Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.

Ülésnapok - 1875-317

S17. országos ttiés deczember 1.1877. 29 hogy a terjedő tüz felfogassék, csak azért, hogy I neki kárt okozzak ; és ha az egészséges eszű nép, mely látja, hogy a tüzet el lehet oltani a nélkül, hogy a ház leromboltassák, ellenszegül: kérdem lehet-e azon embereket 5 esztendőre elitélni? Hiszen ők egy embernek vagyonát mentették meg. Akkor tehát, midőn egy, a polgárok összeségét véghetetlenül élesen és mondhatom személyes szabadságában teljesen korlátozó büntető törvénykönyvet hozunk, annak meggyőződésem szerint olyannak kell lenni, mint a tükörnek, amelybe ha valaki belenéz, teljesen lássa a maga alakját. Olyannak kell lenni, hogy világosan ki legyen mondva, hogy mik azok a tények, melyekért a biró ítélni fog. Mert valljuk meg, legyünk őszinték, kortes nemzet vagyunk, és, t. ház, szomorú idők és tapasztalatok igazolják azt, hogy pártoskodásból nem egy feladás történt becsületes, tiszta keblű emberek ellen. Én soha sem a kormány, sem a hatóság ellen nem követtem el bűnt, soha nem fogom tenni, mert a törvény tiltja. Csupán kortesi viszketegből személyein megtámadtatott, a lázítás szégyenpadjára állítottak és egy éven át önök is ugy tekintettek, mint a Id azon föld ellen lázítottam, melyhez kötve vagyok, melyen kívül nincs számomra hely. Ha már most egyes hatóság országgyűlési képviselőkkel szemben igy mer visszaélni a reája bízott tiszttel ; kérdem, hogy azzal a nyomorult földhöz tapadt szegény emberrel szemben, kinek a világon istenen kivül pártfogója nincsen, — mert azt ki merem mondani, hogy minél szegényebb valaki, annál inkább igazságtalanul bánnak vele, annál inkább elnyomatik igazsága, — hogyan fognak a községi közegek, kik az anyagiság jóvoltában vannak, elbánni? Ha ez a nyomorult adófizető ember jogának épségben tartása végett gondolatainak az ő modorában szabad kifejezést enged, akkor rá fogják foghatni, hogy erőszakot vagy veszélyes fenyegetést használt a bírósági közegek vagy polgármester ellen s mindjárt azt fogják mondani: eredj be szépen te szegény adófizető az igazság kimondásáért a börtönbe. Ha ki akarjuk mondani a ?>—4 hónapig tartó börtönt, ki kell azt irni, hogy milyen tények vonják ezt maguk után. Ebben a szóban „képviselőház" ugy hiszem megnyugosznak, de én ezt a szót oly hanglejtéssel, oly arczeitorzitással tudom kifejezni, hogy azt mondhatják, hogy ez az ember sérti a képviselőház móltóságát; pedig istennek hála, itt az ország legmiveltebb emberei ülnek ; hát az a szegény falusi biró, a ki a tudománynak csak nagyon primitív elemeit ismeri, és a ki azt hiszi, hogyha egyszer a hosszú botot keiébe vette, és a község pecsétjével adhatja a bizonyítványokat, ő mindentudó és mindenható, tudva, hogy Péter vagy Pál, ha megfenyegeti, rukkol 3—4 hónapra a börtönbe, hamar fog mindenben fenyegetést látni. De ekkor uraim állítsanak vagy : 10-szer annyi börtönt és ötvenszer annyi állam\ fogházat, mint a mennyi van, és szerezzenek oly l birói testületet, mely legalább 25 millió forintba fog kerülni. A büntető törvénynek tehát nem szabad olyannak lenni, mely a feljelenthető és illetéktelenül büntethető emberek számát szaporítja, mert jaj annak a nemzetnek, a melynek bűnügyi staíistikája nagy, mert az a műveletlenség tükre s azon nemzet nem mondhatja el magáról, hogy a nyugati czivilisatió magaslatára felemelkedett. Ha tehát törvényt készítünk : legyen az határozott, világos és olyan, hogy minden szava érthető és mert ezen V. fejezet érthetetlen, tisztelettel terjesztem be határozati javaslatomat ; méltóztassék a t. ház érett áttanulmányozás és részletes előadásai végett a törvénynek ezen fejezetét a jogügyi bizottsághoz visszautasítani. Gulner Gyula jegyző (olvassa a határozati javaslatot) : Határozati javaslat, beadja Csatár Zsigmond. Utasítsa vissza a ház a büntető törvényjavaslat Y-ik fejezetét a jogügyi bizottsághoz a hatóságok vagy hatósági közegek elleni erőszakosságról szóló 163, 1(14, 165. 166, 167, 168, 169 és 170. §§-oknok ujabb és érthetőbb szövegezése végett. Pauler Tivadar előadó: T. ház! Az előttem szólott t. képviselő ur néhány aggályt fejezett ki ezen fejezetnek s különösen a 163. §-nak értelme fölött. Megfogja nekem engedni a t. ház, hogy én az előttem szólott képviselő urat annak értelme iránt lehetőleg megnyugtassam, és ez iránti aggályait lehetőleg eloszlatni iparkodjam. Felfogásom szerint ezen §. nagyon határozott, nagyon praecis. Tárgya: bűntett a hatóság ellen. Mi az a hatóság? Ezt a 164. §. meghatározza, teszem a megye. A bűncselekmény abból áll, hogy valaki „erőszakkal'' ellenszegül. Mit jelentsen ezen szó „erőszak" azt Íriszem, magyarázni nem kell : „Erőszakkal vagy veszélyes fenyegetéssel". Mit jelentsen a veszélyes fenyegetés, azt tulovatosságból a törvényjavaslatban definiálja a 167. §. Tehát valaki erőszakkal vagy veszélyes fenyegetéssel él a hatóság, megye vagy bíróság ellen. Miért? Azért, hogy azt törvényszabta hivatása gyakorlásában akadályozza, azaz erőszakkal akadályozza meg azt, hogy a megye, vagy bíróság azt tegye meg, amit neki hivatásánál fogva tennie szabad és kell, Valaminek elhatározására, valaminek elhagyására, valamely intézkedésre kényszeríteni valakit, azt hiszem, hogy ez nagyon világos kifejezés. Kényszeríteni akarja például a birót. hogy Pétert fogassa el. Erőszakkal akar kényszeríteni valaminek elhatározására vagy elhagyására, tehát oly valaminek elhatározására, ami a megye vagy biró hivatalos körébe tartozik. A megye nem akarja tenni, de ő csoportosulással oda megy és rákény-