Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.

Ülésnapok - 1875-341

341. országos ülés február á 1878 387 nem, hogyha haeresis az 1867-iki törvények ellen az, hogy ezen törvénybe az öt évi felmondás nincs felvéve, akkor engedelmet kérek, ez a haeresis azonos ezzel, a melyet gr. Lónyay t. képviselőtársam minister korában előterjesztésében elkövetett mert az általa előterjesztett törvényjavaslatban sem volt benne az öt évi felmondás. Beletették azt az osztrák birodalmi tanácsban, és itt ezen módosítás elfogadtatott, (ügy vanl a középen.) Ha tehát azt öt évi felmondás fel nemvétele nem volt haeresis az 1867 : XII. t.-czikk ellen, akkor nem haeresis az ma sem. {Tetszés a középen) De t. ház, mi az a jobb, a mi javasoltatik ? A jobb: külön vámterület, vagy provisorium uj egyezkedéssel más alapokon, mint gr. Apponyi Albert t. barátom javasolta, vagy pedig provisorium és utána uj egyezkedés azon határozati jajaslat értelmében, melyet gr. Lónyay Menyhért t. képviselőtársam beterjesztett. Én azt gondolom, hogy nem lesz fölösleges, de részemről talán kötelesség is, hogy mindhárom positiv megoldási módról elmondjam nézetemet. (Halljuk !) T. ház ! A külön vámterület felállításának következéseit egyhamar belátni nem is igen lehet. A különvámterület — a nélkül, hogy bővebben vizsgálnám annak jelentőségét — jelenti, s ez iránt mindenesetre tisztában vagyok, nem többé az érdekek versenyét, hanem harezát, nevezetes tágítását azon kötelékeknek, melyek az egymásra utalt két állam-felet most összekötik, mely az anyagi téren kezdődnék, de hogy hol végződnék: azt ma hamarjában megmondani nem lehet. En t. ház, gr. Lónyay t. képviselőtársam beszédének azon részével, hol azt mondja, mit ártana különvámterület a monarchia tekintélyének, hiszen 1848 előtt is fenállott az ? nem érthetek egyet. Nem azért, mert önmaga is megfelelt erre, mondván, hisz ez nem volt egyéb, mint vámsorompó harminczadokkal Magyarország ellen intézve, de különvámterületnek azt még nevezni sem lehet. Én Lónyay t. képviselőtársam beszédének egy másik részével tartok, hol ezzel ellenkezőleg azt méltóztatott mondani, hogy semmi sem képes a viszonyokat annyira meglazítani, mint a külön vámterület, az összetartósságot ugy kifejezésre juttatni, mint a közös vámterület, és semmi sem képes Magyarországnak, mint földmivelő országnak érdekeit a forgalmi szabadság áldásainál fogva kielégíteni. Azt hiszem, kissé bővebben kell foglalkoznom a külön vámterületnek azon oldalával, mely oly sok irányban mint panaeea állíttatik oda, t. i. a pénzügyivel, szükséges, hogy ezzel tisztába jöjjünk. Az mondatik, — és őszintén megvallom, rég kerestem az alkalmat, hogy valahára szabad legyen nekem is azon sok számítást, melynél a sok uj milliótól csak ugy szédeleg az embernek a feje, — megvizsgálni, vajon alaposak-e, vagy sem? Simonyi Ernő képviselő ur azt mondja, hogy 24 millió a legkevesebb, a mit tiszta ajándékként Ausztriának adunk. Lónyay gróf egy kicsit magasnak tartja azon számításokat, melyek a túloldalról felhozatnak, de részéről szintén nem nagyon alacsony számítást.állit fel, mondván: 180 millió lesz a mi behozatalunk, ennek 8°/

0-os vámja 20 millió, ez a vámjövedelem. Ehhez hozzá számítván a fogyasztási adó" ós a restutitio plus-át, kihoz" egy 20 milliót nevezetesen meghaladó öszszeget. Hát először is, t. ház, az iránt akartam magammal tisztába jönni, de megvallom, nem egészen sikerült, hogy ezt a 20 milliót t. képviselőtársam melyik theoria szerint számította ki. Azon theoria szerint-e: hogy nem szabad több vámot kivetni, mint a mennyit az állam szükséglete magával hoz; mert e theoria szerint, ha az iparczikkekre igen alacsony vám vettetik ki, a 20 milliót semmi körülmények közt nem fogjuk elérni, de még csak meg sem közelíteni. Vagy pedig azon második theoria szerint számitja-e ki, mely szerint a 8%-ot, mint átlagos vámot állítván fel, igy hozza ki a 20 milliót ? De akkor t. képviselő ur, hogyan vagyunk azzal a szabadkereskedelmi theoriával ? Mert az, aki 8°/

0-os vámot vesz fel átlagul, az nem szabad kereskedő többé : (Helyeslés a középen.) az ne mondja ezen javaslatra, hogy az colonialis rendszer, mert az ő rendszere ennél sokkal colonialisabb. (Helyeslés a középen) Megkísérlem ezt a számítást egy kissé közelebb megvizsgálni. Azt mondja, 250 millió a behozatal, 8% a vám, itt a 20 millió. Engedelmet kérek, én sem az egyik, sem a másik tényezőt, sem a 250 milliót, sem a 8%-ot a magam részéről, a magam gyarló bíráló tehetségem segítségbe vételével alaposnak nem ismerhetem el. Az a 250 millió hogyan jő ki? Ez az összeg vétetett azon forgalmi statistikai adatokból, melyek közkézen forognak és mutatják Magyarországnak u. n. bevitelét. En t. ház, ezeknek a statistikai adatoknak — s ezt a házban gr. Lónyay és az imént Bittó István t. képviselő ur beismerni szívesek voltak, — alaposságot, fontosságot tulajdonítani nem vagyok képes. De ha nem tulajdonitok neki fontosságot, ha Lónyay Menyhért gróf is csak ezután akarja az adatokat keresni az ő határozati javaslatával : akkor ne is építsünk azokra oly nagy következetességgel. Azon 250 millió ugy jön ki, hogy felvesznek értékeket, melyek, hogy mennyire ingatagok, nem helyesek, azt csak két példával fogom illustrálni. Nem fogom bebizonyítani akarni, hogy valóságban mennyi a bevitel; de azt befogom bizonyítani, hogy az a 250 millió igen is sok, hogy az nagv részében illusió. Azon ter49*