tartozunk mi az osztrák kormánynak, mert az osztrák kormány többet követel, legalább a kormány feltevése szerint, mint ez a többség, mert ez ezt is megszavazza. Némileg igazoltatott a kormánynak eljárása a vámügyi bizottság jelentése által, mely az eképen indokolt törvényjavaslatot mégis elfogadta. Én azonban azt hiszem, hogy a bizottságot egészen más, t. i. politikai indokok, vezették, melyekről még néhány szót kivánok szólam. Mással ugyan is nem lehetett indokolni ezen előterjesztést, mint a politikai indokokkal. Hogy postai szolgálat tekintetében ezen vállalatra nincs szükség, azt a pénzügyi bizottság előadója Wahrmann képviselő társam eléggé bebizonyította. A mi a kereskedelmi forgalomnak előmozdítását illeti, több oldalról kimutattatott, hogy ez nem csak hogy fölösleges, hanem miután monopóliumot gyakorol azon vizeken, melyeken Magyarország kereskedelmet űzne, a magyar kereskedelmet tökéletesen kizárja, vagyis árt. {Ugy vanl bal/elöl.) így tehát csak a politikai előnyről lehet szólani, melyet e hatalmas vállalat előidéz. A mi ezt illeti t. ház, azt hiszem, hogy az utóbbi idők tapasztalatai szerint senki sincs e házban, ki ezt ne ismerné. Ismerjük ezt bőségesen és e tekintetben különösen jellemző az, mit épen ma a „Pester Lloyd"-ban olvasunk, mely igen élénken jellemzi azt, hogy mily nagy Ausztria-Magyarország befolyása a keleten; jellemzi, hogy az ottani alattvalók, különösen pedig a lengyelek, kik miután attól tartottak, hogy ha az oroszok Konstantinápolyba bejönnek, kik rajtok kegyetlenségeket követhetnének el, Angol útleveleket kérnek. {Felkiáltások balfelöl: Szomorú]) Ebből látszik, hogy Ausztria-Magyarországnak mily nagy a befolyása a Keleten. {Ügy vanl balról.) Én legkevósbbé sem akarom tagadni azt, a mit Wahrmann t. képviselő ur előadott, sőt vele e tekintetben tökéletesen egyetértek, hogy a Lloydnak sokkal nagyobb befolyása van keleten, mint a mi diplomatiánknak. Ezzel azonban t. ház, az eddigi tapasztalatom szerint, édes-keveset érünk el. Látjuk, hogy az orosz halsereg Konstantinápoly előtt áll, az angol flotta pedig a Márványtengert dominálja. De ne higyje senki, hogy ottan más hatalomnak nincs befolyása, mert ott van Ausztria-Magyarország, ott van a Lloyd társulat. {Derültség balfelöl.) A kik a Lloydnak ezen nagy befolyását ismerik, ós a kik azt hiszik, hogy befolyása mellett nem szükséges, hogy még más módon is gyakoroljunk befolyást a keleten, mert ez által az árvák és az özvegyek könnyei meg fognak takaríttatni : helyesen cselekednek, ha a törvényjavaslatot ugy a mint előterjesztetett, megszavazzák, (Ugy van ! balfelöl.) Én azonban t. ház, azt hiszem, hogy igen sokan vannak nemcsak a házban, hanem a házon kivül is, kiket a politikai indokok nem vezetnek arra, hogy Keleten így gyakoroljunk befolyást, mit én részemről — kimondom őszintén — nevetségesnek tartok s ennek következtében a szőnyegen levő javaslatot nem fogadom el. {Helyeslés balról.) Helfy Ignácz: Miután rám került a sor, bátor vagyok a kormányhoz egy egyszerű kérdést intézni. {Halljuk!) Méltóztassék nekünk megmondani, mit akar tulaj donképen ezen parlamentalismusból csinálni. {Helyeslés balfelöl.) Mondja meg őszintén, hogy tájékozzuk magunkat; mert erre csakugyan nincs példa és határozottan mondom, nincs példa az összes parlamentek történetében, hogy egy nagy fontosságú tárgyra nézve egész napon át szónokoljanak az ellenzéki szónokok a nélkül, hogy a kormány vagy a kormánypárt részéről egyetlen hang emelkednék a törvényjavaslat mellett. {Ugy van: Ugy van: balfelöl.) Énnek csak két magyarázata lehet: vagy az, hogy önök megállapodtak maguk közt ugy, hogy hadd szóljanak azok az emberek, amit akarnak, mi többségben vagyunk, majd rájuk erőszakoljuk. {Igaz: balfelöl. Ellenmondás a középen.) És ha vannak kifogásaik, vannak érveik, még csak annyire sem tartjuk sem őket, sem az országot érdemesnek, hogy álláspontunkat indokoljuk; mondjanak a mit akarnak, mi többségben vagyunk. {Igaz: Igaz: balfelöl.) Vagy pedig az a magyarázata, hogy a kormánynak és a kormánypártnak absolute nincs módjában alapos érvekkel támogatni álláspontját. (Felkiáltások a baloldalon: Ugy van! Ugy van ! Ellenmondás a középen.) E kettőn kivül én más esetet elképzelni nem tudok. Ha igy van: én legalább annyit elvárok, és azt hiszem, hogy annyit a ház ezen oldala megkövetelhet a kormánytól, és a kormánypárttól, hogy szóljanak velünk őszintén és ha nem akarnak vitát, az önök kezében van a hatalom, hogy ha a törvényjavaslat benyujtatott, tegye fel az elnök a kérdést, akar-e a ház vitát, igen vagy nem? Önök erre azt mondják, hogy nem, szavazzunk, erre aztán szavazunk. Hanem hogy ily módon folyjon a harcz, hogy az egyik oldal szónokai egymásután beszéljenek, és hogy a másik oldalról senki még meg se hallgassa őket: ez nem járja. {Helyeslés balfelöl.) En ez által csak bebizonyítva látom azt, mit tegnap mondottam, s a mi ellen a kormányelnök