Képviselőházi napló, 1875. XV. kötet • 1878. február 5–február 22.

Ülésnapok - 1875-348

158 848. országos fiiéi február 12. 1STS. fejlődhetnek? méltóztassanak számokban felelni arra, ha azt mondják, hogy ez által 3—ÍOO ezer forint lesz a veszteség: — hát a biztos együttfej­lődés mit ér? (Felkiáltások a baloldalon: Igy nem lesz az békés együttélés.) Most hazánk és a Magyarország érdekeit 36 millió ember ereje védi; de ha ezen együttélés megzavartatik, az a kérdés: ezen érdekeket hány millió ember fogja védeni? Latba kell vetnie az államíérfiunak mindezen érdekeket, és nem szabad rőffel mérni a kiegye­zés előnyeit. (Elénk helyeslés a középen.) Abból, a mit eddig mondottam, t. ház, mél­tóztatnak megérteni, hogy én a közösvámterület híve vagyok, és pedig meggyőződésből, mert tudom, hogy hazánk erdekeit csak ezen eultiválhatom kellőleg. A különvámterületet, — kimondom őszin­tén, — ha arany tányéron hoznák, sem fogadnám el, (Derültség a baloldalon.) mert hazám érdekeit nem akarom koczkáztatni. (Ellenmondások balol­dalról) Bocsássanak meg, nem akartam szólani, nem is nekem való tán mostani állapotomnál fogva ; de ha már szólok : kimondom, a mit e kérdésről, tartok, a házon áll azt appretialni vagy elvetni. Én a túloldalon ülő urak minden érvelé­sét nagy nyugalommal végig hallgattam, vagy kimentem. (Derültség.) méltóztassanak engem is kihallgatni, (Halljuk!) Kimondom, meglehet, hogy hibázom, de a különvámterület nekem nem kell; meglehet, hogy 50 vagy 100 év múlva. (Elénk derüliség halfelöl.) akkor, mikor Magyarország né­pessége a 14 millióról felemelkedik 25-re, és a népesség fele iparos lesz. akkor azon iparos né­pességnek , mely ily tekintélyes számban van, érdekeit tekintetbe venni kötelesek lesznek; de ma, mikor az ország népessége 14 millióból áll s annak alig egy tizedrésze gyakorolja az ipart, most erre fektetni a súlyt s politikánk alapját: ép oly idő előtti dolognak tartom, mintha valamely ker­tész beveri a karót, s a fa még el sincs ültetve. Megmondom: miért nem kell nekem a külön vámterület ? A külön vámterületben nincs alkotó erő mostani körülményeink közt. Nem szaporítaná meg a népességet egy mákszemnyivel sem, egy garassal sem szaporítaná a forgó tőkét, nem tenné olcsóbbá a tüzelő anyagot, nem apasztaná a nap­számot. Kérdem, hol vannak azon alapok, me­lyeken az ipar felemelkedik ? Sehol. A külön vám­területnek, ha ugy képzeljük, hogy rajta szabad­kereskedést fogunk űzni, nem lesz pénzügyi ered­ménye. Mert ha ugyanazon kereskedelmi vámta­rifával élünk: akkor nem lesz jövedelmünk ; ha pedig felcsigázzuk a vámokat: csinálhatunk jöve­delmet, de ki fizeti? Mi fizetjük, a kik fogyasz­tunk. (Egy hang a baloldalon: de itt marad !) Azt akarjuk, hogy megadóztassuk magunkat ipartermelésünk kedvéért, azon kicsiny fractió kedveért a jnagy fractiót, a 12 milliónyi lakos­ságot ? Akkor azt tanácsolom barátaimnak: legye­| gyének türelemmel, várjanak, mig ki fog fej­lődni. Az ipar tényezői kívülről nem hozhatók be, ! hanem teremtendők meg. Ha elérhető volna, hogy \ külön vámsorompóval mindjárt teremthetünk ma­í gunknak virágzó ipart, akkor mindenütt virágzó | ipar volna és nem volna ország a nélkül. Ehhez I más tényezők kellenek, melyeket emiitettem, s igy a külön vámterület által contemplált iparemelés nem rögtönözhető, s mivel nem rögtönözhető: nem helyes, hogy eljárásunk súlyát arra fektetjük, a mit nem birunk. Én is kívánom, hogy töreked­jünk arra, hogy ne maradjunk örökké mezőgaz­dasági állam. Nem is maradunk az, kifejlődik magától. De azt szeretném, hogy az ipar érdeké­ben történjenek oly intézkedések, melyek maguk­tól függenek, melyek nem provocálnak senkit és nem szülnek esetleg retorsiót. Számos ily eszköz van, s ha ezeket alkalmazzuk helyesen, fogunk gyarapodni idővel, meg lesz a kellő népesség is. Az iparfejlesztő eszközök közül csak néhányat említek. A kormány és a törvényhozás részéről ki lehetne mondani, hogy Magyarországon oly vidékek, hol gyárak, s egyátalában ipar keletke­zik, bizonyos segélyezésben részesittetnek. ilyen például az adóelengedés. Pesten a házaknak adunk adóelengedést, mórt ne adnánk egy posztógyárnak a kárpátokban. Elősegíthetjük az ipar meghono­sodását és a gyárak keletkezését az ipari értel­miség fejlesztése által. Minden jóra való város­kában ipari iskolát kellene alapítani, hogy nevelje az ifjabb nemzedéket az ipar számára. Aztán dolgozhatnánk az ipar emelésére az által, hogy gondoskodunk arról, hogy iparaink olcsón hasz­nálható pénzt kapjanak. Hiszen most nem lehet alkotni nagyobbszerü vállalatot, miután nem kaphatnak rá az illetők pénzt. Az ilyen intézke­dések meg fogják teremni a maguk gyümölcsét. De nem segíti ezt elő a külön vámsorompó, mely csak annyiban áll, hogyha behozunk valamit: többet kell érte fizetni, mint eddig. A magyar forgalom t. ház, a mint azt az el­múlt 24 év alatt tapasztaltuk, nagyon növekedett, és ámbár elismerem és sajnálattal ismerem el, hogy azon adatok, a melyek idevágólag világot vetni hivatva lennének, hiányosak : nem hiányo­sak azon adatok, a melyeket előbb jellemeztem. Ha a hivatalos adatok nem volnának hiányosak, bátor volnék t. ház, ez adatokra támaszkodva a forgalom erejét számokban kifejezve előadni; de tartózkodom ezt tenni. A napokban a t. pénzügy­minister ur egy igen eclatans adatot hozott föl ; őszintén megvallom, engem megdöbbentett, hogy egy közlemény, mely a kormány statistikai bu­reauiból kerül ki, ily falsumot tartalmaz. Pedig igy áll a dolog azon czikkre nézve, melyet a t. pénzügyminister felemlített, t. i. a dohánynál. Na­gyon sajnálatos, hogy ezen adatokat egy kissé na­gyobb körültekintéssel nem állították össze. Nem

Next

/
Thumbnails
Contents