Képviselőházi napló, 1875. XV. kötet • 1878. február 5–február 22.
Ülésnapok - 1875-357
890 8&7. országos Illés február 22 18T8. 6. §-a két utolsó pontjának tárgyalása függőben hagyassék mind addig, mig a Lloyddal kötött szerződés letárgyalva nem leend." Trefort Ágoston kereskedelmi minister: Már tegnap volt szerencsém említeni, hogy a kormány részéről a 6. §-hoz módosítás javasoltatik. A módosítás ezen VI. ezikk 5-ik kikezdésének ezen szavaira vonatkozik : „A tengerészek minőségi bizonyítványai a két állam területén egyenlő érvénynyel bírnak." A módosítás szerint következőkép szólna : „A tengerészek minőségi bizonyítványai mindkét állam területén egyenlő feltételekhez köttetnek és mindakót állam területén egyenlő érvénynyel bírnak." Ez csak a tényleges állapotnak felel meg, s a régi törvényben ezen ügy nem volt szabályozva. Kérem tehát a t. házat, méltóztassék e csekély módositványt elfogadni. (Helyeslés a középen.) Horváth Gyula jegyző (olvassa a módositványt.) Baross Gábor előadó: T. ház! A t. kormány által benyújtott módositvány a szöveget precisebbé teszi, s azonkívül, megfelel a tényleges állapotnak, egyszersmind a minőségi bizonyítványok előfeltételeinek megszabására vonatkozik, s mint ilyen, a két fél közötti megállapodások precisebbé tételére van hivatva: azért részemről bátor vagyok a t. házat kérni, méltóztassék a javaslatot elfogadni. Simonyi Ernő: T. ház ! Midőn a kormány törvényjavaslatokat nyújt be, azokat rendesen indokolja. Nem kívánom, hogy e módositvány valami terjedelmesen indokoltassék, hanem magyaráztassék meg annak értelme, mert az ember így nem látja be annak szükségét, mert ha csak szószaporításról van szó, akkor szükségtelennek tartom ; de ha van ratiója, szívesen hozzájárulok. Baross Gábor előadó: T. ház! Az ötödik bekezdés arra vonatkozik, hogy a tengerészek minőségi bizonyítványai a két állam területén egyenlő érvénynyel bírnak. Azonban, hogy e bizonyítványok előfeltételeire vonatkozólag is a különbség a két állam közt elkerültessék, szükséges a törvényben megérinteni azt is, hogy a bizonyítványok megszerzésére ugyanazon előfeltételek kívántatnak meg Magyarországban, mint Ausztriában. Méltóztatnak belátni, hogy ha a bizonyítványok egyenlő érvénynyel bírnak: igen méltányos, hogy a kiállítás előfeltételei, ugy mint bevégzett tanfolyamok és tantárgyak is, egyenlően szabassanak meg. Az erre vonatkozó módosítás tehát oly kérdést szabályoz, melyet elkerülnünk nem lehet. (Helyeslés.) Lichtenstein József: T. ház 1 Az Ausztria-Magyarország közt 10 évre újból megkötendő vámszerződések tegnap felolvasott 6. czikke véleményem szerint két részre osztható ; az egyik, mely a kikötő ügyet, a tengeri hajózást, a hajózási szabályzatokat állapítja meg, s e tekintetben elfogadott nemzetközi elvekre állapítja ezen ügyeknek az osztrák és magyar tengerpartokon történendő elintézését. Miután ezen része a VI. czikknek oly kérdésekre vonatkozik, melyeket egyátalában internationalis forgalom szabályai szerint mindenütt rendezni kell: nem lehet nekem az ellen kifogásom, hogy itt elfogadtatnak azon szabályzatok, melyek általában hajózási és kikötői ügyekre nézve mindenütt érvényesek. Nem is kívánok tehát a czikk e részéhez bővebben szólani, minthogy ezt természetes és szükségesnek tartom nemcsak Ausztriával, hanem minden tengeri kereskedést üző állammal szemben. Van azonban t. ház, e czikknek egy másik része is, mely már ezen nemzetközileg elintézendő kérdésektől eltér, s e czikk két utolsó pontjaaz, mely az osztrák Lloyd czége alatt működő gőzhajózási társulatra vonatkozik. E két pont azt tartalmazza : hogy az osztrák-magyar Lloyd gőzhajózási társulat vezetése fölött a közös külügyminister ügyel fel, valamint az is, hogy az ezen társulatnak netalán ajánlandó segélyezés közös költségnek tekintendő, s hogy a társulat által fizetendő adó a külügyministerium költségvetésének egyik részét képezi. Én nem akarok ez alkalomból t. ház, tüzetesebben az osztrák-magyar Lloyd gőzhajózási társulat ügyeire kiterjeszkedni, miután mint tudni méltóztatik, ez iránt külön törvényjavaslat van a kormány által beterjesztve, melyről két bizottsági jelentés, a vámügyi és a pénzügyi bizottságé, és még három különvélemény van a t. képviselőházhoz beterjesztve. A t. ház bölcsességétől fog függni: vajon hajlandó-e egy oly törvényjavaslatot elfogadni, mely 10 év alatt 7 millió forinttal terhelendi országos budgetünket, oly vállalat részére, melynek Magyarországért tett szolgálatai távolról is nemcsak nem állanak arányban ezen terheltetéssel, melyet annak részünkről fizetni kellene, de mely hajózási szolgálat némely részben egyenest Magyarországérdekei ellen van irányozva. Vagy nem érdekeink ellen van-e, hogy e társulat a kelet nyersterményeit a Fekete- és Földközi tenger vidékeiről, egyenesen a részére nyújtott subventió segélyezése által versenyezni oda hozza, a hol Magyarország is megjelen a piaczon saját terményeivel, hogy lenyomja saját eladásra szánt terményeink árát. Vagy nem ütközik-e érdekeinkbe, hogy akkor, mikor Magyarország volna hivatva, hogy egykor a Dunán keletfelé keressen a magyar ipar készítményeinek számára piaczot; és nem ütközik-e
