Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.

Ülésnapok - 1875-317

MJ 317. országos ülés deezember 1. 1877. szeriti, vagy valaminek elhagyására kényszeríti a bíróságot, például kényszeríti, hogy ne fogassa el vagy ítéletet ne mondjon valaki fölött, és mindezt erőszakkal vagy fenyegetéssel teszi. Ebben áll a bűncselekmény. Hogy az ily cselekmények büntettek, és hogy nagy büntetést érdemelnek, abban ugy hiszem, e házban kétkedni senki sem fog. Mert ha a megye vagy bíróság erőszakkal vagy veszélyes fenyegetéssel kényszeríttetik valamire: annak szabadsága meg van bénítva, azon jog, mely az egyes embert is megilleti, elvonatik oly orgánumtól, mely a rendnek, a jognak fentartására a törvény által van kirendelve. Azt mondja a t. képviselő ur, hogy lehetnek rendkívüli körülmények. Vajon azért, mert egyes esetekben egyes közeg vagy hatóság tévedhet: szentesitsük-e mi a törvényes hatóságok elleni ellenállásnak azon nemét, mely az erőszakban, a veszélyes fenyegetésben áll? Ha az illető okait fejtegeti és kimagyarázza, hogy ezt vagy azt nem tehetem: ez nem tartozik ezen §. alá, E §. csak azokat fenyíti, akik erőszakkal vagy veszélyes fenyegetéssel élnek. Aztán nem fogja-e a biró az enyhítő okokat és rendkívüli körülményeket tekintetbe venni? hiszen nem a sértett féltől, például a falusi bírótól függ az, hogy miképen bánjanak el azon emberrel, aki nem tette azt, a mit az a falusi biró rá parancsolt, hanem a bíróságtól függ. Hogyha pedig valamely biró visszaél a maga hatalmával, ezen esetre meg vannak a büntető törvénykönyv többi rendelkezéseiben az illető nagyon súlyos büntetések; méltóztassék elolvasni a hivatali bűntettekről szóló fejezetet, ott leli a fenyítéket, mely az ilyen visszaélő bírót érni fogja. Amit a hamis vadról, becsületsértésről méltóztatott mondani a képviselő ur, az igaz, hogy ezek súlyos bűncselekmények, de ezekről más fejezetek szólanak, azok ezzel semmi összefüggésben nincsenek. A most tárgyalt §§. erőszakról és veszélyes fenyegetésekről szólnak, melyek a törvényes körökben eljáró hatóságok ellen intéztetnek. Az igaz, hogy nem válik valamely nemzetnek diszére, ha nagyon szaporítja a bűntények statistikai táblázatát, ha abban igen sok bűnös fordul elő; ámde nem abban fekszik a szégyen vagy dicséret, ha nagy a bűntények táblázata ; hanem magukban a cselekményekben. Azáltal, hogy mi olynemü cselekményeket, mint a minőkről itt van a szó, meg nem fenyítünk: az által elérhetjük ugyan azt, hogy kevesebb lesz a bűnösök száma a statistikai táblázatban; de el fogjuk érni másfelől azt is, hogy társadalmi rendünk felforgattatik, hogy törvényes hatóságaink hivatalos köreikben akadályoztatnak, és így sokkal nagyobb baj származik ebből, mint ha egynehány bűnössel több van a táblázatban. Hogy egyesek is elkövethetik az erőszakot és a veszélyes fenyegetést, azt mindenki elismeri. Aki puskával és egyéb fegyverrel reá rohan a bíróra, hogy kényszerítse valamire, vagy azzal fenyegeti, hogy megöli, ha ezt, meg ezt nem teszi: az bűntettért követ el, és lakolni fog a polgári rend ós a közbátorság érdekében. T. képviselő ház! Ha meg nem védelmezzük a mi bíróságainkat, a mi municipiumainkat. testületeinket, ha meg nem védelmezzük a hatóságokat az egyesek vagy tömegek erőszakoskodásai ellen, még pedig a nem szóval, hanem tettel való erőszakosság és veszélyes fenyegetés ellen : ugyan hová fogunk jutni a mi viszonyaink közt a polgári renddel, a hatóságok auctoritásával? Én ezen §-t a legszükségesebbek egyikének tartom, és minthogy nagyon világos és semmi homályt benne nem látok, a biró ezen törvény szerint és minden egyes concret esetben meg fogja ítélhetni: meg van-e sértve a törvény, vagy nincs? ezért a §. megtartását kérem. (Helyeslés a középen.) Remete Géza: T. ház! Azok után, amiket az előadó ur mondott, kevés mondani valóm van, mert tökéletesen egyetértek ezen §. intentiójával és magamévá teszem az előadó ur indokolását. Kijelenteni, hogy részemről valóban lehetetlenségnek tartanám elősorolni és itt a törvényben részletezni mindazon eseteket, melyekben ezen bűntényt valaki elkövetheti; mert a hatóságnak ezer és ezer féle hivatása lehet, melyben eljár. Azonban a t. képviselő urnák megnyugtatására s megvallom, a magamóra is szolgálna az, ha t. ház elfogadni méltóztatnék ezennel beadandó módosítványomat, mely egyszerűen abban áll, hogy az „elkövetés" szó után tétessék: „törvényszerű." Elnök : Fel fog olvastatni a módositvány. Orbán Balázs jegyző (olvassa a módositványf): A második sorban ezen szó után: „elkövetés", tétessék: „törvényszerű." Chorin Ferencz: T. ház! (Halljuk!) En a 163. §. fogalmazása ellen, a 163. §-ban letett bűntények definitiója ellen semminemű kifogást nem teszek , fölszólalásom oka csak az, indítványt beterjeszteni, miszerint a 2. kikezdésben meghatározott büntetés börtönről fogsággá változtassák át. Kétségtelen, hogy a hatóságok erőszakos megtámadása, vagy veszélyes megfenyegetése oly cselekmény, mely a közrendet veszélyezteti, és mely büntetéssel fenyítendő. De ép oly kétségtelen az is, hogy nagy különbség van a közt, ha az erőszakos megtámadás vagy fenyegetés csoport által követtetik el. és ha ugyanaz a társadalom egyes polgárától jő. Ezen különbséget felvették más büntető törvénykönyvekbe is és más büntetésnemet határoztak, a szerint, amint a cselekmény csoportok vagy egyes által követtetik el. A bör-