Képviselőházi napló, 1875. XV. kötet • 1878. február 5–február 22.

Ülésnapok - 1875-357

3&2 367. W-szágos ülés február 22, 1878. trák-magyar Lloyd ozég alatt működő hajózási társulatra vonatkozó intézkedés hagyassák ki. Baross Gábor, előadó: T. ház! Én bátor voltam tegnap egy indítványt benyújtani, a melynek lényegében az volt czélja, hogy miután a Lloyddal kötendő szerződés egy más törvényjavaslat tárgyát képezi, a t. ház ne méltóztassék e két pontot most tárgyalni, hanem méltóztassék függőben hagyni addig, míg a Lloyd-szerződés sorsa fölött dönteni méltóztatnak. {Helyeslés a középen.) A t. képviselő ur. a ki előttem felszólalt, ezen két pontnak teljes kihagyását kivánja. {Helyeslés a szélső jobbon.) Ha én azt kértem a t. háztól, hogy épen azon okból, nehogy praejudicáltassók a t. ház elhatározásának más törvényjavaslatnál, méltóztassék ezen két pontot függőben hagyni: úgy valóban nem látom át, hogy miért kivánja a t képviselő ur már most érdemileg tartott érvelés által teljesen elhagyatni, és ez alkalommal máris e kérdésnek nagy mértékben praejudieálni. Ezen két pont benne foglaltatik az 1867 : XVI. t.-czikk ő. §-ban szintúgy mint itt: és mi a czél ? A czól nem más, minthogy biztosítsuk azt, hogy a két állam-fél megegyezzen egymás közt, először arra nézve, hogy a Lloyd kinek vezetése alatt álljon, tudniillik, hogy az egyöntetű vezetés kedvéért a külügyministerium alatt álljon; másodszor, hogy a Lloydnak megszavazandó subventió közös kiadást, annak jövedelmi adója pedig közös jövedelmet képezzen. Tehát, ha szabad e kifejezéssel élni, e két pont nem tartalmaz semmi egyebet, mint administrativ intézkedést, melynek basisát a két fél közti megegyezés képezi. Én a jelentésben, melyet a vám- és kereskedelemügyi bizottság benyújtott, kellően hangsúlyoztam, hogy nem közösügy a Lloyd szoros értelmében, nem is képezi az kiegészítő részét a közös megállapodásoknak és azon törvényjavaslatoknak, melyek a kiegyezés egyéb részeire vonatkozólag a t. ház előtt fekszenek. És ez nagyon természetes. De miután a Lloyddal kötött szerződés szintén a két államfél közös kiegyezésén és közös egyetértésén alapszik: nagyon természetes, hogy az arra vonatkozó közös megállapodás közös határozatokat foglalhat magában, sőt vanrápraeeedens, törvényes intézkedés az 1867 : XVI. t.-oz. 6. §, két pontjában En nem akarok továbbra is kiterjeszkedni azokra, melyeket már a Lloydra vonatkozólag érdemileg elmondani méltóztatott, csak arra vagyok bátor újra figyelmeztetni a t. házat: ne méltóztassék a Lloyd-szerződésnek bármi tekintetben előre praejudieálni. Méltóztassék e két pontot függőben hagyni, majd ha méltóztatik határozni a Lloydszerződós ügyében, és pedig azon irányban, a mint azt a t. ház bölcsessége meg fogja kívánni, akkor méltóztassék az iránt is határozni : ha vajon e két végső pontnak helye van-e itt, vagy pedig kihagyassék. Trefort Ágost kereskedelmi minister: Ma azon kórdós eldöntése : vajon a Lichtenstein képviselő ur által tett módositvány, vagy pedig Baross előadó ur indítványa fogadtassék-e el, tisztán csak alaki kérdés, mert a meritumra nézve nincs napirenden a Lloyd-kérdés, miután az egy külön törvényjavaslatban van a t. ház előtt, mely rövid idő múlva fog napirendre jönni, és akkor kiki nyilatkozhatik, bármily nézetei legyenek is a Lloyd-szerződésre nézve. Én kérem a t. házat, méltóztassék Baross előadó ur indítványa szerint e kérdés eldöntését függőben tartani. {Helyeslés.) Molnár Aladár: T. ház! Én is azon nézetben vagyok, mint a kereskedelmi minister ur, hogy n Lloyd-társulat subventionálásának kérdése ma nincs napirenden; ezért magához a Lloyd-társulatiiak segélyezése kérdéséhez érdemileg én sem akarok hozzászólni. De igenis azt hiszem, napirenden van az a kérdés, hogy az osztrák Lloyd, ma úgynevezett osztrák-magyar Lloyd segélyezésének kérdése integráns részét képezze-e a Magyarország és Austria közt kötendő vám- és kereskedelmi szerződésnek. {Helyeslés a baloldalon.) Mert ez tulajdonképi értelme azon kérdésnek: vajon a törvényjavaslat VI. czikkének 6-ik bekezdése kihagyassék-e vagy ne ? A t. előadó ur azt monda, ő nem foghatja meg. hogy miért nem járulhatnánk azon indítványhoz, hogy az ezen bevezetésben foglalt intézkedés feletti határozást halasszuk akkorra, mikor egy másik törvényjavaslatban már határozandottunk maga a segélyezés felett is, és miért akarjuk már most határozatilag kimondani, hogy ezen vám- és kereskedelemügyi szerződésből egyszerűen hagyassák ki a Lloyd segélyezésére vonatkozó dispositio. Bátor vagyok figyelmeztetni a t. előadó urat arra, hogy a kettő közt igen lényeges elvi különbség van. (Helyeslés.) Ő azt mondja: elismeri, hogy ez nem közösügy Austria és Magyarország közt, és azért 1867 : XII. törvényczikkben nem is foglaltatik benn. Igen, de ha időről-időre, és most már több alkalommal beiktattatik a vám- és kereskedelem-szövetségről szóló törvénybe : akkor majd egy ujabb vám- ós kereskedelemügyi szövetség kötésénél hivatkozhatnak arra, hogy igen is, ez integráns része a vámés kereskedelemügyi szerződésnek, mert ime már benn volt a múlt alkalmakkal kötött szerződésekben is. {Helyeslés a baloldalon.) Miután pedig azt nem mutatta ki eddig senki, nem is hiszem, hogy sikerüljön kimutathatni, hogy a Lloyd-társulat segélyezése benső összefüggésben van a Magyarország ós Austria között kötendő vám- és kereskedelmi szövetséggel: épen azért, nehogy arra később valaki igényt formálhasson és hivátkozhassák, igen is szükségesnek látjuk, hogy ez a törvényjavaslatból hagyassák ki Azt monda, előadó ur, hogy bellfoglaltatott az 1867 : XVI. törvényczikkben, vagyis az akkor