Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.

Ülésnapok - 1875-340

340. országos U'é Bemutatom Fehérmegye közönségének felira­tát, melyben a buzarozsda elharapódzásának meg­gátlását, és amennyiben az elemi csapásnak bizo­nyulna, az adó-kedvezménynek reája is kiterjesz­tését kéri. Bemutatom a csanádmegyei tanitóegyletnek Végh Aurél képviselő által beadott kérvényét, melyben a koruknál fogva nyugdijkópeseknek nem talált községi tanítók által befizetett 2% összegnek megfelelő kárpótlás tárgyában törvényhozási intéz­kedést kér. Mindkét kérvény ki fog adatni a kérvényi bi­zottságnak. Bemutatom elnöki előterjesztésemet a most folyó országgyűlés kezdetétől egész a mai napig függőben maradt tárgyakról. Kérem felolvasni. Horváth Gyula jegyző (olvassa az elnöki előterjesztést.) Elnök: Az elnöki előterjesztés a ház irodá­jában fog megtekintés végett letétetni. Az elnökségnek egyéb előterjesztése nincs. Ordódy Pál előadó: Vau szerencsém be­nyújtani a pénzügyi bizottság jelentését az 1878. költségvetésről. Kérem a t. házar, méltóztassék ezen jelentésnek kinyomatását elrendelni, s azt an­nak idejében tárgyalásra kitűzni. Elnök: A pénzügyi bizottság jelentése az 1878-ik évi költségvetésről mellékleteivel együtt ki fog nyomatni, a ház t. tagjai közt kiosztatni ós napirendre tűzetni. Következik a napirend: a tegnapi ülésben megejtett választások eredményének kihirdetése. Horváth Gyula jegyző: Az erdő-bizottság tagjaira összesen beadatott 225 szavazat: üres volt hat, legtöbb szavazatot nyert Békássy Károly 218-at, Kiszely Árpád 218-at, Korizmich László 218-at, Lészay Lajos 218-at, Mocsáry Lajos 218-at, Pau­ler Tivadar 218-at, Tisza Lajos 217-et, gr. Zichy Nándor 217-et, gr. Károlyi Tibor 216-ot, Markhót János 216-ot, gr. Migazzi Vilmos 215-öt, Ragályi Gyula 215-öt, br. Kemény Kálmán 213-at, Makrai x\ladár 201-et, Baranyi Ágost 174-et. Ezen felül kapott Bernáth Dezső 116 szavazatot; a többi egyesek közt megoszlott. Elnök : A megválasztott képviselő urak te­endőik teljesítésére utasíttatnak, s egyszersmind bátor vagyok őket felhívni, hogy az ülés vége után a teremben maradni és a bizottság megala­kulása iránt intézkedni méltóztassanak. Következik a napirend: a magyar korona országai és ő Felsége többi országai és tartomá­nyai között kötött vám- ós kereskedelmi szerző­désről, s az osztrák-magyar vámterület vámtarif­fájáról szóló törvényjavaslatok együttes tárgyalá­sának folytatása :•> február 1. 1878. 343 Várady Gábor: T. ház! Áz előttünk fekvő javaslatokat főleg három szempontból lehet bírálat alá venni: nemzetgazdászati, pénzügyi és politi­kai szempontból. Mind a háromból felkarolni az érveket, melyek a javaslatok mellett és azok ellen szólanak, ós ezen érveket egy rövid beszéd kere­tébe foglalni alig lehetséges ; ámde, ha lehetséges volna is, nem vállalkozhatuám ezen, szerény erő­met meghaladó nehéz feladatra, főleg miután ná­lamnál sokkal szakavatottabbak, kik e fontos tár­gyat évek hosszú során át sikeres és alapos ta­nulmányozás tárgyává tették, tüzetesen szóltak ós fognak még szólni e tárgyhoz. Szorítkozom tehát csupán arra, hogy a lehető legrövidebben kiemel­jek néhányat azon okok közül, melyek engem e javaslatok elfogadására vezéreltek. Tartózkodni fogok minden elvont elméleti érveléstől, kijelentvén, hogy én a szabadkereske­désnek vagyok barátja, mert ugy vagyok meggyő­ződve, hogy minden mesterséges korlátozása a kínálat és keresletnek távolról sem nyújtja a né­peknek és az államkincstárnak azon anyagi előnyt, mit a szabad kereskedés nyújt, és ugy vagyok meggyőződve, hogy napjainkban a vasutak, a távírdák nivellirozó hatalmánál fogva, midőn a népek mind közelebb fűződnek egymáshoz, a re­form e terén is sokkal hamarabb fog szóles ut készülni. És ha Smith Ádám nagyszerű müvének csaknem egy századra volt szüksége arra, hogy a Oolbert-féle merkantil-rendszert ós az arra fek­tetett előítéletet megtörje Poroszországban és Né­metországban, és egy józan szabad kereskedelem utait egyengesse: akkor napjainkban az bizonynyal sokkal hamarább fog az bennünket közelebb ve­zetni az eszményképhez. Nem mondom, hogy azt valaha elérjük, de kötelességünk arra törekedni, hogy közeledjünk az eszményképhez, hogy legyen az egész világ piacza minden ember részére sza­bad vásártér, szabad eladás- ós vevés-tér. És, t. ház, mert a szabad kereskedelem barátja vagyok, nem lehetek barátja az önálló vámterületnek és pedig ugy átalánosan nemzetgazdászati, mint spe­ciaíiter hazai szempontból. Elmondatott, t, ház, — de nem árt ismételni, — hogy Ausztria kiválóan iparos ország, hazánk ki­válóan földmivelő ország ; ós azt hiszem, hogy bár mit tegyünk is: mind a két állam ezen természetes jellegét évek hosszú során át megfogja tartani. Nekünk szükségünk van Ausztria virágzó iparára ós Ausztriának szüksége van a mi virágzó mező­gazdaságunkra ; mert mi ott, azok pedig itt nálunk keresnek és találnak természetes és közeli piaezot. E két állani egymást kiegészíti. Egyik állani hiá­nyait pótolja a másiknak gazdagsága, és megfordítva. Azt hiszem, hogy ezen tételnek bizonyítására alig van szükség, mert hiszen a tények bizonyítják. Azonban már igen t. képviselőtársam Simonyi Lajos b. hivatkozott a többi közt a budapesti keres-

Next

/
Thumbnails
Contents