Képviselőházi napló, 1875. XV. kötet • 1878. február 5–február 22.
Ülésnapok - 1875-355
355. országos ülés február 20. 1878. 349 ügyek megoldását sohasem fogjuk elérni. (Elénk helyeslés a középen.) T. képviselőtársam azt mondja, hogy az általa felmutatott számla szerint, nem esik egy háztartásra 1 j i font naponkénti kávé fogyasztás, a mint én azt állítottam. Erre csak azt vagyok bátor kijelenteni, hogy én azt mondtam, hogy nem egészen, de közel % fontot. És min alapszik az én számitásom? Azon, hogy 312 kilo esik havonként az ő számítása szerint. 3'12 kiló kitesz körülbelül 7 vámfontot, ezt felosztva egy hónapra, közel 1 j i font esik egy napra. T. képviselő társam ezt kifogásolja ós azt mondja, hogy ez állana, ha a vámemelés 8 frtot tenne : de az 100 kilónál 11 frt 60 kr., 50 kilónál 5 frt 82 krt tesz, mert az arany ágiót is számításba kell venni, mert mondja ez 15% különbséget tesz. Én az arany ágiót azon magasságban, a melyben azt t. képviselő társam tette, számításba vehetőnek nem tartom, egyszerűen azért: mert 15% különbség az ezüst és arany ágió között, mely épen véletlenül most áll, fenn állandónak egy állandó teher megmérésénél nem lehet felvenni. Pedig a t. képviselő ur csakhogy ezen ágió differentiának különben is egy jelentéktelennek nevezhető hatását kimutathassa, melyet az az ón számításomban gyakorolhat, már biztos és változhatlan dolognak tartja, hogy ez a különbség meg lesz mindig és minden időben akkor is. midőn az a szegény család kávéját veszi. Hogy az ezüst és arany közötti különbség más is lehet, lesz is: arra én a t. képviselő ur ellenében csak azon egyszerű tényt hozom fel, hogy nem is említve az 1867—1868. évbeni állását,' 1873 végén és 1877 elején, az ezüst ágió nem 3—4% de 18—20% volt, és a különbség arany és ezüst között nem volt 15 %• És lehet-e főleg ma az amerikai törvényhozásban legutóbb történtek után biztosnak tartani, ezen különbözet-arányt? Szabad-e, lehet-e 15% különbséget a számítás alapjául felvenni? (Helyeslés a középen.) Ha én annak felét megengedem is és ekkor átlag helyesebben számítunk: akkor azután nem jön ki li frt 60 kr., hanem 9—10 frt közötti összeg, molylyel emeltetik a kávé vám és ekkor ahhoz a mit mondtam, a közel '/i font fogyasztáshoz megint nagyon közel jutottunk. De hát legyen. És a t. képviselő urnák ezt is egészen előre adom, legyen az ő hite szerint, a ki azt számítja ki, hogy a naponkénti fogyasztásra nem esik % font, a mint a minister mondja, hanem esik V? font Ha % font esik egy háztartásra, ismét kérdem, hogy az a háztartás, a melyre 7? font naponkénti átlag fogyasztás esik, az azok közé sorolható-e, a melyeknek küzdeni kell az élettel. Még ha elfogadnám is a t. képviselő ur által felhozott V, fontot is, azt mondom, hogy adná az Isten, hogy Magyarországban minden olyan sorsú család átlag 7? fontot elfogyasztani képes legyen. Még tovább megyek, azt mondja ő, hogy 342 ezer családot vettem ón fel. Hogy minek a kimutatására vettem én ezt fel, a t. ház arra emlékezni méltóztatik, felvettem annak a kimutatására, hogy már csak maga az iparos osztály majdnem kétannyit fogyasztana a t. képviselő ur családi számlája szerint, mint az egész ország. (Igaz] középen.) De ha az ő % fontját veszem is fel és rögtön applicaiom. akkor az a 342 ezer család, körülbelül — hamarosan számitok — fogyasztana 160,000 mázsa kávét, miután általa bemutatott hiteles forgalmi adatok szerint az országba öszszesen 124,000 mázsa kávé jön be, igy is ott vagyunk, a mit múltkor bizonyítani szerencsém volt, hogy miután gr. Apponyi Albert t. képviselő ur szerint az iparosok minden kávét elfogyasztanak, a szegény többi consumrnensekre nem marad egyetlen font kávé sem. (Zajos helyeslés és nagy derültség a, középén.) Ez t. képviselő társam ujabbi számításának következménye. (Élénk tetszés a középen.) Most még egyet. Folytatnom kell még egy számítással annak bizonyítását, hogy nekem van igazam. T. barátom azt módja : hogy lehet felvenni 342 ezer olyan családot, melynek mindegyiknek 5—G tagja, van? Hol van akkor az, a ki családban nincs? (Helyeslés a középen.) Erre azt jegyzem meg, hogy abban a háztartásban, a mit ő felemlített, talán nem mind felnőtt ember? Lesznek ott bizonyosan gyermekek és egyéb házhoztartozók és cselédek stb. Vajon lehet-e tehát azt mondani, hogy azok száma, kik családhoz nem tartoznak, olyan nagy, hogy ez az én számításomat megdönti? Hiszen az emberek túlnyomó nagy része valamely családi kötelékhez csak tartozik, és mikor a consummensek nagy tömegéről beszélünk: akkor lehet-e azt mondani, hogy a családhoz nem tartozó, a consumrnensekre való hivatkozás a számítás erejét megdönti. (Helyeslés és tetszés a középen.) Különben a kávéra vonatkozólag egy adatot említett fel az osztrák birodalmi tanácsban az ottani minister. Ha a t. képviselő ur az én számításomnak nem hisz, ennek a számításnak talán hinni fog. Oly számitások alapján, amelyek nem csalnak, mert az esrész monarchia kávé behozatalára és fogyasztására vonatkoznak, a mi pedig tudva van. arany-ágióval együtt a tervezett emelésből esik fejenkint átlag 7 krajezár, akkor, ha minden embert kávófogyasztónak veszünk. Ha pedig a lakosságnak csak egy harmadát vesszük kávéfogyasztónak, akkor esik fejenkint 21 kr. Ezt a számlát nem én csináltam, Méltóz-
