Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.

Ülésnapok - 1875-337

294 337. országos Illés január 28.1878. Akárminő magasztos és dicső a török vitéz­ség számos ujabb példája, de a nagy és hatalmas ozmán birodalom már régen nincs többé. Őseink midőn nagy csalákat nyertek, a diadal mámora közepett is bírtak annyi mérséklettel és politikával, hogy Ausztriától végleg tartósan el nem szakadtak, és hogy e hazában akkor is szabadság volt, mikor körülöttünk mindenütt szolgaság honolt, ezen mér­sékletnek és békekötéseknek köszönhetjük, miért is most még önöknek sem volna oportunus ezen kí­sérletet, mely bennünket Ausztriától távolabb vinne, vagy bennünket velők ellentétes állásba helyezne, megkísérteni. Azonban ha értem önöket a szélsőbalon ; nem birom megérteni az ellenzék túlsó oldalán lévő tisztelt barátimat. Ugyanis az ellenzék másik ár­nyalata részint a volt balközéphez, részint a volt Deák-párthoz tartoztak — ezeknek azt hiszem egyiknek sincs az Ausztriához való viszonyt lazí­tani, a köteléket tágítani épen nincs szándékában. De különben is a külön vámterület a bal­középnek soha sem volt felvéve programjába (Mozgás a baloldalon) s még kevésbé volt az a Deákpárt programmja, mert az 1867-iki kiegyezés alkalmával a közös vámterületet a Deákpárt te­remtette meg, vagyis tartotta fen. Semmi kétség az iránt, hogy ha mi az osz­trákokkal ki nem egyezünk: különálló vámterület­nek jogilag be kellene állani, fel kellene állítani a határőrséget s megtiltani Ausztriából — míg ki nem egyezkedünk — minden behozatalt. Es bár némelyek ugy szeretnék oda állítani a dolgot, mintha a volt Deákpárt zöme ma az ön­álló vámterületet tartaná jónak és kivihetőnek. Én részemről nem hiszem, hogy a volt Deákpárt akár­melyik tekintélyes tagja, ha még különösebb ne- j hézségei s politikai consequentiai nem lennének is, az önálló vámterület felállitására vállalkoznék és magára vállalná azon erkölcsi felelősséget, mely annak életbeléptetésével együtt járna. Ez az ok, miért én sem a volt Deákpárt, sem az úgyneve­zett független szabadelvű párt politikai tendentiá­jával az önálló vámterületet összeférhetőnek nem tartom. A mi pedig a mostani kormányt, különösen a kormányelnök urat illeti, kit legtöbben kárhoz­tatnak : legyen nyugodt, mint eddig volt (Derült­Rég a baloldalon. Helyeslés a középen.) ezután is, mert akár mit tett volna, ellehetett készülve bizo­nyos egyének részéről való kárhoztatásra Többen vannak, kik ezen kiegyezkedést ma részint titok­ban, részint nyíltan kárhoztatják, s kárhoztatták a ministerelnök urat titokban akkor is már, mikor Ausztriával a vám- és kereskedelmi szerződést felmondta, kárhoztatta mikor a bankkérdésből tár­czakérdést csinált, kárhoztatták és kijelentették, hogy tudták, hogy a ministerelnök ur mihelyt kezébe veszi az ügyek vezetését, azonnal összekuszálja Ausztriával való ügyeinket; most pedig az a baj, hogy össze nem kuszálja, mert megköti a szerző­dést. (Mlenmondások, mozgás a baloldalon.) Ez komoly dolog, ezt nevetéssel elütni nem lehet. Én azt hiszem, hogy az előttünk fekvő tör­vényjavaslatok elfogadása az országra nézve mind politikai, mind pénzügyi, mind közgazdasági tekin­tetben hasznos, s azért azokat együttesen az ál­talános tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés a középen.) Elnök: Az idő előre haladván, a tárgyalás a holnap d e. 10 órakor tartandó ülésben fog folytattatni. Az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u 2 órakor.)

Next

/
Thumbnails
Contents