Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.
Ülésnapok - 1875-341
388 341. országos ttlés február 4. 1878. mészetes körülmények között, melyekben ezek az adatok készülnek, sem az osztályozásra, sem az értékelésre nem lehet ott helyes mértéket felvenni. Csak egy pár czikket fogok felhozni, a melyet sokkal drágább értékben vesz fel ami statistikai hivatalunk, mint azon kimutatás, a mely az egész monarchiának forgalmát mutatja, s mely az utolsó ! kipuhatolbatások szerint állapítja meg az értéket. így addig, a mig a selyem 3400 frt értékkel vétetik fel nálunk, a monarchia statistikai kimutatásában 2400 frttal van felvéve ; a mig az apró áruk 890 frttal vétettek fel itt, csak 400 frttal I vannak felvéve ott; mig a lenáruk 120 frttal I szerepelnek, addig itt 40 frttal számittatnak ; bőr 235 itt, 122 ott. Méltóztatnak látni a különbö- | zetet. j Tovább megyek. Hogyan lehessenek alaposak azon kimutatások, melyek azzal nem törődnek, s ez ma máskép nem is lehet: mi honnan ered, hanem azt veszik számba, mi hol rakatik ki a vasúton ? — így í. ház, megtörténik, hogy pl. — és ez a kimutatásoknak legerősebb kritikája, mely hez több commentár nem is kell — kimutatják, hogy 1873-baü 26.000,000 értékű dohány hozatott be. Hogyan ? Ugy, •— és ezt a systemát kell követni a mai apparatussával és adataival a kimutatások szerkesztésénél átalánosan, mert egyéb adatokkal nem bírnak, — hogy pl. minden dohány, mely Pozsonyban rakatik le azon czélból, hogy azt onnan kocsin a hainburgi gyárba vigyék, magyar importnak vétetik, mert Pozsonyban rakatik le. Amit mi a fiumei gyárba küldünk, szintén magyar importnak vétetik, mert ott szállíttatik ki ; ami dohány Galicziából az osztrák regié számára Budapesten keresztül Karinthiába és Stájerországba szállíttatik, minthogy Pesten lerakatik ós Budán felrakatik, magyar importnak vétetik s igy kihozzák a 26 millió dohány-importot. Pedig a magánosok 379,000 frt értékű árut hoztak be, — ezt tudjuk az engedélyekből ; mi pedig kiadtunk összesen a regiere 12 milliót. No már 12 millióból, melyből a külföldi dohány bevásárlására akkor 7—8 millió fordíttatott. 20 millió értékű dohányt csík nem lehet vásárolni. {Helyeslés, a középen.) Így van ez a statistikai basissal, nemcsak erre, hanem más czikkekre nézve is. Ha valaki felakarja venni, hogy mennyi az az import, mely után esetleges külön vámterület mellett vámot lehetne szedni, akkor ezen értékeket nagyon kellene devalválni, és ez az első leszállítása, első csorbája a :0 milliónak. Mi a másik csorba ? Mondtam nem ismerem el a másik tényezőt sem, t. i. a 8% alaposságát. Miért? Lónyay Menyhért gr. azt mondja, e mellett jönne be a 20 millió jövedelem. Ezen 8% át- | lag véve oly magas, hogy méltóztassék csak meg- | hallgatni egy pár igen sporaclice kiszedett articulust, a mely az uj tariffa szerint — nem is a régi szerint — 8%-nál sokkal kisebb. Méltóztassék azután fölvenni, hogy azon czikkek, melyekről szó van, hányadrészét teszik a forgalomnak, és akkor megközelitő, képet nyerünk az iránt, hogy az egész forgalomra lehet-e 8%-ot felvenni ? Például a lenáru 4, selyem 7, áruksörtéből 2, papíráruk 3, bőráruk 2 1 /,, faáruk 2. üvegáruk 5, vasáruk 6, agyagáruk 3, fémáruk 3, apróáruk l ! / 2 perezen ttel vannak megvámolva az uj tariffa szerint, a régi tariffa szerint pedig alább. Igaz, vannak egyes czikkek, melyeknél a százalék magasabb. De méltóztassék a magasabbakat venni, pl. a gyapjuárukat. Maguk a gyapjuáruk az uj tariffa szerint körülbelül a legmagasabb vámemelés alá esnek, s még itt is egészben az értékhez képest átlag nem anynyival magasabb a vám. hogy az összes czikkekre az átlagot annyira emelné. Ha igy áll a dolog, nem kell-e egy másik csomót leszámítani, mert 8% átlag leszámítás túlságos magas ? Azután t. ház van itt még valami, mit le kell számítani, mit gr. Lónyay Menyhért képviselő ur nem méltóztatott figyelemre méltatni. {Halljuk.) Le kell számítani azt, hogy köztudomású dolog és ugy van a vasutaknál, a postánál és mindé nütt, hogy minden forgalom a világon, mihelyt nehezíttetik, mindenesetre csökken ós visszamegy. Azt hiszi valaki, hogy vámsorompó mellett akkora volna a forgalom, mint anélkül? Azt hiszem: nem. A harmadik körülmény, a miért le kell szátani, — ezt gr. Lónyay képviselő'ur is emiitette — egy bizonyos összeget: az a költség, a mibe a vámsorompó kerül. Azt hiszik-e, hogy a 400,000 frttal fön lehetne azt tartani? Millióba fog az kerülni. Méltóztassék felvenni, hogy a mi határunk nem lenne sokkal kisebb, mint az egész monarchia határa. És mennyivel lenne kisebb a mi költségünk , midőn az egész monarchiára nézve 1.800,000 frtba kerül. Aztán t. képviselőház, le kell számítani még egyet: azt a vámjövedelmet, a melylyel ma bírunk. {Halljuk!) És az nem három millió, mint azt a különvélemény beadói számítják, mert nem lehet vámjövedelemből kiszámítani, mi marad a restitutióból. A restitutió kérdése nem tartozik ide, az más szempont alá való, mert ha a vámjövedelem kiszámításáról van szó, akkor nem a nettót kell venni, hanem a bruttót, az pedig 20 millió. Ennek 30 0 / 0-ja hetedfél millió. Ezt is méltóztassék beszámítani, de akkor a 20 millió frt nagyon le fog olvadni, — nem tudom ugyan, hogy mennyire, mert azt biztosan kiszámítani nem lehet, de hogy le fog olvadni, azt én ezen biztos tényleges adatok alapján határozottan állithatom,
