Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.

Ülésnapok - 1875-341

341, országos ülés február 4.1878, 381 T. -ház! Praecis számításokat arra, hogy milyen nagy lesz ezen teher, felállítani lehetetlensége hozzávetőleg számították önök is mindannyian, kik ezen tételt bírálat alávették; én e hozzávetőleges számitásokba nem akarok beleereszkedni, csak annyit mondok, hogy nem milliókban fejezhető ki a megterheltetés, melyet a posztónál a vámemelés a fogyasztóra nézve maga után von, hanem kifejezhető igenis százezrekben a külföldről bejövő szöveteknél, s talán egy vagy másfél millióban, vagy legfölobb valamivel azon tul azon szöveteknél — a legrosszabb arányokat is véve föl, —melyek Ausztriából jönnek be. (Ellenmondás, balfelöl.) Önök ezen kételkednek? No hát t. képviselő urak, ámbár nem akartam, igen röviden rámutatok: hogyan áll tulajdouképen a dolog. (Halljuk!) Ha felveszem azon egész összeget, mely a kérdéses angol árukból Magyarországba bejő: bejön körül belül 9—10 ezer métermázsa. Ida felveszem a legrosszabb arányt, mely az egyes categoriáju posztókra a vámemelés folytán bekövetkezhetnék, ha felveszem a President, Pilot és az Union szövetek közt azt az arányt, a melyei; a legrosszabb esetben felvehetőnek jeleztek maguk a szakértők ; ha felveszem mindezeket, akkor azt a calculust hozom ki, hogy az angol pótconventióval szemben 470.000 frt, az 18G8-iki vámtariffával szemben pedig 300 és néhány ezer forint az, a mi ezen behozatal után a magasabb vámban fizettetnék. De nézzük: a valóságban fog-e ezen összeg fizettetni'? Azt hiszi valaki ebben a házban — pedig mondom, a legrosszabb arányokat veszem föl, — hogy ezen egész összeg kizárólag és teljesen a fogyasztót fogja terhelni, hogy az angol g

f

yáros nem fog igyekezni termelési arányának megválasztásával, termelési technikájának íökélyesbiíésével ezen a vámon bizonyos mértékig kifogni"? (Ellenmondások). Ha önök nem hiszik, legyen szabad egyet említenem (Halljidi!) Nem veszem a magunk érdekelt embereinek nyilatkozatait, hanem magukét az angol posztógyárosokét, kik ebben leginkább vannak érdekelve. A yorkshirei egyesült kereskedelmi kamarák bizottsága kiszámította, hogy a legrosszabb esetben 300,000 frtra megy az összeg, a melyre az annak idejében tervezett vámemelés tehető ; pedig az sokkal nagyobb volt, mint a mely jelenleg a ház előtt van. Beismerem, hogy az osztrák áruknál is lesz tehertöbblet. De kérdem azon képviselő urakat, kik ezt a többletet oly véghetlen nagy számokkal tüntetik föl, kérdem igen t. képviselőtársamat, gr. Lónyay Menyhért urat: (Halljuk!) lehet-e azt állítani, mit ő szíves volt mondani, hogy tudniillik 8—9 millió frtnyi tehertöbblet az, mely a tervezett összes vámemelésből származik? Szerinte ugyanis 25 perczenttel emeltetnek a vámok, pedig 20 millió frtot tevén ki, az ő nézete szerint az, mit eddig fizettünk Ausztriának vámokban : 28—30 millió az az összeg, melyet ezután fizetnénk és e szerint 8 millióval többet fogunk ezentúl fizetni, mint a mennyit fizettünk eddig. A mint később rá vissza fogok térni: nekem az iránt is erős kételyeim vannak, hogy 20 millióra tehető-e azon összeg, a melyet ipa/ríermékekért vám fejében most Ausztriának fizetünk. Ismétlem, ki fogom fejteni, hogy ezen szám nem alapos, és ebből azután az következik, hogy 25°/

0-kal és az arany ágioval absolute nem hozható ki a 30 millió, mert maga az alap, a melyet oly nagyon emelt gr. Lónyay, nem áll. De kérdem, lehet-e azt mondani, hogy átlag 25%-eI emeltetnek a vámok, lehet-e egyáltalában egy átlagos emelésről beszélni ? Én azt hiszem, hogy nem lehet. Hisz a tariffának oly tömérdek osztályai, az áruczikkeknek oly különböző értéke mellett a diamétert ezen a módon kiszámítani teljesen lehetetlen, (Elénk helyeslés a közepén.') Hisz önök mondják, nem csak én, hogy nem bírunk adatokkal. Ha nem bírunk adatokkal: lehet-e oly apodictikus biztonsággal egy határozott számot megnevezni ? lehet-e azt mondani, hogy épen 25°'

0 az emelés? (Helyeslés a középen.) Én adatot nem hozok fel arra nézve, hogy mennyi: mert biztos adat erre nézva nincsen; de épen azért, mert a megelőző adatokat — a mint ezt ki fogom fejteni —• praecarius természetiteknek hiszem: épen azért nem fogok belőlük levonni következtetést. Csak egyet leszek bátor felemlíteni. A legnagyobb emelés, a mely ebben a tarifában van s a mely ellen e házban annyi támadás intéztetett: a gyapjúszöveteknél fordul elő ; a többinél jó részt az emelés úgyszólván minimális. E szerint azon 8 — 9 milliónak, a mit mint többletet kiszámítani hallottam, túlnyomó nagy része kell, hogy ebből a tételből származzék. Nézzük áll-e ez t. ház ? Én egy egyszerű combinátiót kísérlek meg felállítani minden praetensiója nélkül annak, hogy a nélkül számaim apodictice biztosak. Kiszámítottam, mennyi gyapjú evártafik fel posztóvá Ausztriában: kiszámítottam, mi a kivitel és mi a bevitel és mi marad tehát a belconsumtióra és ebből nézetein szerint alaposabban deducálhatom, mint azokból a praecarius forgalmi adatokból, hogy micsoda mennyiségű posztó az, a mit Ausztriából Magyarországba behoznak. Igen egyszerű a számítás — mondom, hozzávetőleges számítás ez is, — de szolgáljon ez is némi adalékul, mikor igazságos kritikát akarunk gyakorolni. (Halljak \) 309 ezer m.-mázsa gyapjú dolgoztatik fel Ausztriában, ha ebből 56%-ot veszünk — ezt veszik a szakértők, ezt veszi a technika — mint kész árut. a mely ebből kikerül, 173 ezer mázsát nyerünk. Ha ebből leszámittatik a külföldre kivitt 31 ezer mázsa gyagjuáru,