Képviselőházi napló, 1875. XV. kötet • 1878. február 5–február 22.
Ülésnapok - 1875-356
380 s66- országo* ttl ezen kiegyezés által a legnagyobb veszélynek van kitéve. (Helyeslés balfelöl.) A t. ministerelnök ur tegnapi beszédében azt mondotta, hogy a sörnél még nagyobb a megkárosodás, mint a czukornál; a czukornál pedig a pénzügyminister ur 2.500,000 frtra tette megkárosodásunkat, ennélfogva összes megkárosodásunk itt mintegy 5 millió frt. volna. De nem akarok számot említeni, hanem csakis a pénzügyminister ur által említett 2.500,000 frt. megkárosodást veszem fel, s azt kérdezem: lehet-e ezt továbbra is eltűrni? A kik azt hiszik, hogy Magyarország oly gazdag, hogy egy ily megkárosodást elviselhet, azok fogadják el az első czikket; de akik megvannak győződve arról, hogy Magyarországnak jelen helyzetében ezen összegre szüksége van: okvetlen kell, hogy ezen czikket elvessók és gondoskodjanak oly módról, mely által ezen sérelem orvosolva leend. (Helyeslés balfelöl.) Nem akarok senkit sem a történelemmel ijesztgetni, hanem csak röviden azí mondom, hogy elég pár év arra, hogy ezen egyezmény minden egyes tételnél kézzelfoghatólag bebizonyítsa káros hatását, és akkor azt fogják kérdezni: hogyan akadhatott magyar ember, ki ily egyezményt proponálni mert, (Helyeslés bal/elől) és hogyan akadhatott magyar ember, ki azt elfogadta. (Helyeslés balfelöl.) Azon módositványt, melyet Szilágyi Dezső t. képviselőtársam azén elleninditványomhoz tett és mely a monopóliumokra vonatkozik, miután beismerem, hogy a monopóliumokra vagy külön kell intézkedni, vagy pedig ezen törvény keretében is lehet arról szó: én azt szívesen elfogadom, s ajánlom a különvéleményt. (Helyeslés bal/elől. Szilágyi Dezső: T. ház! én köszönettel tartozom az előttem szóló t. képviselő urnák, hogy azon elleninditványhoz járulni méltóztatik, a melyet benyújtottam s ezt ő a maga részéről annyival könnyebben tehette, mert indítványomnak a fogyasztási adókra vonatkozó része csaknem szórólszóra azonos az ő indítványával, az ő hozzájárulása tehát tulajdonképen a monopóliumra vonatkozó pótlással történt. S ez alkalommal engedje meg nekem a t. ház, hogy megnyughathassam t. barátomat az előadót arra nézve, kinek nézete szerint azon esetben, ha ezen elleninditvány elfogadtatnék, az nem fogná a törvényjavaslatot elékteleníteni: azon formai ellenvetéssel él, és ezen akarok hamar keresztülesni, hogy ezt az elleninditványt tulajdonképen a törvényjavaslat 11. ezikkelyénél kellett volna megtenni és pedig azon okból, mert a 11. czikk az, a mely a fogyasztási adó-törvényhozásról rendelkezik. De t. ház, ezen elleninditvány a 11. czikkelylyel semmi kapcsolatban nincs. Mert a mit ezen elleninditvány czéloz, február 21.1878. az, hogy az első czikk második bekezdésében kimondott korlátlan belforgalom alól kivétel állapittassók meg a fogyasztási területre nézve, Es ha itt ezen első czikkelynél ezen módosítás meg nem tétetik a 11. §-nál, miután a korlátlan belforgalom elve elfogadva lett, külön fogyasztási terület felállítása elkésett indítvány lenne. (Élénk helyeslés balfelöl.) Ennélfogva azt hiszem, a t. ház meg van nyugodva azon tekintetben, hogy itt a második bekezdés módosítása forog szóban. És ha a mi részünkről ezen módosítás javasoltatott, azon tekintet, melyet a minister ur a parlamentalismus természetéből felhozott, minket nem tarthatott vissza; megengedem ugyan a t. ministerelnök urnák, hogy midőn két állani közt, tehát a monarchia két állama közt bizonyos közös rendezésnek kell létre jönnie, akkor a parlamentek közvetlenül nem alkudhatnak, hanem a kormányok utján keli alkudozni. De ebből két dolog nem következik: először nem következik az, hogy a kormányok közös megállapodásainak eredményei, ha törvényeink különben nem rendelik ugy, ugy tekintessenek, mint nemzetközi egyezségek, melyekre nézve a parlamentet, nem a részletek megállapításának joga, hanem egyszerű elfogadás, jó vágy ás vagy elvetés joga illesse. De másodszor nem következik az sem, hogy bár jogában állna a javaslatot részletesen tárgyalni, de épen a kiegyezés könnyítése szempontjából önként tartózkodjék a parlament az egyes módosításoktól. Ezen eljárási módnak volna értelme akkor, ha mind a két egyezkedő állam parlamentjében ezen eljárás egyaránt követtetnék. (Helyeslés balfelöl.) De ha az egyik egyezkedő állam parlamentjében ezen eljárás nem követtetik, akkor tényleg az volna az eredmény, hogy a kiegyezés megalakulására az előkészítő stádiumban egy másik parlament akaratának lényeges befolyása volna anélkül, hogy megfelelő befolyás a magyar parlament részéről gyakoroltatott volna. És az eredmény csak az volna, melyet én lehetőleg leginparlamentalisabbnak tartok, hogy amig az egyik országnak törvényhozása elvileg tartózkodik minden módosítástól, és csak egészében bírálja meg a javaslatot, addig a másik ország törvényhozása, kímélet nélkül félretolva a kormányt, önallólag formulázta javaslatában saját álláspontját. (Élénk helyeslés balfelöl.) Hogy ily eljárás esetében a további alkudozások valószínűség szerint melyik államfélnek rovására fognának bekövetkezni: az iránt kételyt nem táplálok. (Helyeslés bal felöl.) Egyébiránt azon indítvány ellenében a ministerelnök ur két okot hozott fel, s azt mondja : ő ezen indítványomat két okból ellenzi, először, mert meggyőződött, hogy igen költséges annak kivitele; másodszor azért, mert ezen indítvány elfogadása által a közös vámterületen belül lévő akadálytalan forgalom előnyét elvesztenők, és itt engedtessék meg nekem a ministerelnök ur beszédje
