Képviselőházi napló, 1875. XV. kötet • 1878. február 5–február 22.

Ülésnapok - 1875-342

12 348, országos iüV's február 5, 187S. egyik adatok beszerzésére, másik' a szerződéseknek ezek alapján való megkötésére. És itt engedelmet kérek, hogy kissé megszakítsam beszédeinél, és a tisztel!; pénzügyminister ur tegnapi beszédjének némely állításait méltányoljam. {Halljuk \ Halljuk i) Az én igen tisztelt barátom mindjárt beszéde kezdetén azt monda, hogy érti azokat, kik e javaslatot el nem fogadván, külön vámteriilelet követelnek ; nem érti azonban azokat, kik e javas latokat elvetik, de azért még is közös vámterület mellett nyilatkoznak, és a kormányt az egyezkedéseknek további folytatására utasítják és e czélból egy provisorium létesítését indítványozzák. Engedjen meg nekem az én igen tisztelt barátom, ha én viszont s pedig épen az ő tegnapi beszédének érvelései folytán azt vagyok kénytelen kijelenteni, hogy én meg érteni azokat, kik azt hiszik, hogy a beterjesztett törvényjavaslatok ha nem is teljesen de eléggé biztos, a valót legalább megközelítő adatok alapján készültek s azért azokat el is fogadják : de nem értem azokat, kik oly fényes, sokoldalú hosszas érvelésekkel mint ő, bizonyítják h> azt, hogy nincsenek, absolute nincsenek biztos adataink, melyekből az Ausztria és Magyarország közti forgalmat megnyugtatókig ki lehetne szám tani, és még is azután elfogadják és elfogadásra ajánlják a ház asztalára letett törvényjavaslatokat, melyek szerintük is minden biztos alap nélkül szűkölködnek (Hosszas élénk Utszésvyüvánitások a baloldalon és a széls'ó jobboldalon.) Azt monda tisztelt barátom : ne túlozzunk, mert ezzel az ügynek ártunk. Dixit cacabus ollae, mert ha túloztak azon képviselőtársaink, kik egy kizárólagos magyar vámterületnek jövedelmeit oly sok milliókra vélték fel : ugy valóban, e tekintetben nem maradt, el mögöttük az én tisztelt barátom, (Elénk derültség és tetszés a baloldalon.) ki számításaiban végleg annyira devalválta ezen supponált vámjövedelmeket, hogy a figyelmes hallgatónak már-már attól kellett tartani, hogy ily esetben majd Magyarországnak még reá kellene fizetni vám fentartására. (Hosszas élénk tetszésnyilvánítások és taps a baloldalon és a szélső jobboldalon.) De hagyjuk ezen valóban a légből kapott, s több vagy kevesebb ügyességgel összeálitott számi ugatásokat, melyeket különösen a financzemberek ugy tudnak gruppirozni, hogy az ember csak sírva néz utánnok, (Elénk derültséy.) s menjünk a pénzügyminister urnák a provisorium ellen felhozott érveléseire. (ílilljidi ! Halljuk !) Midőn az én t. barátomnak tegnapi jeles beszédében felsorolt azon érveket hallgatám, melyekkel oly élesen és találólag ecsetelte azon biztos adatoknak hiányát, melyek nélkül számolni, annál inkább leszámolni nem lehet, azt hittem, hogyha nem is nyilalkozhatik a provisorium ezen szerintem egyedüli biztos expediens mellett, nmlyen kizárólag lehet és kell a hiányzó biztos adatokat beszerezni, legalább nem fogja ezt kárhoztatni, s oly valami dolognak tüntetni fel, mely több kárt és rosszat, mint hasznot és jót szülhet. Csalódtam. 0 a provisoriumofc ugy tüntette fel, mint oly forrást, melynek csak sorvasztó és akadékoskodó következése lehet 1 Ezt én egyátalában el nem ismerhetem. Mit akarunk mi. mit akarok jelesen én a kétévi provisorium által elérni ? Biztonságot, azt minek most híjával vagyunk, a mi nélkül igazságos, méltányos, mind a két felet megnyugtató egyezséget kötni nem lehetett, és jövőre sem lehet. Mit keresünk tehát mi a provisorium utján ? Igazságot és méltányosságot! No már tisztelt ház, a ki a provisoriumot -azért hozza javaslatba, hogy a most említett czélokat elérje: az nem kárra és rosszra, hanem jóra és hasznosra törekszik és az ut, mely ide vezet, az nem lehet forrása sorvasztó és akadékoskodó következéseknek. (Tetszés és helyeslés a baloldalon és a szélső jobboldalon.) Azután t. ház! ha a pénzügyminister ur egy részről maga beismeri, sőt bebizonyítja, hogy nem állnak rendelkezésünkre, sőt absolute nincsenek adataink, melyek alapján a vámszövetséget biztosan számítva megkötni lehetne, másrészről pedig a provisoriumot perhorrescálja : miért nem mutat más jobb utat és módot, melyen ily adatoknak birtokába eljuthatunk? És ha azért nem mutat ilyet, mert nem tud, mert nincsen, akkor, engedje meg, azt vagyok kénytelen lőle kérdeni : miként ajánlhatja puszia feltevések alapján készült, minden biztos alap nélkül szűkölködő törvényjavaslatait e háznak ? (Helyeslés és tetszés a baloldalon és a szélső jobboldalon.) Miként utasíthatja el azon egyetlen módot, a provisoriumot. melyen egyedid lehet a mulasztásokat pótolni, és aszövevény-es kérdés igazságos megoldásához eljutni? Miért akarja ez országot ily bizonytalan szerződéssel még pedig 10 évre lekötni ? (Nagy tetszés a baloldalon és a szélső jobboldalon.) Nálamnál senki sem ismeri jobban az én t. barátomnak szigorú lelkiismeretességét, de ez úttal téved; téved a fő. téved mellék érvelésében is! Felhoz ilyeneket beszédében többeket, jelcsen: hogy ezen most beterjesztett vámszövetség és vámíarifía az 1867-iki szerződésnél kedvezőbb. Sajátságos dolog az, hogy mind a pénzügyminister, mind a ministerelnök ur mindég az 1867-iki. állapotról beszélnek, és ezzel hasonlítják össze a most bemutatott törvényjavaslatokat, holott mi már 8 évek óta nem az 18G7-iki, hanem az 1867-ben jelzett, 68és 69-ben pedig a gyakorlati életben létesített szabadabb kereskedelmi tariffa előnyeit élvezzük. (Helyeslés a baloldalon és a szélső jobboldalon.) Ezeket