Képviselőházi napló, 1875. XV. kötet • 1878. február 5–február 22.
Ülésnapok - 1875-348
'•' 848. crsiság-oí ölés február IS. 1878. 149 vényhozás közötti egyezkedés nehézkes apparátusát meg nem tűri s ennélfogva közösen tanácskozó, közösen határozó testületek felállítását igénylendi." A jelenlegi ministerelnök urnák beszédeiből nem akarok idézni, mert nekie saját beismerése szerint, akkor, az az 1867. május 27-kón a szive vérzett. A midőn tehát az előttünk fekvő kereskedelmi szerződési törvényjavaslatot, valamint az általános vámtariffát, melyeknek részleteibe — a tárgynak már sok oldalú szakavatott férfiak részérőli megvitatása folytán — ereszkedni nem kívánok, a részletes tárgyalás alapjául elfogadom: nem tartózkodom általánosságban kijelenteni, hogy én azt magam sem tartom tökéletes műnek, sőt sajnálattal constatálom, hogy a vámtariffa innen is, túlon is az ország lakóitól uj alakban ismét anyagi áldozatokat fog követelni. E tekintetben kész vagyok minden oly módositványt, mely mind két félre nézve javítást igór, pártolni. De azon esetre, ha a törvényjavaslatok csakugyan elvisellen rosznak fognánk bebizonyulni, ugy hiszem meg fogja azt a körülmények és tények kényszerítő hatalma változtatni, a minthogy az örök időkre kötött békeszerződések is körülmények folytán változnak és teljesülül fog azon — igaz. hogy nem igen vigasztaló — német sóhaj: „Alles was besteht, ist werth, dass es zu Grundé geht." E tekintetben egyébiránt bizom Oastelarnak is azon mondatában, miszerint egy rósz törvény tőli megszabadulásnak legjobb módja annak végrehajtása. Mint országos képviselő az emiitett tárgyilagossági és ezélszerüségi indokokból az ügy, az ország és monarchiának tán jói felfogott érdekében a törvényjavaslatok mellett nyilatkozom ; de egyszersmind elvtársaimmal együtt minden félreértés kikerülése végett kinyilatkoztatom, hogy ezzel a jelen ministeriumnak legkisebb bizalmat sem szavazunk, mert iránta egyáltalában bizalommal nem viseltetünk, mivel annak politikáját, kivált pénzügyi és beligazgatási tekintetben az ő eddigi tényei és a tett sajnos tapasztalatok nyomán áldástalannak és károsnak tartjuk, a mint ezt más alkalommal, névszerint a költségvetés tárgyalásakor már jeleztük. És itt erkölcsi kötelességemnek ismerem egész határozottsággal kijelenteni, hogy miután különösen a tisztelt belügyminister ur az 1876. XII, törvényczikkben újból körvonalozott szász Universitáshoz múlt évi Julius 14-ke óta több izben kibocsátott rendeletei által bármely szász honpolgárnak, ki nem csupán keresztlevele alapján kivan olyannak tekintetni, az ő irányábani bizalmáról teljesen lemondott, én ugy is mint Magyarországnak szintén szász ajkú igénytelen polgára, bár minő ő iránta való bizalom megszavazására magamat mindaddig képesnek nem érzem : mig a tisztelt belügyminister ur módot nem talál hatályosan intézkedni, hogy azon méltánytalanságok és jogsérelmek, a melyek a közelebbi időben az ő nevében és aegise alatt részint a királyföldből újonnan alakított némely megyék képviselő testületének, részint a szász universitás közgyűlésének törvényszerű többségei ellen a tanácskozási, szólási, határozhatási és tisztválasztási ugy a tulajdon feletti rendelkezési szabadság indokolatlan és persecutiv jellegű elnyomása, megrövidítése (Fölkiáltások: A dologra\ Mások: Halljuk 1 Halljuk!) Elnök: Bátor vagyok a t. képviselő urat figyelmeztetni, hogy a miket most mondani méltóztatott: azok nem tartoznak a napi renden levő tárgyhoz. (Helyeslések és más oldalról fölkiáitások : Halljuk] Halljuk!) Gebbel Károly: És az anyai nyelvnek a törvény kívánalmán és szellemén tul menő háttérbe szorítása irányában magokat a törvények őreinek tartó túlbuzgó közegei által a nemzeti öntudat és jogérzet súlyos és mólyen elkeserítő megbántásával okoztattak: mielőbb gyökeresen és megnyugtatólag orvosoltassanak és ezzel a kedélyeket folytonosan felingerlő, tehát a felülrőli forradalomhoz hasonlító erőszakos boldogitás szerencsétlen rendszerével szakittassék. Fájdalmas és keserű érzelmek rezgik át a szász népet és annak minden jobbjait a vele és választoltaival méltatlan elbánás miatt, mely elbánás mögött az úgynevezett államellenség olcsó vádja vagy gyanúsítása is lappang ; de melynek jogosultsága ellen én — daczára annak, hogy criteriumai hitelesen megállapitva és formulázva nincsenek, — határozattan tiltakozom. Megvagyok győződve, hogy ha az okozott jogsérelmek lényegével, a melyek nem pusztán specificus szász fájdalmak, hanem a jogot és alkotmányos szabadságot általában is érintik, a tisztelt ház tüzetesen megismerkedni és pártatlanul bíráskodni akarna: a történtek a t. ház helyeslésével és jóváhagyásával nem fognának találkozni. Ezen ügynek bővebb előadása azonban a mai napirend keretén lrivül esvén, ezúttal több mondani valóm nincs. Pulszky Ágost: T. ház! A jelenlegi nagy keretű vitában felszólalva, első kötelességemnek tartom minden ismétlést kerülni, s néhány rövid vonásban szorítkozni azon szempontok előadására, melyek reám szavazatom adásánál döntő sulylyal birnak, s melyeknek részletes fejtegetése — legalább az én figyelmemet eddigelé elkerülte.
