Képviselőházi napló, 1875. XV. kötet • 1878. február 5–február 22.
Ülésnapok - 1875-357
402 357. országos Ülés február 22.1878. bályrendel etekre s eféle intézkedésekre is szükséges volna a közös egyetértés ; pedig nem ezekre vonatkozik az egyetértő eljárás, hanem csak a dolog lényegére. Ha például magára a méter- és súiyrendszertől el akarnánk térni, és így a dolog lényegére módosításokat akarnánk tenni, akkor természetes, hogy törvény által közös egyetértéssel kellene intézkednünk. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a módositványt:) „A fennálló métermérték és súlyrendszer csak közös egyetértéssel változtatható meg." Baross Gábor előadó: Én azt hiszem, t. ház, hogy a bizottsági szöveg némileg praecisebb, a mennyiben kimondja, hogy a métermérték- és súlyrendszer behozatalára vonatkozó törvényes határozatok csak közös egyetértéssel változtathatók meg, a t. minister ur által beterjesztett módosítás pedig ezen szavaknak: „behozatalára vonatkozó törvényes határozatok" kihagyását czélozza. Ugyanis az 1872 : XIII. t.-cz.-ben szabályozott métermértók- és súlyrendszer Ausztriában hasonló alapon nyugszik, mint nálunk, azonban az ezen törvényen alapulólag kiadott intézkedések, különösen az alsóbb fokozatokra nézve nálunk és Ausztriában némileg különbözők, a mely különbségnek alapja abban rejlik, hogy a hitelesítési eljárásra nézve kimondatott, hogy Magyarországon csak azon súlyok és mértékek érvényesek, melyek itt hitelesíttettek ; ez irányban tehát Magyarország és Ausztria közt nem áll fenn bizonyosság. Már most a módositvány azt ezélozza, hogy a mótermérték- és súlyrendszernek ezen törvényben foglalt alapja közös egyetértéssel legyen megváltoztatható, azonban az ebből kifolyólag kiadott törvényes határozatokra ezen intézkedés nem terjed ki. Én tehát, nem látván a §. intentióját a módositvány által alteralva, ahhoz a magam részéről hozzájárulok. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a módositványt.) Elnök: A vámügyi bizottság előadója ezen mód ősit ványhoz hozzájárult. Kérdem a tisztelt házat, méltóztatik-e a beterjesztett módositványt elfogadni '? (Fölkiáltások '. Elfogadjuk !) E szerint a beadott módositvány elfogadtatott. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a XIV. czikket.) Tarnóczy Gusztáv: T. ház! Nekem a XIV. czikkhaz egy módositványom van, mely abból áll, hogy a czikk végéhez a következő szavak csatoltassanak: „Ezen egyenjogúságból kifolyólag egyik állam sem sújthatja szigorúbb rendszabályokkal a szomszéd államból jövő szarvasmarhát, mint a milyeneknek van alávetve saját államának szarvasmarhája." T. ház / Ezen czikknek intentiója az, hogy a két állam területén a vásárra járók egyenlő jogokban részesüljenek. Ez ma áll az egyénekre ós a holt tárgyakra nézve, de ezen egyenlőségből ki van zárva a szarvasmarha. Midőn az 1867. vámszövetség megköttetett, abban kimondatott, hogy a vásárra járók tekintetében mind a két területre nézve lehetőleg egyenlő szabályok alkottassanak. Ezt ezélozza a jelenlegi törvényjavaslat is. Az eddigi törvény alapján a gyakorlat igazolta azt, hogy a czélzott egyenlőség nem éretett el. 1867-ben nálunk még nem voltak eléggé szigorúak a marhavész elleni intézkedések, és így értem, hogy a túlsó államfél szigorú szabályokkal zárkózott el előlünk. Most azonban ennek többé nincs értelme. Ausztriában, ha marhavész üt ki valamely területen, az ottani törvény szerint a szarvasmarha-forgalom húsz mértföldre elzáratik és a szarvas-marhavásárok eltiltatnak; Magyarország ellenében azonban egészen más eljárás követtetik. Ha nálunk az ország bármely szegletében, Erdélyben, Szlavóniában, vagy a határőrvidéken marhavész üt ki, akkor Ausztria és Morvaország egészen elzárkózik előlünk, mi által marhatulajdonosaink igen nagy kárt szenvednek. Ezen szigornak azonban ma már semmi értelme nincs, s azt hiszem, hogy ha mi egyenlő jogokban részesítjük a lajthántuli országokat: mi is követelhetjük, hogy ők ugyanily eljárást kövessenek irányunkban, különösen ott, hol semmiféle indok nem létezik az irányunkban követett szigorra. Ennek folytán kérem a t. házat, méltóztassék indítványomat elfogadni. Trefort Ágost mint ipar és kereskedelmi minister: Miután a rendőri szabályok a marhavészre nézve nálunk és Ausztriában egymástól különböznek és önállólag alkottatnak, ha csak e kérdésben is közös ügyet nem akarunk csinálni, kérnem kell a t. házat, hogy a módositványt ne méltóztassék elfogadni. Máskép intézkednek azon országokban, és másként intézkedünk mi is a helyi viszonyok szerint ez ügyekben, azért abnormis lenne, ha mi ezen rendszabályokra nézve intézkedéseket vennénk fel a vámszövetségbe. Kérem tehát, méltóztassék ezen módositványt mellőzni. Baross Gábor előadó: Az iparügyre nézve azon irányban, melyben a képviselő ur módositványát beterjesztette, a törvényjavaslat első czikkében kellő rendelkezés történik, másrészt pedig bátor vagyok utalni az 1874. évi t.-czikkre, melyben az áll, hogy az egész ügy rendőri szempontból intéztetik ós a két állam közötti szabad forgalmán alapulván, némelykor igen eltérők az intézkedések ugy, hogy ezekkel szemben a módositványt a törvényjavaslat keretébe valónak nem tartom. (Nem fogadjuk el.) Tombor Iván jegyző (olvassa Tamóczy Gusztáv módositványát:) A XIV. czikk végéhez a
