Képviselőházi napló, 1875. XV. kötet • 1878. február 5–február 22.

Ülésnapok - 1875-356

382 356. országos ülés február 21. 1878. hető; de ennek a kiegyezésnek a fogyasztási adóügy ilyképi elintézése, a mint javasoltatik, lényeges és sarkalatos határozatát képezi, azért a módositványt nem fogadhatja el. Én ezt igenis megértem, de talán mindjárt rá fogok térni; hogyha ez sarkalatos határozata a kiegyezésnek, akkor a kiegyezés maga elfogadhatatlan. De lehetetlen annak is bekövetkezése, a mire a minister ur ismét oly nagy súlyt fektetett, a tegnapi beszédében is emiitett, hogy t. i. jólelkű belenyugvás legyen a monarchia mindkét állama részéről e kiegyezésbe ; mert ha ez lényeges, sarkalatos feltétele e kiegyezésnek, akkor méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy lehet rákényszerítve az ország, hogy elfogadja a fogyasztási adónak ily elintézését, s megelégszik a névleges, vagy annál valamivel több compensatióval, a mely cserébe ajánltatik; de abból a jólelkű belenyugvástól, a melytől politikai hatást vár a mmisterelnök ur: meggyőződésem szerint semmi sem Ic-end. (Igaz! a balfelöl.) De a mmisterelnök ur és a pénzügyminister ur ismételt megtámadásában részesült tegnapi indokolásunknak különösen azon része, mely az 1867. XII. t.-czikkre vonatkozott; s a mmisterelnök ur azt mondja, hogyha különbség vau ezen törvényjavaslat határozata és a 63. §. közt, akkor az az eltérés meg volt az 1867-iki szövetségben is, mert ennek megfelelő czikke szórul-szóra azonos e javaslatban levő czikkel. Teljesen igaza van a mmisterelnök urnák a tényekre nézve, s abban, hogy azonos a szerkezet; hanem azután nincs igaza abban, hogy lehetne ós szabadna ugy okoskodni, és lehetne — a mint ő magát kifejezte — bár ő ezt tenni nem akarja — ugy argumentálni, hogy ha azon két törvényezikk tartalma közt nincs összehangzás: akkor a vámszövetségről szóló törvényczikkel az 18G7. XII. alaptörvény módosítva lett; nincs pedig ez érvelésnek semmi alapja azért: mert az 1867. XII. törvényezikk 63. §-a azon általános módozatokat állítja fel, melyeknek az időről-időre megkötendő várnszövetség határozatainak meg kell felelni, s azért, hogy egy cyelusban lejáró törvény ezen alaphatározatnak meg nem felel, abból csak a kettő közti különbség constatálható, de a törvénymagyarázat szerint azon időhöz nem kötött törvény határozatának eltörlése semmi esetben ki nem hozható. Egyébiránt t. ház, nem ez a lényeges kérdés; hanem az: vajon igaz-e, hogy az 1867-ben megkötött vám- és kereskedelmi szerződésnek ezen §-a és a jelen javaslatban foglalt fogyasztási adóra vonatkozó §. csakugyan egyenlők-e ? Én t. ház, bátor vagyok ezen egyenlőséget daczára a szerkezet teljes azonosságának egyenesen kétségbevonni, mert igy t. ház, a törvényeket egyenlőkké vagy egyenlőtlenekké nem csak azok szószerü szerkezetének egyezősége vagy egyezőtlensége teszi, hanem teszi azon másik kellék, hogy egyenlő viszonyokra legyenek alkalmazva, mert két egyenlő szerkezetű törvény eltérő viszonyokra alkalmazva a legnagyobb egyenlőtlenség. (Élénk helyeslés balfelöl.) Ha tehát kimutatható az, hogy azon tényleges viszonyokban, a melyekre ezen azonos szerkezetű törvények 1867-ben alkalmaztattak és jelenleg alkalmaztatni szándékoltatnak, nincs egyenlőség : akkor megdőlt azon állítás, hogy az akkori és mostani törvényes dispositióban nem csak a külső, hanem valóságos benső és élő egyenlőség volna. És azt t. ház, nézetem szerint már a minister uraknak eddigi beszédeiből nem nehéz kimutatni, hogy azon tényleges viszonyokban, a melyekre az egyenlő szerkezetű törvény alkalmaztatni szándékoltatik: tulajdonképen egyenlőség nem létezik; mert 1867-ben, midőn a vám- és kereskedelmi szerződés megköttetett és midőn azon határozat, a mely most tárgyaltatik, arra alkalmaztatni szándékoltatott, hogyan állottak a fogyasztási adók viszonya? Az 1867-diki törvényhozás egy tényleges állapotból és a jövőre nézve egy feltevésből indult ki. A tényleges állapot abban állott, hogy a mi szesztermelésünk és az osztrák szesztermelésnek aránya kedvezőbb volt 1867-ben, mint a milyen ma; másodszor, hogy czukortermelésünk aránya sokkal kedvezőbb volt 1867-ben, minta minő ma; s harmadszor — kérem felolvashatom az adatokat — (Halljuk) és harmadszor, hogy a sörtermelésnek aránya 1867-ben kedvezőbb volt mint ma. Ennélfogva t. ház, a mi termelésünk aránylag nagyobb volt akkor, mint most; fogyasztásunk pedig mind a három czikkből aránylag kisebb volt, mint most. Ennélfogva mi volt az eredmény? Az, hogy az 1867-iki állapotok szerint, ha a mi fogyasztásunkat ezen czikkekből a monarchia másik államának fogyasztásához ugy viszonyítjuk, mint a 30 a 70-hez és senki sem fogja állítani, hogy nagyobb arányban fogyasztottunk, ezen három czikk után a magyar kincstárba befolyt fogyasztási adóösszeg több mint 30%-at képezte a monarchia másik államában ugyanezen három czikk után befolyt fogyasztási adóösszegnek Ez volt az oka, hogy 1867-ben a másik állam részéről a szesz és ezukornak közössé tétele iránti ajánlat megtétetett; mert azokból együttvéve több fogyasztási adót vettünk be, mint 30%-et a monarchia két államának e két czikk után bevett összes fogyasztási adójának, — és ez nagyon lényeges dolog a tényleges viszonyok megítélésére. És mi volt a feltevés 1867-ben a jövőre nézve ? A feltevés abban állott, hogy ezen arány folytonosan javulni fog, hogy Magyarország az átvett szabad rendelkezés alapján mind a három