Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.
Ülésnapok - 1875-316
816. országos Illés november 30. 1877. 23 tassék : az első bekezdés helyébe jöjjön a következő : „A ki a jelen fejezet előbbi szakaszaiban meghatározott bűntett elkövetésére a 134. §-ban kijelölt módon felhívást intéz vagy terjeszt, négy évig terjedhető államfogházzal büntetendő. A §. második bekezdése egészen elmarad." MidŐn a négy évet ajánlom, ez analóg áz" 1848-iki törvény idevonatkozó analóg-intézkedéseivel, mely azt mondja, hogy a ki az alkotmány erőszakos megváltoztatására, törvény eJleni engedeüenségre lázit, négy évig terjedhető fogházzal, 2000 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Nem tökéletesen ugyanaz, de megfelel annak. Bátor vagyok módositványomat ajánlani. Elnök : Fel fog az indítvány olvastatni. Gulner Gyula jegyző (olvass a módoütványt.J Csemegi Károly államtitkár: T. ház! Én nem fogadom el a módosítást, mert az az én felfogásom szerint, indokolatlan, igazolatlan tulszigort hozna be a törvényjavaslatba ; oly tulszigort — melyet sem az igazság nem követel, sem a nyilvános szellemi hatás — különösen a sajtószabadság érdeke nem tür meg. A 158. §-ban azon bűntettről van szó. mely a szellemekre gyakorolt nyilvános hatásban, és e hatás eredményében találja tényálladékat. A t. képviselő ur sokkal tovább terjeszti ezen bűntett tényálladékat, mint a törvényjavaslat; és ez áltaí oly szellemi hatásra is kiterjeszti a büntetést, melyet a törvényjavaslat 158. §-a nem foglal büntetési tótele alá. És pedig a tisztelt képviselő ur ur nem igazolatlanul megy tovább mint a törvényjavaslat. De minthogy a tulszigor ép ugy igazságtalanság mint a cselekménynyel arányban nem álló tul enyhe büntetés: ez oka annak hooy ón az ő indítványához nem járulnánk. Azt mondja, aki a je 1, ..,, .„,-,. „, - . meghatározott bűnt- -*« f f,) fezet eloí ^ h'» m meghatározó'- rf x ^követesére a 13 i &-ban néev é v ~ "* Riódon fölhívást mtez vagy terjeszt, vu • 1 g terjedhető államfogházzal büntetendő. JA XT' L 1 ' • rí ° -m t. Képviselő ur ! nem négy évig : hanem egv napig, egy óráig terjedhető fogsággal sem büntethető az $'n által megjelölt eset. Tessék csak az 1(i ± _, : XVIII t. ez. a. §-át, melynek az előadó ur által adott helyes értelmezése ellen a képviselő ur síkra szállt, — tessék e törvényezikk 3 §-át _ ismételve, és különös figyelemmel megolvasni^ abban a felhíváson fölül még egy szót fog találni, melynek jelentményéről és horderejéről, a mint látszik a képviselő ur kellő tájékozást nem szerzett magának, mert ellenkező esetben nem hagyta volna ki azt szövegezésében, s nem szólítana fel minket a szabadelvűség nevében oly indítvány elfogadására, mely a szabadelvűség nyilt megtagadása. E szó Franciaország egész szabadelvű pártjának dicső küzdelme, után vívatott ki s foglaltatott be Belgium sajtótörvényébe: ^ Francziaországban most sincs elfogadva. E szó directement — az egyenes felhívás valamely meghatározott bűntett, 'vagy vétség elkövetésére ellentétben a határozatlan értelmű, a laza „egyszerű felhívással." A t. képviselő ur mozdulataiból azt látoni.ő most is azt hiszi, hogy ha ez nem _lényeges dolog, akkor a szabadság és a tudomány azon egész' illsistris phalauxának küzdelme, mely a gondolat szabad kifejezésének garantiáiért oly fényesen és oly kitartóan küzdött — a rendőri systeme, és az eltörpítő korlátok mesterfogásai ellen: akkor ezen nemes és bámulatos szellemi harag, melyet Franciaország parlamenti évkönyvei és szabadelvű irodalma megörökítettek — lényegtelen szóvita volt. E harcz első rendben a a nyilvános felhívás érteinlének, a felhajtásnak korülsánczolása körül forgott, és ^t targyazta. hogy ne lehessen felbujtónak tekintem azt. a anek szavaiban mások felhívást hisznek i<2 la ! nl valamely bűntettre : hanem, hogy csak az tekintessék felbujtónak, a ki a bűntettre, vagy vétségre, „egyenesen felhív." Hiszen uram istenem! hogy ha valaki már magában el volt határozva valamely bűntett elkövetésére, egy újság czikket olvas, melyben felhívást vél találni^ azon bűntettre, melyre azonban nem hívja őt fel a czikk írója : ez esetben is fel bujtató ként legyen büntetendő? Az egyszerű hatás az érzelmekre, a felhívás, mely nem tartalmazza a büntetőtörvény oltalma alatt álló valamely intézmény elleni cselekvésre való szólitást: ez is felbujtási képezzen, vagy mint olyan büntettessék ? A magyarázat, melyet egy harmadik személy adott valamely szónak, g m ely talán a legtávolabb állott azon személy eszméjétől, gondolatától, a ki e szót nyilvánosan kiejtette, vagy leírta: ez is a felbujtas tilója alá 'szorittassék'? Nem tisztelt képviselő ur - 'ezt a mi szabadéivüségünk nem tűn meg . A eriminalistika s a sajtótörvény nem ezt követeli hanem azt, hogy ..egyenesen," egy határozott bűntett elkövetésére intéztessék a felhívás, lessem megnézni, miként értették azt ott, hol a dolog hosszú küzdelem után végre törvénybe ment: Indépendamment (les dispositions de I art._ uu. du Code pénal, et pour tous les cas non speoiaiement prévus par ee code, seront réputes eomplices de tout erime ou délit eomnus, ceux qui, sóit par des discours- prononoés dans un üeu public de vaut une reunion d'individus, soü par des plaeards afíiohés, sóit par des eents ímpnmés ou non,et vendus ou distribués, auront provoquó directement á les eomettre. Cetté disposition sera également applicable, lorsque la provocation n'aura été suivie que d'une tentative de erime ou de délit, conformément aux art. d et ó du Code penal." Az egész sajtószabadság koruli küzdelemnek nem lett volna érteim*, hogyha ezen