Képviselőházi napló, 1875. XV. kötet • 1878. február 5–február 22.
Ülésnapok - 1875-357
357. országos ülés február 22. 1878. 393 kötött vám- és kereskedelemügyi szövetségben is. Ez nagyon természetes. Miért? Azért, inert a Lloydtársulat segélyezése 1867. előtt a közös monarchiának akkor még egységes kormánya által biztosíttatott az egész monarchia részéről. Az 1867-ben a kiegyezés előtt kötött ilynemű szerződéseket Magyarország érvényeseknek ismerte el. Akkor tehát kellett intézkedést tenni az iránt, hogy ezen közös segélyezés és az államnak a segélyezésre alapított jogai jövendőre most: már miként gyakoroltassanak. De miután c szerződés azóta ismételve lejárt 1872-ben, és lejárt most, ma Magyarország törvényhozása s kormánya, szabadon elhatározhatja, hogy akarja-e továbbra is segélyezni e társulatot vagy nem; s épen azért, mivel ez teljesen az országakaratától függ, egyátalában nem látom át: miért hozzuk ezt ily belső összefüggésbe, most és még jövendőben kötendő vám- és kereskedelmi szövetséggel. A t. minister ur azt állitá, hogy most a segélyezés kérdését érdemileg ugy sem döntjük el, ez most csak alaki kérdés. Ha a túlsó oldalon ezt csak külső alaki kérdésnek tekintik, nekünk padig tettleg nem jogosulatlan aggodalmaink vannak az iránt, hogy beíőle károsodás, hátrány háramlik az országra; méltóztassanak hát a mi aggodalmainkat megnyugtatni, és ezen formaságtól elállani; (JIelyeslés a baloldalon.) hiszen ha egy külön szerződésben a ház megszavaz valamely segélyt a Lloydtársulatnak, azon esetben az intézkedést fel lehet venni abban a másik törvényben az iránt, hogy miként kezeltessék ezen segélyezés a társulat irányában. Avagy biztosithat-e minket a t. előadó ur a felől, hogy ezen 10 év folyama alatt nem fog előállani az, hogy a monarchia két állama akár a Lloyddal, akár más társulattal valamely közös segélyt adjon, ós vele közös szerződést kössön. Ha ily eset beálland : hol fogunk erre nézve intézkedni? Azon törvényben, mely majd a közös segélyezésről intézkedik úgy, hogy azt még inkább érteném, ha ezen törvényben a monarchia két állama által közösen segélyezett társulatok irányában szükséges intézkedéseket akarnák fölvenni, de akkor átaíában, nemcsak a Lloydnak irányában. Ezt, mondom, inkább érteném, mert csakugyan megtörténhetik, hogy 10 év folyama alatt több ily eset lesz. De hogy épen csak ezen esetre történjék vonatkozás, ennek szükségét nem látom. Ezért én, ós nézettársaim Lichtenstein t. képviselő ur módosításához járulunk, {Helyeslés a balon és a szélső jobbon.) s kérem a t. házat, hogy a VI. czikk ezen két utolsó alineáját kihagyni méltóztassék. (Helyeslés a. bal- és jobboldalon.) Baross Gábor előadó: Bocsánatot kérek, t. ház, de kénytelen vagyok még egyszer felszólalni azok után, a miket Molnár Aladár t. képviselő ur elmondott, Az indítvány czólja, — melyet bátor voltam lenni, — abban culminál, hogy a két pont szabad KBPV H. NAPLÓ 1876—78. XV. KÖTET elhatározásra tartassák fel mindaddig, míg a törvényjavaslat sorsa felett intézkedni méltóztatik. Két eset van; vagy azon eset fog előfordulni, hogy a Lloyd-szerződés a t. ház által elfogadtatik, és akkor engedje meg nekem a t. képviselő ur bizonyos irányban intézkedni lesz szükséges az iránt, hogy kinek vezetése alatt álljon a Lloydtársulat (Halljuk!) és másodszor szükséges leend intézkedni az iránt is, hogy a Lloydnak fizetendő subventió vagy általa fizetendő jövedelmi adó a közös kiadások tárgyát képezze Vagy nem fog elfogadtatni a Lloyddal kötött hajózási és postaszállítási szerződés, és akkor a t. ház szabadságában álland utólag ezen két pont kihagyását elhatározni. Az igen t. képviselő ur azt mondotta, hogy én elismertein, hogy ez nem képez közös ügyet. Igaz, azon értelemben közös ügyet nem képez, mint a vám- és kereskedelmi szövetség. De azon perezben, melyben a Lloyd-gőzhajózási társulattal kötött szerződés a két államfél megegyezésén nyugszik: ezen megegyezés folytán intézkedések szüksége merült fel; ezek irányában oly törvényben, mely más irányban határozza meg a kölcsönös megállapodásokat, intézkedni kell. Azt méltóztatott mondani, hogy az 1867. XVI. törvényezikk 6-ik czikkében szükséges volt az intézkedés azért, mert akkor már fenállt a Lloyd-dal kötött szerződés. Ez tény; de mi is az esetre kívánjuk ezen két czikk fölvételét, ha a, Lloyd-dal kötött szerződés elfogadtatik; ha nem: feleslegessé válik ezen intézkedés. Én tehát semmi tekintetben nem vagyok meggyőzve az iránt, hogy ha ezen törvényjavaslat VI. czikkének két utolsó pontját függőben hagyjuk: bármely irányban praejudikálnánk. Azt hiszem a t. háznak azonkívül is szabadságában álland e két utolsó pont iránt rendelkezni és azt bevenni, ha a Lloycl-szerződést elfogadni, vagy kihagyni, ha azt elutasítani méltóztatik. Kérem tehát a t. házat, hogy a beadott indítványt ne méltóztassék elfogadni. (Helyeslés a középen.) Tisza Kálmán ministerelnök : T. ház! a dolog érdeméhez szólni ez alkalommal nem kívánok. A dolog érdeméhez szólni ideje lesz akkor, midőn a Lloyd-dal kötendő szerződés fogja a tárgyalás alapját képezni. Én csak arra kívánom a t. ház figyelmét felhívni, hogy utoljára is a jelen perezben miről van tulajdonképen szó ? Én érteném azt, ha azok, kik a Lloyd-szerződést nem akarják ezen törvényben megemlíteni, mondom érteném: ha azok fölszólalnának az ellen, ha most már előre kimondatni szándékoltatnék, hogy ezen két bekezdés, ha a Lloyd-szerződés létrejön, beigtattatik. De engedelmet kérek, erről nincs szó; hanem arról van szó, hogy addig, inig a Lloyd-dal kötött 50
