Képviselőházi napló, 1875. XV. kötet • 1878. február 5–február 22.
Ülésnapok - 1875-355
á55- országos ülés február 20. 1678. B39 pókon kellene azt tenni, nem oly egyszerűen állható ez meg annak kimondásával, hogy azon forgalmi czikkek, a melyek fogyasztási adók alá tartoznak, itt ujabb adó alá vettessenek. Én e kérdés érdemébe nem bocsátkozom, hanem bezárom röviden előadásomat azzal, hogy ezen módositvány ugy a mint fogalmazva van, ezen törvényjavaslat első czikkével, melynek alapeszméje a forgalomnak korlátlan szabadsága, azon egyezséggel, melyet ezen javaslatok tartalmaznak, meg nem egyezik ós ennek az egyezségnek keretébe egyátalában bele nem fér. A ki e czikketigy kívánja módosítani, az nézetem szerint alapjában akarja felforgatni ezen egyezséget, ugyan azért, mert bár nem tartom a fogyasztási adóban fenálló hátrányaink orvoslását a vámközösség alapján is eszközölhetőnek és annak keretébe is beilleszthetőnek és hiszem, hogy alkalmas és kellő alapokon berendezve a fogyasztási terület elkülönítése is képzelhető, de mert ma azt kivívni nem lehet és nem leheteti csakúgy mint 1867-ben, ón bár nehéz szívvel, inkább leteszek az itt fenforgó pénzügyi vámok emelése által előálló eompensatio után ma r/ P legfeljebb 2 milliót tevő hátrány orvoslásáról, mint sem az egyezségről és azért arra kérem a házat, hogy a törvényjavaslat első czikkót, ugy a mint van, megtartani.' {Élénk helyeslés a középen.) Tarnóczy Gusztáv: T. ház! Mielőtte §-hoz és a módositványhoz szólanék, egy kötelességem van önmagam iránt, a mennyiben oly váddal lettem én és azon t képviselőtársam, a kik a szabadelvű pártból ezen egyezség ellen nyilatkoztunk, illetve, és ezen vád oly helyről jött, hogy ezt elhallgatnom nem lehet. (Halljuk!) A t. ministerelnök ur egy nagy beszédében ezeket mondta: „ha valaki a legutóbbi időben elfoglalt álláspontjának igazolása végett a kormány hátrálásaira hivatkozik, ezen nyilatkozat az igazságnak még csak látszatával sem bír." T. ház! Azokra nézve, a kik e lépést megtettük, ez a vád végtelenül súlyos. Mivel indokoltatik ezen vád? Ezen vád indokoltatik a tisztelt ministerelnök ur által azzal, hogy mi már régen tudtuk és tudhattuk a kormány által elfoglalt álláspontot és ismertük azon feltételeket, a melyekhez ezen szerződés kötve volt, ismertük már egy-két év előtt; de ismertük legkésőbb májusban . . . Elnök : Nem akarom a t. képviselő urnák eszmemenetét gátolni, de reménylem, hogy azokat, a miket mond, a tárgygyal, a mely most van tanácskozás alatt, összefüggésbe hozza, különben ha ezt nem teszi: akkor bátor vagyok arra figyelmeztetni, hogy a részletes tárgyalásban lévén, a tárgyhoz kell most szólni. (Helyeslés a középen. Zaj a szélső baloldalon.) attól eltérőleg nyilatkozni nem szabad. Tarnóczy Gusztáv: Nem akartam a tiszt, háznak idejét az általános tárgyalásnál igénybe venni személyes felszólalásom által, nehogy az ugy is hosszura húzódott általános tárgyalásra zavarólag hassak. Az eddigi gyakorlat igazolja, hogy a részletes tárgyalásnál mindig joguk volt az illetőknek reflectálni arra, a mik az általános tárgyalásnál felhozattak. (Zaj, helyeslés a baloldalon.) Hivatkozom a t ház naplójára, hivatkozom saját egyéni tapasztalatomra is, hogy a szeszadónál is meg volt engedve, hogy reüectáljak azokra, a mik az általános vitánál mondattak. (Nyugtalanság.) Annál inkább szükségesnek tartom ezt most, mert személyem megtámadva van oly váddal, (Zaj.) hogy ha ezt kívánják, hogy e háznak tagja maradjak : ezen vádat magamon elviselni nem tudom, ha igazolásomat nem engedik meg, azonnal leköszönök ; mert nem lennék méltó e helyre, ha ily vádat el tudnék tűrni. (Hosszas zajos helyeslés a szélső balon.) Elnök: A házszabályaiban az is áll, hogy a tárgytól eltérőleg lehet szólni, ha a ház megengedi, hogy szólhassanak. (Felkiáltások: Megengedjük.) Csak én nekem van jogom és kötelességem is megkérdeni a házat, hogy a tárgyhoz nem tartozó dologhoz szólhat-e a képviselő ur. (Zaj) Németh Albert: Itt is tessék alkalmazni. {Zaj.) Elnök : Ne méltóztassék közbeszólni. Ha a ház megengedi: (Megengedjük!) akkor méltóztassék szólni. Tarnóczy Gusztáv: A t. háznak kegyes engedelmével bátor leszek folytatni. Az hozatott fel és az állíttatik, hogy mi tudtuk már májusban, ós tudhattuk, sőt tán kellett is tudnunk a t. kormány szándékát, a t. kormány megállapodásait az egyezségre nézve és ha ezután azok, a kik akkor elfogadták volt elvben ezen javaslatokat, ezek később ellenük nyilatkoztak: ezeknek fellépése az igazságnak és jognak még csak látszatával sem bír. T. képviselőház! Ez oly súlyos vád, hogy ha ez állana: valóban nem tartanám magamat méltónak e helyre. Én soha életemben sem e házban, sem e házon kívül jogtalan, igazságtalan dolgot nem védtem, nem mondtam. Sőt minden büszkeségemet épen az képezi, hogy mindig az igazság mellett küzdöttem ; és épen azért fájlalnom kell, hogy a ministerelnök ur ily jogtalan, igazságtalan váddal illet. Hogy ezen vád nem alapos, azt igazolom azzal, hogy a tariffáról nekünk fogalmunk még májusban nem volt; a tarifa csak a legutolsó időben lett előterjesztve. Májusban láttuk azt, hogy az egyezség némely részében az ország meg van károsítva: de ígérve volt a eompensatio és recompensatio általi orvoslás. Mindaddig tehát, 43*