Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.

Ülésnapok - 1875-341

341. országos Illés február 4. 1878. 39] zek a mondottakhoz, mert részben conclusíóját képezik azoknak, a miket mondtam, s ezen megjegyzéseimet intézem mindazokhoz, kik a kiegyezést elvetik és jobbat akarnak és hisznek elérhetni. Figyelmeztetésem szól mindazoknak, kik. mint gr. Lónyay Menyhért is mondták: tökéletesíteni kell azt, a mi 1867-ben létrejött, többet, jobbat kell annál kivinni. Kérdem, hogy az adott viszonyok nagyon alkalmassá tették-e erre a talajt ? Nagyon előkészítve találtuk-e mi a talajt az adott viszonyok által, hogy erősebbek legyünk azon érdekharcában, mely köztünk foly. (Helyeslés a középen.) Vajon egy consolidált hitellel, egy rendezett pénzügy gyei, évek bősége által megerősödött vagyoni állapotokkal kísértek fel az útra. mikor az alkudozást kezdtük. (Élénk helyeslés a középen.) Ilyet adtak-e a viszonyok? Nem adtak. S ma azt követelik tőlünk : miért nem szereztük vissza azt, mit az önmagának viszaadott ország felpezsdülő, teljes erejében, a maga szűz hitelével, s akkori jobb politikai viszonyai közt, nem bírtak létesíteni: mondom, hogy most, a midőn a viszonyok oly kedvezőtlenné „tették állapotunkat: mi szerezzük mindezt meg'?! (Elénk helyeslés a középen.) Azon fontos, azon államférfiúi tekintetek súlya, amelyek az 1867. örök emlékű és érvényű XII. t.-ez. alkotóinak eszében ós kezében azt dietálták, hogy — most fontosak, mert számosak a kölcsönös érdekek — időnkint kereskedelmi és vámszövetség fog köttetni; azon tekintetek súlya ma, kérdem : nem áll-e fenn; kérdem, hogy azon tekintetek, melyek tanácsossá, melyek politikailag szükségessé tették 1867-ben, hogy az 1867; XH t.-czikknek ezen elve alapján létre jött az 1867 : XIV. t.-ez., azon tekintetek nem kisértek-e bennünket is, nem nehezedtek-e a mi alkotásunkra is? Kérdem, hogy mi egyéb előtt hajoltunk meg mi, mint meghajoltak az 1867-iki törvényhozók? Ha azoknak kellett e tekintetek előtt meghajolni, amit okosan, bölcsen és helyesen tettek: coneedálni és meghajolni kellett, azok előtt mi nekünk is. (Ellenmondás a baloldalon.) Én azonban, t. ház, arra nézve jobb-e, roszabb-e ez az egyezség, senki nézetének jogosultságát kétségbe nem vonom. Az ország ' joga épen áll, a 10 év lepergett, az ország ugy élhet e jogával, mint tanácsosnak, amint érdekeire nézve czélszerünek és szükségesnek taríja, és arra nézve, mit kövessen az ország, ugy adhatja tanácsát mindenki, ahogy legjobb meggyőződése sugallja. Teljesen beismerem jogosultságát minden vádnak, szemrehányásnak arra nézve, hogy miként vitetett a tárgyalás. Ezt mind beismerem ; de egyet még sem fogadhatok el, egyet, semmi körülmények j közt nem vagyok képes Lónyay Menyhért gr. képviselő ur irányában válasz nélkül hagyni," a j mit el kell magamtól hárítani, a mi ellen protes- ' tárnom kell ós ez az: mintha az 1867-iki XII. t.-cz. alap föltótelei és biztosítékai feladva lennének. Lónyay Menyhért gr. képviselő ur ezt állította, de bebizonyítani elmulasztotta, mert ezt bebizonyitani bajos is lenne. {Elénk helyedés a középen.) Mert az 1867-iki XII. t.-cz. egyetlen egy tétele, egyetlen egy betűje, egyetlen egy szava módosítva, sértve, illetve nincs; és én félek attól, hogy az 1867: XII. t.-cz. — mert arról van szó — szellemének megsértéséhez közelebb járnak azok, kik a különvámterületet állítják oda, bár nem egyedül kizárólagos eszközként, hazánk érdekeinek megóvására, de mint a pénzügyi előnyök bőségszaruját, melyhez csak nyúlni kell, és csak ugy fog hullani belőle az áldás. (Elénk helyeslés a középen.) En t. ház! ezen egyezséget minden irányban kielégítőnek, jónak, tökéletesnek nem mondom, nem az. Ezen egyezségnek megvannak a maga hiányai, ezen egyezség egyes rendelkezéseiben, a, mi követeléseinknek, és beismerem, jogos, igazságos követeléseinknek lemondásáról van szó ; de t. ház ! én azt hiszem, hogy azt, amit ezen egyezség hiányost tartalmaz, nehéz idők alatt is, a nemzet munkával, ^takarékossággal orvosolhatja. (Ellenmondások balfelöl.) Keresztül fogja élni a nemzet e nehéz időket, és ha jönnek jobb idők, javítani fog állapotain és javítani fogja ezt is. De t. ház, rögtönzött mesterséges eszközöktől, én azt, amit a másiktól, a mely nehezebb, a munka és a takarékosság útjától várok: várni nem tudom. A munkásság és takarókosságtól igenis várok, mert át vagyok hatva azon szavak örök igazságától, melyeket a nagy Franklin saját hazája fiaihoz mondott, midőn okként apostrophálta őket: ha valaki nektek azt mondja, hogy munka és takarékosság nélkül lehettek gazdagok és vagyonosak, az nektek legnagyobb ellenségtek, mert azon ember nektek mérget nyújt. (Élénk helyeslés a középen.) Ajánlom a t. háznak a törvényjavaslatok elfogadásit. (Zajos élénk helyeslés és éljenzés a középen.) Elnök : Öt perezre felfüggesztem az ülést (Szünet után.) Elnök: Méltóztassanak helyeiket elfoglalni, a tanácskozást folytatjuk. Irányi Dániel: T ház! Nem fogok az előttünk fekvő törvényjavaslatok tüzetesebb bírálatába ereszkedni; nem fogom azoknak kétes előnyeit bizonyos hátrányaikkal összehasonlítani; azoknak feladata ez, a kik a vámközösség alapján állanak és módosítva és javítva bár, de készek ily törvényjavaslatokat elfogadni. En az önálló vámterület híve sem ezen, sem más a vámközösség alapján készült előterjesztésekhez nem járul-