Képviselőházi napló, 1875. XV. kötet • 1878. február 5–február 22.

Ülésnapok - 1875-357

857. országos, illés február 32. 1878. 401 tem. Van 886 consulatus, az az annyi, amennyi I sem Franeziaországnak, sem Angolországnak, sem Németországnak nincsen s csak egyetlen egyet találtam magyar nevűt, t. i. Nagykállai Kállay Benjámint, volt belgrádi főconsuli, kit azonban most szerencsénk van e házban tisztelhetni. Ezen kivül sem a Ponente, sem a Levante eonsulatusai közt egyetlenegy magyar nevet sem találtam. (Közbeszólás a Mzépen.) Méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy sok ezer kereskedő és iparos végtelen érdekkel kiséri ezen tárgyat (Helyeslés.) és ha mi az osztrák iparnak milliókat áldozunk, akkor azt hiszem, némely sérelmeket is, melyek elhárítása semmibe sem kerül, meg kell hallgatnunk, hogy adjunk módot a kormánynak arra, hogy azokat meghallgatván, orvosolhassa (Helyeslés.) Méltóztatnak tudni, hogy a consulatusi ügyek körül még egy másik sérelem is van. Megzavartak előadásomban; nem folytatom tehát azon tárgyat, mely a magyarság képviseletére vonatkozik, hanem a másik tárgyra térek át. (Halljuk!) Hogy a Levantéban minő kereskedelmi érdekeink vannak, azt mutatja az, hogy jelszóvá lett: „Keletre Magyar." Es mégis ott nemcsak közvetlen magyar képviseletről nincs szó, hanem a magyar alattvalók osztrák eljárás szerint kapnak igazságszolgáltatást, sőt mint felsőbb bíróság alá az Ausztriában levő törvényszékek bíráskodása alá vannak helyezve és kimondhatom, hogy a magyar alattvalók 1855 — 1859 óta még sokkal roszabb helyzetbon vannak, mint voltak az 1718-iki passaroviczi békekötés alkalmával kötött szerződés alapján. Akkor t. i. ugy, mint ez ma is fentáll poroszokra, francziákra és angolokra nézve, a bíráskodás saját választott bizottsági biróik által történt ; ma pedig a magyar alattvalók osztrák törvény, osztrák eljárás szerint nyernek igazságszolgáltatást. Legyen szabad ennek illustrálására csak egy példát felhoznom, azt, hogy a jassyi, galaczi, tulcsai, ibrailai consulátusoknak másodfokú törvényszéke Lembergben van, a harmadfokú bíráskodás pedig a bécsi legfőbb itólőszéket illeti. E szerint az osztrák anyagi törvény szerint, ami pedig az alaki részt illeti, a gácsországi perrendtartás szerint történik a bíráskodás magyar alattvalók felett. Azt hiszem, ezek oly viszonyok, melyeket figyelembe kellett volna venni, mikor látjuk, hogy a vámközösségnek mily áldozatokat hozunk. Én nem akarok ezen nagy fontosságú ügyben semmi további észrevételt tenni, pedig nagyon megórdemlenó, mert vannak olyan részletei a consulatusi ügynek, melyek az államiság legprimitívebb attribútumaival sem egyeztethetők össze. Én tehát csak két kérdést vagyok bátor a t. helyettes kereskedelmi minister úrhoz intézni. Először : történtek-e az alkudozások alatt pour parléXBPV. H. NAPLÓ 1875-78. XV. KÖTET. j rek arra nézve, hogy ezen magyar szempontból nemcsak káros, de állami szempontból szégyenletes állapotok megszűnjenek, hogy a magyar alattvalók, ha már nem képviseltetnek is magyar consulatusi tisztviselő által, de legalább magyar törvények szerint nyerjenek igazságszolgáltatást? Másik kérdésem az: volt-e eddig, és lesz-e ezen törvény alapján módjában a magyar kormánynak, hogy nemcsak a eonsulatusok felállítása és megszüntetése, nemcsak a nekik adandó utasításokra nézve kérdeztessék meg a külügyministerium által, hanem a kinevezésekre nézve is a magyar kormány némileg érvényesítse befolyását ? (Helyeslés a baloldalon.) Trefort Ágoston, mint ipar és kereskedelmi minister: Hogy a consulatusi ügy a kereskedésre véghetetlen fontossággal bir, ismeretes dolog. Arról, hogy a eonsulatusok nem lennének elegendő tisztviselővel ellátva, nincs tudomásom. Hogy a consulatusoknál magyarok alkalmazva nincsenek, az abból, mert magyar nevek ritkán fordulnak elő, nem kövezik ; hiszen sem a t. képviselő urnák, sem nekem nincs magyar nevünk, és mégis magyarok vagyunk. (Derültség.) A keleti akadémiában jelenleg az ifjaknak majd nem fele magyar, kik részint diplomatiai, részint consulatusi pályára neveltetnek, és mondhatom jó sikerrel, ugy, hogy ha eddig talán nem volt kellő számmal képviselve a consulatusoknál a magyar elem: ez a jövőben meg fog változni. Eddig nem volt e pályán elég magyar ember azért, mert sem kedvünk, sem módunk nem volt magunkat e pályára képezni. A mi a bírói eljárást illeti, már maga a consularis jurisdictio bizonyos tekintetbe anomália. Egyébbiránt nem csak az alkudozások alatt, de már régóta ez ügyben folynak tárgyalások s a kormány nézete az, hogy ez ügyben létező hiányokat meg kell szüntetni, s az ügyet egészen rendezni. Ez tehát szintén nem kerülte el a kormány figyelmét. Elnök : A 9. czikk elfogadtatik. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a X, XI., XII. czikkeket, melyek észrevétel nélkül elfogadtatván, olvassa a XIH-ik czikket.) Trefort Ágoston, mint ipar és kereskedelmi minister: A XIH-ik czikk első kikezdóséhez egy módositványt vagyok bátor beadni, mely tulajdonkóp csak szerkezeti jelentőséggel bir. Az eredeti szövegben az mondatik, hogy a métermérték ós súlyrendszer megállapítására vonatkozó érvényes határozatok csak közös egyetértéssel változtathatók meg. Az én módositványom pedig a következő : „A fentálló métermórt ék és súlyrendszer csak közös egyetértéssel változtatható meg." Az eredeti szerkezet azon félreértésre adhatna alkalmat, mintha e szerkezet szerint a sza51