Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.

Ülésnapok - 1875-318

50 318. országos ülés űeczember 3. 1877. tem volna azt a kár megtérítésével pótolni; észrevételem azonban nem erre vonatkozik. Az mondatik továbbá: „a 216. §. esetében pedig egy évig terjedhető fogsággal és négyszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő." A 216. §. pedig arról szól, „ha a tárgy értéke 100 forintot nem halad felül." A hamis eskü ugy nagy mint kis összegre nézve egyenlőn megbecstelenítő cselekmény; mégis ha az összeg nagyobb, de a esí'lekmány nem iufámisabb, a hamis eskü börtönnel büntettetik, mely nagyobb becstelenitéssel járó büntetés; ha pedig az összeg kisebb, csak fogházzal büntettetik, a mely legenyhébb és még a kihágásokra, politikai- és sajtóvétségekre is csak ilyen szabható. Hogy e különbség tétetik ott, a hol a hamis eskü bebizonyíttatott, helyesnek nem tartom, én fogház helyett ily esetben mindig börtönt vélnék alkalmazandónak, miután a cselekmény erkölcsi tekintetben mindkét esetben egyenlően becstelenitő, akár aztán valaki 10,000 vagy 100,0üü, akar 1,000 forintra terjedő kárt okozott. Csemegi Károly államtitkár: T. ház! Én azt hiszem, hogy a t. képviselő ur a fogházbüntetést összetéveszti &i állam fogház büntetésével. Azok a cselekmények, melyek természetüknél fogva soha sem becstelenitők, azok nem fogházzal, hanem állami fogházzal büntettetnek. Az államfogház azon bűntettekre alka'mazratik, melyek a sajtóvétségekre vagy politikai vétségekre és hasonlókra vonathoz iák. melyek az úgynevezett cnstodia honesta elnevezés alatt nem fogházzal, hanem állami fogházzal büntettetnek. Tehát a cselekmény neme, jelleme egy cseppet sem változik az által, hogy arra fogházbüntetés szabatik ki. Másiiént állana a dolog, hogyha állami fogház szabatnék ki, tekintet nélkül a tartamra, mely nem tesz különbséget. Én megvagyok győződve és a törvényjavaslatnak előbbi szakaszánál törtónt szavazásnál fogva is bátorságot veszek magamnak kimondani, hogy a 100,000 frtig való megkárosítás és csupán csak a 100 frtig, mint maximumig terjedő megbüntetés között még is csak óriási különbség van. Az első esetben tehát magasabb lesz a büntetés, a másodikban csekélyebb. Az első esetben a végtelenig megy a károsítás, a másodikban pedig legfölebb csak 100 frtig károsodnánk az illető, és ezért a büntetés is enyhébb. Ugy hiszem, hogy bekövetkezhető kár, és e kárnak rendkívüli különbsége által eléggé indokolva van ezen intézkedés, és ezért kérném a t. házat, hogy méltóztassék a törvényjavaslatot e tekintetben is elfogadni. Csak még egyre vagyok kénytelen válaszolni. (Halljuk!) A t. előttem szólott képviselő ur azt mondotta, hogy ő azt kívánta volna, hogy a magasabb büntetés helyett az illető az okozott kárban marasztaltassék. Engedelmet kérek, minden okozott kárnak megtérítése a büntetésen fölül, olyan valami, ami soha és semmi körülmények között, tehát egyátalaban nem állhat összeköttetésben a büntetéssel, mert a ,.culpa semper imputari, semper praestari debet". Ezen elvet már a régi magyar törvény is elfogadta. A kártérítés, mondom, a büntetéssel semmi összefüggésben nincsen ; ennélfogva ennek is megfelel a törvényjavaslat. Kérem azért a t. házat, méltóztassék ezen §-t is elfogadni. (Helyetlés a közepén.) Elnök: Fel fog olvastatni Zay Adolf képviselő ur módositványa, Beőthy Algernon jegyző (olvassa): „A második sorban felveendő ezen szavak helyett: „fő-, pót-, becslő- vagy felfedező esküt tesz" teendő: „mint peres fél, vagy annak helyébe hamis esküt tesz". Elnök: Méltóztatik a t. ház a 219. §-t az igazságügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni "? (Elfogadjuk.») Én azt hiszem, t. ház, hogy a 219. §. elfogadtatik. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a 220. §-t.) Simonyi Ernő: T. ház! Én szívesen elfogadom ezt a szakaszt, hanem bátor volnék egy kérdést intézni a t. minister úrhoz, vagy bárki máshoz : méltóztassanak nekem megmondani, hogy miként fogom megtudni a magyar törvényekből, ha valamennyit áttanulmányozom is, hogy mi az a katonai becsületbeli bíróság, mert az van itt mondva, hogy a katonai becsületbeli bíróság előtti ügyekben a polgári személyek által elkövetett hamis tanuzás esetében is ugyanazon eljárás alkalmazandó. Hát mi ez a katonai becsületbeli bíróság ? Van-e arról a magyar törvényeknek tudomása, hogy ilyen bíróság létezik, és ha igen, hol létezik, ós ki alkotta? Erre nézve kérek felvilágosítást. Pauler Tivadar előadó: T. ház! A közös hadsereg intézményei a mi törvényeink ótalma alatt is állanak, a közös hadseregnek fennálló szabályai szerint vannak bizonyos, nem a párbajra vonatkozó, hanem egészen más kihágások, melyeket a katonai tiszti becsülettel összeegyeztethető knek nem tartanak. A szóban forgó bíróság formális bíróság, de ugy neveztetik, hogy becsületbeli bíróság Itt nem mondatik egyéb, mint az, hogy azon polgári egyén, ki ott tesz hamis tanúságot, — miután ennek folytán azon tiszt megfosztatik állásától, tiszti rangjától, — büntetés nélkül ne maradjon. Miután ezen intézmény de facto és de jure fönnáll a közös hadseregben, azért vétetett föl ezen intézkedés a tárgyalás alatt lévő §-ba. Helfy Ignácz: T. ház ! Igaz, én is hallottam, hogy ilyes valami bíróság, a milyent a t. előadó