Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.

Ülésnapok - 1875-337

387. országos ülés január 29. 1878. 269 Elnök: A jegyzőkönyv ellen nem lévén ész­revétel, azt rneghitelezitettnek jelentem ki. Az elnökségnek ez alkalommal nincs előter­jesztése. Tombor Iván jegyző: A mentelmi bizott­ság előadója: gr. Degenfeld Lajos. Gr. Degenfeld Lajos előadó : T. ház! Van szerencsém benyújtani a mentelmi bizottság jelen­tését Miskotovics József országos képviselő hál om rendbeli mentelmi ügyében. Kérem a t. házat, méltóztassék ezen jelentés kinyomatása, szétosztása és napirendre tűzése iránt intézkedni. Elnök: A jelentés kinyom,tik, szétosztatik, s tárgyalása annak idején napirendre fog ki­tüzetni. Következik a magyar korona országai és ö Felsége többi királyságai és országai közt kötött vám- és kereskedelmi szerződésről és vámtariffá­ról szóló törvényjavaslatok együttes tárgyalása. B. Simonyi Lajos: T. ház! Azon bizott­ságnak, melyet a szőnyegen levő törvényjavaslat átvizsgálására és ez iránt teendő jelentéstételre ki küldeni méltóztatott, a képviselőház kegyes aka­rata következtében Mudrony Soma t. képviselő társam és én tagjai voltunk. Miután azonban a vámügyi bizottság t. többségével egy vélemény­ben nem lehetünk, bátrak voltunk ezen igen fon­tos ügyre vonatkozó nézeteinket a háznak előter­jeszteni és a házszabályok értelmében különvéle­ményképen beadai. Nem akarjuk azokat ismételni, miket ezen különvéleményünkben elmondtunk, csak röviden akarjuk megemliteni azt, hogy kötelességünknek tartottuk gondosan megvizsgálni ezen igen fon­tos törvényjavaslatokat egészükben és részeikben és egyszersmind szemügyre venni azon előnyöket és hátrányokat, melyeket a külön- os a közös vámterület felmutat. És elismerjük, hogy a külön vámterületnek igen sok előnye van; tekintetbe véve azonban azon nehézségeket, melyek nem any­nyira a helyzetből, mint inkább az eddig folyta­tott eljárásból erednek : készek vagyunk a vám­közösség alapján Ausztriával továbbra szövetségre lépni, de csak oly szövetségre, a mely Magyar­ország anyagi érdekeinek megfelel és a mely, ha nem is fog gyors haladást előidézni, legalább meg­ment bennünket a hanyatlástól. Mielőtt tovább haladnék előadásomban, két igen rövid, csekély rectificatiót vagyok bátor ma­gamnak megengedni. Az első vonatkozik a bi­zottság igen t. előadójának a tegnapi napon tett azon nyilatkozatára, mintha mi különvéleményünk­ben a „fényes kép" alatt értettük volna a közös vámteridetet: azon kifejezés, melylyel különvéle­ményünkben éltünk, a külön vámterületre vo­natkozik Meg kell említenem azt helyreigazitáskép, hogy különvéleményünkben, amint kiszámítjuk azon költségeket, melyekbe kerül a külön vámsorom­pók felállítása és kezelése, azon előterjesztésbe egy tollhiba csúszott, mert nem 700—800,000 forint értendő, hanem 800,000, azaz összevéve a két tételt, együtt 1000,000-1.200,000 frt. Elismerem, hogy vannak képviselő társaink, kik pártállásuknál fogva a külön vámterület alap­ján állanak és abból indulnak ki ; de határozot­tan kimondom, hogy nem tartanám czélszerünek és helyesnek azt, hogy ha mindazok, kik az elő­terjesztett törvényjavaslatot nem helyeslik, mere­ven ezen álláspontra állanának ; mert ez esetben lefolyván az igen tanulságos, de nagyrészt aka­démikus vita, következnék a szavazás, és a sza­vazat döntené el az ügyet, és a kormány meg­mentetnék azon, talán nem irigylendő helyzettől, hogy ezen előterjesztését védje, ós tanuja legyen azon bonczoigatásnak, mely mindenesetre be fog következni, midőn az előterjesztett javaslatok egyes részleteit fogjuk tárgyalni. Azért tehát nem az a főkérdés : külön vagy közös vámterület legyen-e; hanem az, hogy az előterjesztett javaslat helyes, elfogadható-e vagy nem? (ügy van! hal felöl.) Minden nemzetközi szerződés megbirálásánál három szempont kell, hogy vezessen bennünket: az anyagi, a jogi és a politikai szempont. Hogy mily nagy befolyást gyakorolnak & nemzetek lételére és anyagi helyzetére a vám- és kereskedelmi szerződések, azt itten bővebben fej­tegetni és taglalni nem akarom. A laikus, igaz, megvetoleg tekint azon néhány krajczárra, mely több vámtételnél előfordul; hanem a ki a tár­gyakkal foglalkozott, és a ki tudja, hogy ezen néhány krajczár a forgalom által százszor, ezer­szer sokszorozva, sok milliókat képeznek: az min­denesetre belátandja és fogja tudni méltányolni a vámszerződések fontosságát. (Helyeslés bal felöl.) A helyes vámpolitikának köszönheti Anglia nagyságát, Francziaország gazdagságát, ós az utóbbi időben az egyesült államok által felállított védvámok tüntetik föl, mily nagy lendületet ered­ményeztek ezek az ottani iparra és kereskedésre. Minden szerződés, mely nemzetek közt köt­tetik, azt követeli, hogy az illetők igen nagy fi­gyelemmel legyenek a vámtételekre, és igyekez­zenek a magok részéről oly vámtételeket elérni, melyek fogyasztóik érdekének, iparuk emelésének és különösen kivitelöknek kedveznek. Hogy ezen előterjesztett javaslat nem ezen irányt követi, ha­nem ennek ellenkezőjét, azt fogok igyekezni be­bizonyítani, (Halljuk.) Mindazokra a czikkekre, illetőleg árukra, a melyeket Magyarország nagyobbrészt elad, vagy vámleszállitás történt, vagy vámmentesség álla­pittatik meg. Ilyenek például a gabonanemüek. Én

Next

/
Thumbnails
Contents