Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.

Ülésnapok - 1875-361

861. orsasigos ülés február 27. 1878. 93 szabadsága és érdeke ellen működtek és működ­nek, jutalmazni kényszeríttessék akkor, a midőn mellőzzük, lealázzuk s hideg szívvel a nyomor karjaiba dobjuk mindazokat, a kik szabadságunk és alkotmányunk érdekében és védelmében érde­meket szereztek. Én t. ház, a triesti Lloyd sub­ventiójában nem láthatok mást, mint elszomorító variatiójat annak, hogy hagyjuk koldulni és nyo­morkodni dicső honvédeinket, kik a szabadság vé­eleimében csonkultak meg, hogy vessük vele a nélkülözéseknek azokat, kik hazánk viszontagságos perczeiben kün szolgálták azt, s jutalmazzuk mind azokat, kik szárazon és vízen ellenünk törtek s tervelt megsemmisítésünkhöz segédkezet nyújtottak. De én mellőzöm a múltban gyökeredző s talán némi jogosultsággal még is bíró e gyászos viszemlékeket, s az ügyet tisztán gyakorlati szem­pontból vizsgálva, bátor vagyok azon kérdést fel­tenni : ha vajon hazánk érdekében van-e a trieszti Lloyd segélyezése? Ha vajon a lefolyt 10 év alatt e társulatnak adott 6, és most a követ­kező 10 évre oda ajándékozni czélzott 7, illető­leg a kamatok ós előlegekkel együtt 9 millió fo­rintért háramlik-e hazánkra valamely haszon? E kérdésekre határozottan nem-mel kell felel­nünk. Az államok közlekedési eszközöket azért szer­veznek és tartanak fenn, ha szükségesek áldoza­tokkal is, hogy azok a nemzetgazdászat fejlődé­sét elősegítsék, nevezetesen a tengeri hajókázást azért, hogy a külkereskedelmet közvetítse s olcsó vízi közlekedés által az exportot és impor­tot elősegítse. Volt idő, a midőn a tengerekkel érintkező szabad és független Magyarországnak lobogóját számos hajók hordták szét a tengereken; ma azonban közös ügyes nyomorult és lealázott helyzetünkben le kell mondanunk a tengeri sze­repről ; mindazonáltal szerény ke kis tengerpar­tunkhoz mért hajókázásra még is igényt tartha­tunk, hogy kormányunk s vele a nemzet törvény­hozása is ily igényeket formált, azt leginkább ta­núsítják a fiumei kikötőbe és az ahoz vezető vasutakba tett nagy befektetések, melyeket a kor­mány azzal indokolt, és a törvényhozás azon föltevésben szavazott meg, hogy az által gabnánk, sónk, fánk s más terményeinknek olcsó vízi utón való külföldre juttathatása foganatosítva lesz. És most a kormány arra akarja, még pedig a pres­sió tiltott fegyvereivel kényszeríteni a törvény­hozást, hogy önmaga semmisítse meg a hozott áldozatok gyümölcseit, hogy drága kölcsön pénz­zel gazdagítson fel egy irányunkban gyűlöletet tápláló oly társulatot, a mely egyenesen Fiume letiprására, tengeri kereskedelmünk megsemmisí­tésére, s nemzetgazdászati fejlődésünk megbénitása czóljából állapíttatott. Ugyanis a trieszti Lloydnak csak nem min­den menetei keletre irányúinak, hol hazánknak nem sok keresni valója van, mert miután ipa­runkat ügyetlen vámpolitikája és lesújtó adóival a kormány már póláiban megfojtotta: iparczik­keket oda nem szállíthatunk, sonkát — melylyel hajdan mi láttuk el egész keletet — a fölemelt nagy árral kiszorította onnan; gabnát amaz or­szágokba, melyek maguk is gabnatermelők, nem vihetünk annál kevésbé, mert az orosz- és oláh gabna már régen tért foglalt ottan; a mi kevés egyéb kivitelünk van keletre, azt a Dunán olcsób­ban és rövidebb utón szállíthatjuk oda. E szerint a trieszti Lloydnak egész Batumig s tul Bom­bayg elágazó menetei kizárólag az osztrák ipar szolgálatára állanak, és határozottan a mi meg­rontásunkra, a mi gabnakivitelünk meghiúsítására szerveznek ; mert miután a trieszti Lloyd keletre járó 70 hajója onnan visszállitmányt vagy épen nem, vagy nagyon keveset kap : leginkább orosz gabná­val rakodik s azzal árasztják el az adriai partvi­déket, ugy az olasz mint a török oldalon, sőt Dalmatia, saját tergerpartunk és Istria gabnasze­gény vidékeit is, melyek a mi gabnánk legköze­lebbi és leghálásabb piaczai lennének. De a trieszti Lloyd nem csak az Adria part­vidékéről szorítja ki gabnánkat, hanem annak versenyképességét elöli Németország és Bécs pia­czain is az olcsó vizi utón viszteherként oda jut­tatott orosz gabnával, még másfelül odessai, mar­seillei vonalán szintén orosz gabnát szállitván, ez által a íranczia és svájezi piaezokon is korlátozza gabnánk versenyképességét, s igy ezen legfőbb kiviteli czikkünket a világforgalom áramlatából ki­szorítva, existentiánkat aláássa, s önök azt akarják hogy a minket fojtogató kezet még meg is ara­nyozzuk. De a trieszti Lloyd nem csak saját gabnánk forgalmi terét szorítja meg, hanem a transitó ke­reskedés nagy mérvű hasznaitól is elüti hazánkat, mert a mint már egy más alkalommal okadatol­tan kimutattam a t. ház előtt, északi Németország, Lengyelország, Csehország, Morva, felső Ausztria sőt maga Bécs is Fiume felé hamarabb ér tenger­hez mint Trieszt felé ; ha már most éhez hozzá vesszük azt, hogy Fiúméból akár keletre, akár nyugat irányban a tengeri ut mintegy 60 tengeri mfddel rövidebb ; ha tekintetbe vesszük, hogy Fiume kikötője mennyivel jobb, terjedelmesebb és bizto­sabb Trieszt viharnak kitett, szélvészben gyakran megközelithetlen kikötőjénél: ugy fel kell tennünk, hogy amaz említett országok transitó kereskedelme kétségtelenül hazánkon át Fiúménak irányúina, ha a trieszti Lloyd mesterkélten ós ármányosan Triest felé nem terelné, a miáltal hazánk nem csak a transitó kereskedés milliókra menő hasz­naitól esik el, hanem a Fiúméinak irányuló for­galom fosztott vasutaknál maga fizet ki kamat

Next

/
Thumbnails
Contents