Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.

Ülésnapok - 1875-338

3S8. országos ülés január 30.1878 295 338. orsiágos ülés 1878 január 30-án Ghyczy Kálmán elnöklete alatt. Tárgyai: Hudák Lajos megbizó-levelének bemutatása. Madarász Józsefnek a keleti vasútra,— Ürményi Miksának a keleti kérdésre vonatkozó interpellatiójaik" bejelentetnek. A magyar korona országai és ő Felsége többi királyságai és országai között kötött vám- és kereskedelmi szerződésről és az osztrák-magyar monarchia vámtariffájáról szóló törvényjavaslat átaláuos tárgyalásának folytatása. A kormány részéről jelen vannak: Bedekovich Kálmán, Széll Kálmán, Szende Béla, Tisza Kálmán, Trefort Ágost. (Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Elnök: Méltóztassanak helyeiket elfoglalni. Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Horváth Gyula jegyző ur fogja vezetni, a javaslatok mellett szólókat Tombor Iván, a javaslatok ellen szólókat Orbán Balázs jegyző urak fogják jegyezni. Fel fog olvastatni a tegnapi ülés jegyzőkönyve, Horváth Gyula jegyző (olvassa a január 29-én tartott ülés jegyzőkönyvét.') Elnök: A jegyzőkönyv ellen nem tétetvén észrevétel, azt meghitelesitettnek jelentem ki. Bemutatom Hudák Lajos, Abaujmegye uagyidai választó-kerületében megválasztott országos képviselőnek megbízólevelét, mely az állandó igazolási bizottságnak fog kiadatni. Fel fognak olvastatni az interpclhitiős- és az inditványkönyvek. Gulner Gyula jegyző (olvassa:) Az índitványkönyvben ujabb bejegyzés nem találtatik. Az interpellatióskönyvben be van jegyezve: Madarász József, a keleti vasútra nézve a közlekedési ministerhez. Ürményi Miksa, a keleti kérdésre nézve a ministerelnökhöz. Elnök: Az interpelláló képviselők a szokott időben interpellatióikat megteendik. Következik a napirend : A magyar korona országai és ő Felsége többi országai és tartományai közt kötött vám- és kereskedelmi szövetségről, s az osztrák-magyar vámterület vámtariffájáról szóló törvényjavaslatok együttes tárgyalása. Ragályi Aladár: T. képviselőház! A szőnyegen levő törvényjavaslat, mely az 1873. évre egybehívott országgyűlés leiadatainak legepoehálisabh részét képezi, mely az ország összes lakosságának élettörvényeit tiz hosszú esztendő tartamára szabja meg — véleményem szerint feljogosítja a képviselőház bár legigénytelenebb tagját is, hogy ily nagy horderejű kérdésben adandó szavazatát néhány szóval indokolja. Ez volt a döntő szempont, mely bennem azon elhatározást megérlelte, hogy a mélyen t. képviselőház nagybecsű figyelmét néhány perezre igénybe venni bátorkodom. (Halljuk! balfelől) Azon czélt, melyet az igen t. jelenlegi kormány a közgazdasági kiegyezés nagyfontosságú tárgyalásainak alkalmából maga elé tűzött, hogy Magyarország ós Ausztria nemcsak a politika, hanem a nemzeti gazdálkodás terrénumán is igyekezzenek kölcsönös érdekeik biztositását szövetkezés utján elérni, hogy ekként a belső állami fejlődós czélszerü haladása mindkét részről biztosíttatván, a mindinkább izmosodó és terjeszkedő szomszéd nagyhatalmak közé ékelve a mi monarchiánk tekintélye is kifelé megfelelő erősbülést nyerjen : ezen ezélt én a magam csekélysége részéről nem csak őszintén méltányoltam, hanem politikai meggyőződésemből folyólag határozottan helyeseltem is. És t. képviselőház, jelenleg is szilárd meggyőződésem, hogy a százados történelem szaka-