Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.
Ülésnapok - 1875-317
817. országos ülés deczember 1. 1877. 27 A ki az országgyűlés vagy a közösügyek tárgyalására kiküldött országos bizottságok valamelyik tagját erőszakkal, vagy veszélyes fenyegetéssel hivatásának szabad gyakorlatában és különösen abban akadályozza, hogy a gyűlés helyére mehessen és szavazhasson: öt évig terjedhető börtönnel büntetendő, Ha e bűntett több ember csoportosulása mellett, vagy közhivatalnok által követtetett el, 5 évtől 10 évig terjedhető börtön alkalmazandó. Ezen §. eseteiben hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése kimondandó. A későbbi szakaszok sorszámai e szerint változnak. Zay .Adolf: T. ház! Csak még egy pár szót kell mondanom ezen indítványom szövegezésének magyarázására, illetőleg indokolására, t. i. én ezep §-ban nemcsak a magyar országgyűlésnek, tehát ugy a főrendiház, mini a képviselőháznak bármely tagját, hanem — ós ezt szükségesnek tartottam — felvettem ide a közös ügyek tárgyalására kiküldött bizottság tagjait is, még pedig mind a két bizottságéit. T. ház! Ha a velünk ugyanazon uralkodó alatt levő másik államnak delegatiója hozzánk jön Magyarország területére, Magyarország fővárosában, már a vendégjog megkívánja tőlünk, hogy az osztrák delegatiót ugy őrizzük, ugy a mi törvényeink oltalma alá helyezzük, mint a mi delegátiónkat; és ezt viszonlagosan követelhetjük a lajtfaántuliaktól, hogy ha a mi delegatiónk átmegy Bécsbe : ott ugy legyen a törvény oltalma alatt, mint magának az osztrák delegatió tagjai. Ez ellen, reménylem, a túlsó oldalról sem lehet kifogás. Magyaráznom kell még, hogy szigorúbb büntetési tételt vettem fel azon esetre, ha több ember csoportosul azon ezélból, hogy a képviselőt hivatásában akadályozza: ez már nagyobb merénylet, s ennélfogva súlyosabban büntetendő, amint szinten súlyosabban büntetendő, ha közhivatalnok követi el ezen bűntényt. Közhivatalnok, és pedig nemcsak mint egyenes tettes, — ez a legritkább eset lesz, — de mint felbujtó fogja talán elkövetni ezen büntettet. s akkor őt, mint hivatali hatalommal visszaélőt sokkal szigorúbban kell büntetni, mint közönséges magán embert, a ki ugyanazon bűntényt követte el. Különösen arra figyelmeztetem a t. házat. hogy a felbujtó itt, mint a tettes lesz büntetendő. Hogy miért a börtönt és nem az államfogházat választottam, az abban találja indokolását, hogy az 5. fejezet 165. §-a szerint mint bűntettesek börtönnel fognak büntettetni azok, akik hatósági közeget hivatásának gyakorlásában akadályoznak. Itt el van fogadva a börtön, ugy hiszem, tehát az átalános javaslatba hozott esetre is börtön lesz a legigazságosabb büntetés, és nem az államfogház. Hogy a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése is járuljon a büntetéshez, ez természetes. Mert el van már fogadva ezen elv azokra, a kik az egész országgyűlést valamire kényszeríteni akarják a 152. §. értelmében, és ugy hiszem, nagyon természetes, hogy aki a képviselőnek alkotmányos jogát, tehát magának az alkotmányosságnak ez intézményét csak annyira birja tisztelni, hogy a képviselőt ezen jognak szabad gyakorlatában akadályozni akarja, hogy az nem lévén érett a politikai szabadságra, nem érett a politikai jog gyakorlatára, azért bizonyos időre ezen jog gyakorlatában felfüggesztendő. Ezeket akartam még indokolásképen hozzátenni, és ajánlom ismét inditványomat. (Helyeslés,) Perczel Béla igazságügyminister: T. ház! A 4. fejezet 152. §-ában intézkedés tétetik arról, ha az országgyü'ss, a közös ügyek tárgyalására kiküldött bizottság, vagy a magyar kormány erőszakkal, vagy veszélyes fenyegetéssel hivatásának szabad gyakorlatában akadályoztatik. Midőn a t. ház ezen §-t elfogadta, nem kételkedett abban, hogy midőn ezen testületnek egészét veszi oltalma alá, ezzel annak egyes részei is ezen oltalomban részesülnek. Hogy ez világosan és határozottan kifejezést nyerjen a törvényben, az ellen természetesen nekem nem lehet kifogásom és ennélfogva arra vagyok bátor kérni a t. házat, méltóztassék in principio ezen indítványt elfogadni és azt szabatosabb szövegezés, a büntetés nemének, tartamának meghatározása, és a szakasznak hová leendő beillesztése végett az igazságügyi bizottsághoz utasítani. (Helyeslés.) Beőthy Algernon jegyző (olvassa Perczel Béla indítványát): A ház elvben az indítványt elfogadván, azt szövegezés, a büntetés megállapítása s az indítványozott §. elhelyezése iránti javaslat tétele végett az igazságügyi bizottsághoz utasítja. (Helyeslés.) Elnök : Ugy látom, hogy a t. ház az igazságügyminister ur ezen indítványát elfogadja, s e szerint Zay képviselő ur indítványa az igazságügyminister ur indítványa értelmében az igazságügyi bizottsághoz utasittatik. (Helyeslés) Következik az V. fejezet. Beőthy Algernon jegyző (olvassa az V. fejezet czimét, mely észrevétel nélkül elfogadtatván, olvassa a 163. §-t.) Csatár Zsigmond: T. ház! Tudom én azt, hogy mindazok, kik valamely hatóság, vagy valamely község közegei ellen az erőszakosság büntettet követik el, megbüntetendők. Midőn ezt tudom és elfogadom, ugyanakkor szükségesnek tartom, 4*
