Képviselőházi napló, 1875. XV. kötet • 1878. február 5–február 22.

Ülésnapok - 1875-356

356 országos ülés február 21. 187S 375 az, hogy Magyarország pénzügyei rendezésének első nélkülözhetetlen feltétele az indirekt és fogyasztási adók feletti szabad rendelkezés. (Élénk helyeslés a halold <lon.) Ez nem levegőből vett axióma. Hivatkozom mindazon népekre, a melyek súlyos pénzügyi helyzetükből csak ezen az utón menekültek ; hivatkozom arra, hogy szóles a világon nincs állam, a hol az egyenes adókat oly nagy mértékben vetnék ki, mint Magyarországon; tehát közös jóllétünk, jövőnk megkívánja azt, hogy a fogyasztási adók és az indirekt fölött szabadon rendelkezzünk. (Élénk helyedén a baloldalon.) Nem ellenkezik ez a vámszövetséggel, a mint ezt a legvilágosabban Németország példája tanúsítja. S így mindazok, a kik attól félnek, hogy ez esetben a vámszövetség bármiképen veszélyeztetnék: nyugtassák meg magukat. Számos példákat hozhatok fel, hogy emellett az teljes épségében fennállhat. T. ház! Elmondtam azt, a mit mondani kívántam. Csak rövid szavakban ismétlem, a mit már bővebben kifejtettem, hogy én ezen czikket meg nem szavazhatom. Elvetem azt azért, mert így minden reserváta nélkül megszavaznom ellenkezik azon törvényes intézkedéssel, a melyet idéztem ; nem szavazhatom meg azért, mert nem látom a benne foglalt rendelkezést méltányosnak, sőt reánk nézve egyenesen károsnak tartom azt; nem szavazhatom meg harmadszor azért: mert financziaink rendezésére nézve akadályul szolgál; továbbá: mert az a meggyőződésein, hogy mindezen nehézségek orvoslásának módja a vámegyezségnek nem áll útjában. Es méltóztassanak megengedni, még egy okom is van rá. {Hallj uh l) Én nem tartom magamat optimistának; arról azonban erősen meg vagyok győződve, hogy — habár talán sok nehézséggel, akadálylyal járna is, de — ha sikerülne egy bizonyos időre provisoriumot létesíteni, a mely idő alatt az elkeserített kedélyek xsrnót nyugalomra jutnának, és ha azután a magyar országgyűlés a vámegyezséget Ausztriára nézve kedvező és méltányos feltételek mellett felajánlaná, a fogyasztási adók önálló rendelkezéséhez azonban szorosan ragaszkodnék : ebben meg vagyok győződve róla, a másik fél is bele fog nyugodni. Minthogy igy vélekedem, ezen czikk megszavazásához nem járulhatok. (Elénk helyeslés balról.) Széll Kálmán pénzügyminister: A fennforgó kérdéshez most sem fogok hosszabban szólani, mint tettem tegnap, midőn közvetlenül Simonyi Lajos képviselő ur előadása után kifejezést adtain azon felfogásnak, melyben én az ő indítványával szemben vagyok; nem fogok hosszabban szólni azért, mert előttem mindenek fölött egy látszik igen kívánatosnak, és ez az, hogy jöjjünk, még pedig jöjjünk minél hamarabb tisztába arra nézve. mi lesz a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatoknak, és egyátalában az egyezségnek sorsa; (Helyeslés a középen.) ós mert ezt tartom, azért a magam részéről, — nem mondom, hogy jogtalannak tartom a t. háznak bármely tagja részéről is, mert a tárgy fontos, és kétségkívül nagy horderejű, — de a magam részéről nem tartom czélszcrünek mindazokra, mik a múlt napokban az átalános vita alkalmával fölhozattakra válaszkép mondattak, minduntalan visszatérni, ós fölöttük a tárgyalást föleleveníteni. Nem is szóltam volna, bár volnának észrevételeim azokra, a miket tegnap Szilágyi Dezső t. képviselő ur és az ő indítványát támogatva, Kerkapoly képviselő urak mondottak, ha két körülmény nem indítana arra, hogy röviden pár nyilatkozatot tegyek. (Halljuk!) Az egyik az, hogy eltérést iátok Szilágyi Dezső és Simonyi urak indítványa közt, és erre nézve ugy vélem, a kormány részéről nyilatkoznom kell, hogy a ház tájékozva legyen, mi ezen eltérésre nézve a kormány nézete ; a másik Lónyay t. képviselő urnák előadása. Lónyay Menyhért gróf t. képviselő ur azt méltóztatott mondani, hogy nem áll a ministerelnök urnák azon állítása, mely szerint az 1867: XII. törvényezikk 63. g-a tollálva van. Bocsánatot kérek : én a ministerelnök ur szavait nem igy fogtam fel. A mennyire ón tudom, ő nem beszélt arról, hogy az 1867: XII. törvényezikk 68. §-a módosítva vagy megszüntetve van, hanem csak azt mondta, hogy az 186 7: XII. törvényezikk azon §-a, mely itt a viták kiindulási, pontjául is szolgált, és a melyben az van, hogy oly szabályoknak kell létrejönniük, melyek kizárják annak lehetőségét, hogy az egyik kormány vagy törvényhozás a másik rész jövedelmeit megcsorbitnassa, áll ugy, a mint megalkottatott; de hogy azon szakasz, melyre hivatkozások történtek az indítványokat benyújtó képviselő urak részéről, az 1867: XVI. törvényezikk 11. §-a, haljár érintetlenül is áll, megmagyaráztatok 1867-ben és megmagyaráztatok kik által ? ugyanazok által, a kik az 1867 : XII. törvényezikket alkották. És e szerint nem mondhatja-e a ministerelnök ur, és nem mondhatom én is utána, a mint már megmondtam más alkalommal is, hogy igenis az 1867: XVI. törvényezikk 11. g-a 1867-ben meg lett magyarázva. Az 1867: XII. törvényezikk 63, §-a ugyanis mit mond? A 63. §. mondja: „Ez alkalommal szintén a föntebbi 59. és 61. §§-ok szerinti egyezkedés által határoztathatnak meg az ipartermeléssel szoros kapcsolatban levő közvetett adók nemeire, egyforma arányára és azok kezelésére nézve oly szabályok, melyek kizárják annak lehetőségét, hogy egyik törvényhozásnak vagy