Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.

Ülésnapok - 1875-319

86 819. orszsíg'ős ülés deczemtjer 4. 1871. föl, hanem azoknak fonalán, a miket elébb mondtam, bátor vagyok a t. államtitkár ujat arra figyelmeztetni, miket előbb mondott. 0 ugyanis azt mondta, hogy magáról értetődik, hogy e fejezet s az átalános szabály szerint a segédek büntetendők. Ha e szakasz igy fogadtatik el, a mint szövegezve van : méltóztassék meghinni, akkor eo ipso egyetlen egy segédet sem lehet megbüntetni, mert nem képzelek oly esetet, nem a privát életben, annál kevésbbé a bíróság előtt, hogy a segéd, ki a lovagiasság szabályai szerint kötelezve érzi magát, azt mondaná, hogy a kiegyenlítés ellen törekedett, s akkor határozottan merem állítani, hogy annak alkalmazása, mire a t. államtitkár ur méltóztatott az előbb hivatkozni, hogy átalános szabálynál fogva a segédek megbüntethetek : teljesen illusorius lesz. Bn igen is, sem a tanukat, sem a segédeket nem akarom a büntess alól mentesíteni. A tanukat nem azért, mert utóvégre, ha a törvényhozás a párviadalt bűntettnek vagy vétségnek minősíti, akkor ezen párviadalhoz, bűntényhez vagy vétséghez előre meghiva megjelenik és azt végig nézi mint tanú, az jogérzetem szerint nem maradhat büntetlenül, nem lehet annyival kevésbé az a segéd, a ki ugyan törekedett, igyekezett a párbajt megakadályozni, de végre mégis részes a párbaj végrehajtásában. Egy van, a kit mentesíteni kell, s ez az orvos. Erre vonatkozólag bátor vagyok egy módositványt beadni, melynek értelme, hogy ugy a tanuk, mint a segédek minden esetben való mentesítése zárassék Id : hanem mondassák ki, hogy pusztán a jelen volt orvos marad büntetlenül. Ezt elégségesnek tartom. Ismétlem tehát azon kérésemet, hogy olv érO *•' <J telmü módosítást, mely szerint ugy a tanuk, mint a segédek, mihelyt egyszer a párbaj létrejött, végrehajtatott, büntetendők ; de nem büntetendő az orvos, méltóztassék elfogadni, vagyis a következő szerkezetet: „A párviadalnál jelen volt orvosok nem büntetendők." (Helyeslés.) Beőthy Algernon jegyző (olvassa Gulner Gyula módositványát.) A 300. §. következőleg szövegezendő: „A párviadalnál jelen volt orvosok nem büntetendők." Csemegi Károly államtitkár: T. ház! Van ennek némi jogosultsága. Az átalános elvből, melyet az előbb volt szerencsém felállítani, csakugyan az köketkeznék, hogy a segédek, a kik előmozdították, megkönnyítették a büntettet, megbüntessenek. De a mint az egész párbaj kivétel, és természeténél fogva kivételesen büntetendő cselekmény, ugy azon szempontból, mely által az a törvénybe jön, egész fonalán kivételes intézkedéseket igények (Helyeslés.) Méltóztassék megengedni, kétélű fegyver az! Egyrészről elég tétetik az igazságnak, ha a segédek megbüntettetnek; de másrészről megtörténik, hogy épen ily intézkedések által először visszariasztatnak a segédek a segédi functió elvállalásától és lesznek szabályellenes vagy hozzá nem értő emberekkel közvetített párbajok, a mi még sokkal nagyobb szerencsétlenség. De másrészről bekövetkezhetik még egyéb, — méltóztassék csak a kérdést minden részeiben áttekinteni, — oly szerencsétlenségek, melyek nem érijének fel azzal az egyik esettel, hogy azok, kik a párbajt elhárítani törekedtek, kik a büntetendő cselekményt elhárítani hivatásukhoz képest minden tekintetben közreműködtek, hogy ezek is büntetés alá vonassanak. Végre a szükség szülte, hogy ez a büntetendő cselekmény még fenáll. Engedjük neki a legtágabb teret arra, hogy a társadalom behatása folytán ezen szükség, a mennyire csak lehet, kevés esetre szorittassek; legkevesebb esetekre fog szoríttatni akkor, ha a segédek buzgón működnek közre arra nézve, hogy a párbaj elháritassék. Ha ez minden buzgóságuk daczára nem sikerül: ne tegyük őket felelőssé; mert akkor nem fogják elvállalni, adjunk tehát módot arra, hogy ha elvállalták ugyan, de buzgón működtek a párbaj megakadályozására, ez esetben büntetlenül legyenek. (Helyeslés.) Elnök: Fel fognak olvastatni a módositványok. Beőthy Algernon jegyző (olvassa Molnár Antal és Gulner Gyula módositvanyait.) Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 300. §-t az igazságügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni? (Ige?/.] Nem]) A kik elfogadják, méltóztassanak íelállaui. (Megtörténik.) A többség elfogadja, e szerint a módositványok mellőzve vannak. Tombor Iván jegyző (olvassa a XXI. fejezet czimét és a 301 — 326. §§-aí, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök: Azt hiszem t. ház, hogy elérkezett az idő, melyben Schwarz képviselő ur fogja interpellatióját a házszabályok szerint beterjeszteni, s azért a tárgyalást félbeszakíthatjuk. (Helyeslés.) Schwarcz Gyula: T. ház! Azon esetben, ha biztos kilátás van rá, hogy ezen most tárgyalás alatt lévő nagyfontosságú, lényeges codex ma letárgyaltathatik, , kötelességemnek tartom interpellátióm megtevését a mai napról elhalasztani, azért bátor vagyok részemről azon alázatos kérdést intézni az igen t. elnök úrhoz, miután az előadó ur azt mondotta, hogy a hátralevő idő alatt elolvasni sem lehetne : reményli-e ő, hogy még ma az egészet elvégezhetjük? Elnök: Kérem, méltóztassék nekem is megmagyarázni, mert nem értettem szavait,